Némethy László, a Lombard FC Haladás középpályása egy percet sem töltött pályán szombaton. A Sopronban rendezett találkozón csereként állt be a 65. percben, és szinte azon mód megsérült: szerencsétlenségére épp a jobb térdén, amelyet egy éve már keresztszalag-szakadás miatt műteni kellett. A történet nem mindennapi, bár néhány napja Gyepes Gáborról írtunk: a ferencvárosi védő a térdszalagszakadása után kulcscsonttörést szenvedett, majd a Bodajk elleni Magyar Kupa-mecscsen ismét a térde sérült meg. Némethy László tán még nála is balszerencsésebb&
Itt van a baj! A Haladás labdarúgója jó ideig nem rúghat bele a labdába, ugyanis a megműtött jobb térde nem bírta a terhelést (Fotó: Danis Barna)
Itt van a baj! A Haladás labdarúgója jó ideig nem rúghat bele a labdába, ugyanis a megműtött jobb térde nem bírta a terhelést (Fotó: Danis Barna)
– Zavarhatom? – Habár autóban ülök… – válaszolt a szombathelyi futballista. – Csak nem vezet?! – Sajnos, arra képtelen vagyok! Éppen hazafelé tartunk az orvostól, aki megállapította, ugyanaz a keresztszalag sérült meg, amelyet tavaly március huszonötödikén meg kellett műteni. Egy éve Hangody László professzor operált Budapesten, ám mivel ő éppen külföldön tartózkodik, csütörtökön Székesfehérvárott fekszem kés alá. Állítólag roppant szerencsétlen voltam, akár az egészséges lábammal is megtörténhetett volna a baleset. Egyébként Ronaldo is így járt, amikor még az Interben futballozott. – Aligha épp ebben szeretett volna hasonlítani a brazil világsztárhoz… – Nem bizony. Mondjuk, Ronaldo a felépülése utáni első meccsén megsérült, nekem legalább megadatott hatvan perc a Hidegkuti-stadionban. – Kíváncsi vagyok, hogy ön mit mond a soproni sérüléséről? – Alighogy pályára léptem, felugrottam, elfejeltem a labdát, és abban a pillanatban valaki hátulról kibillentett az egyensúlyomból. Amint talajt fogtam, a térdem kiugrott a helyéről, aztán visszakattant. Kegyetlen nagy fájdalmat éreztem. Rögvest tudtam, nagy baj van, amit csak megerősített bennem, hogy a térdem azon mód bedagadt. A pontos diagnózist csak a műtét után tudom meg, de az már most biztosnak tűnik, hogy nem az előző beavatkozás miatt történt az, ami történt. Azt mondták, tökéletesen sikerült a tavalyi műtét. Már novemberben edzésre jelentkeztem, végigdolgoztam a felkészülési időszakot, Törökországban edzőmeccseken, idehaza teremtornán vettem részt. Semmi gond nem volt egészen szombat délutánig. – Huszonhét éves múlt februárban, így – Gyepes Gáborhoz hasonlóan – a legjobb napjait, heteit, hónapjait a pályán kívül tölti… – Tudja, mi volt az első kérdésem? Nos, a következő: doktor úr, mondja meg, élvonalbeli szinten folytathatom-e a futballt? A orvos azt felelte, legyek nyugodt, és bizakodjak. Hát ezt teszem… Az elmúlt egy év igencsak megerősített lelkileg, ráadásul azt mondják, miként Ronaldo esetében, a második sérülés után már kevesebb idő szükséges a teljes gyógyuláshoz. – Gyepes Gábor, a Ferencváros védőjátékosa külföldre járt rehabilitációs tréningekre… – …és noha Bíró Péter klubelnök roppant segítőkész, igyekszik a maga módján mindent megadni a gyógyulás érdekében, én nem engedhetem meg magamnak, hogy Bécsbe járjak kezelésekre. A felépülésem és a műtét sok pénzt felemésztett, egyébiránt pedig sérülten kevesebb fizetést kapok, mintha rendszeresen futballoznék… Mindazonáltal erőt ad, hogy szombat óta egyfolytában csöng a telefonom, barátok, csapattársak keresnek, és már most arról beszélnek, hogy mihamarabb térjek vissza. Vissza is térek! És azt üzenem Gyepes Gábornak, ő se csüggedjen, hisz nem kivételes szerencsétlenség az övé. Lehet, hogy összejárhatnánk egymást istápolni. Egy biztos, én jól tudom azt, hogy mi fájt Ronaldónak és Gyepes Gábornak…