Furulyás János azt mondta, visszakérdez. És tényleg visszakérdezett. Nem kellett volna.
Habár a történtek után már ez a mondat sem hatott oly frenetikus badarságnak, mint amilyen valójában volt. A Fradi elnöke a Kovács Ádámmal történt szakításról rendezett sajtótájékoztatón ugyanis a következőket mondta."Visszakérdezek: akkor kivel kötöttünk volna kettő egész négytized milliárdos szerződést?"Olcsó poén volna azt mondani, hogy például velem: én ugyanúgy nem tudtam volna kifizetni az első, 300 milliós részletet, mint Kovács úr, igaz, nincs Celladamom, viszont többször voltam már futballmérkőzésen, hogy a javamra is elkönyveljünk valamit.De ne toljuk magunkat csonka vágányra, maradjunk a fenti idézetnél, elvégre ez a Richter-skálán majdnem a maximális, 11-es erősségű vadság volt, magára valamit is adó klubvezető száját egyszerűen nem hagyhatta volna el. Azét, aki a Fradi elnöki székében ül, pláne nem.Egy ilyen helyzetben, amikor a leszerződött főszponzor rögvest az első utalásnál besül – legalább egy szolid ötvenes átcsusszanhatott volna a faxok helyett –, amiért persze felbontják vele a szerződést, a klubelnöknek reális ellenérveket kellene felsorakoztatnia, legalább önmaga védelmére. Hogy Celladamék az új nyíregyházi gyárban "egy műszak alatt egymilliárdot is megcsinálnak", az nyilvánvalóan az Üllői úti kabaré egyik betétszáma Furulyás-kiszerelésben, s mint ilyen, hanyagolható. Viszont annyi balszerencse, illetve szerencsétlenkedés közt, oly sok sok viszály után valami elfogadhatóval kellene előhozakodni a sokadik baklövést követően.Furulyás azonban tud valamit. Már úgy értem, a tsz-vezetésen túl. Túlélte Torgyánékat, nem bukott bele Várszegi elvesztésébe, a Fradi–Debrecen meccset elsöprő tömegbalhéba, s bár mindekit kizárva egy személyben hozta az egyesülethez Kovács Ádámot, majd hajszolta végig a küldöttgyűlésen a szerződés szentesítését, most három hónappal és nulla forinttal később csak annyit vág oda, hogy ha nem lett volna Kovács, akkor ugyan kivel kötöttek volna szerződést. Meg kértek ők bankgaranciát – írásban, úgy ám! –, de az nem gyött meg. És Furulyás elnökként ment ki erről a sajtótájékoztatóról. Sőt, mondok rosszabbat: még mindig ő az elnök.Van azonban jó hír is: folynak a tárgyalások. Mely tárgyalások, mint ilyen helyzetben mindig, biztatóak. Lesz pénz – lassan félmilliárdra rúg a Fradi adótartozása, csak hogy valami csalogatót is mondjunk a leendő partnernek –, s hogy a non plus ultráról is szóljunk, az elnök meg kívánja tartani a csapat mellett Kovácsot. Támogatónak. Mondom, ha kell, ezen az alapon jöhetnék én is, elvégre a mellékelt ábra szerint egy ezressel aranyfokozatú támogatóvá avanzsálnék.Egyébként meg az egész elintézhető a "zsák a foltját megtalálta" minősítéssel. A sajtótájékoztató estéjén, a Sport1-en faggatták Kovács Ádámot, aki egy már-már furulyási léptékű fordulattal egyszer csak kibökte: "Különben is, sokat köszönhet nekem a Fradi eddig is. Visszakaptuk a hat pontot, első helyen áll a csapat, és volt alaptőke-emelés." Miután a riporter, Rónai Egon meglepő gyorsasággal fellocsolta magát, s visszadobta a labdát, mondván az első a jognak, a második a játékosoknak köszönhető, a következő választ hallhattuk: "Na látja, ezen még nem gondolkoztam."Hölgyeim és uraim, a Ferencvárosi Torna Club elnöke és főszponzora, 2004-ben – ebben az országban tényleg nem lehet unatkozni.