Éneklés és pofozkodás

Á. L.Á. L.
Vágólapra másolva!
2004.04.24. 20:51
Címkék
Mi köti össze a szerda este szempontjából a szerb-montenegrói fővárost, Belgrádot Debrecennel? Nos, mindkét városban rangadónak minősülő futballmérkőzésre került sor  bár ettől vélhetően eltekintettek volna a felek , botránnyal fűszerezett befejezéssel, és itt is, ott is képviseltette magát magyar futballista a helyszínen.
Böôr Zoltán, a DVSC csapatkapitánya hétfôtôl szombatig Belgrádban járt kezelésen, ahol azt állapították meg: nincs szükség az újabb térdmûtétre (Fotó: Németh Ferenc)
Böôr Zoltán, a DVSC csapatkapitánya hétfôtôl szombatig Belgrádban járt kezelésen, ahol azt állapították meg: nincs szükség az újabb térdmûtétre (Fotó: Németh Ferenc)
Böôr Zoltán, a DVSC csapatkapitánya hétfôtôl szombatig Belgrádban járt kezelésen, ahol azt állapították meg: nincs szükség az újabb térdmûtétre (Fotó: Németh Ferenc)
Böôr Zoltán, a DVSC csapatkapitánya hétfôtôl szombatig Belgrádban járt kezelésen, ahol azt állapították meg: nincs szükség az újabb térdmûtétre (Fotó: Németh Ferenc)
Böôr Zoltán, a DVSC csapatkapitánya hétfôtôl szombatig Belgrádban járt kezelésen, ahol azt állapították meg: nincs szükség az újabb térdmûtétre (Fotó: Németh Ferenc)
Böôr Zoltán, a DVSC csapatkapitánya hétfôtôl szombatig Belgrádban járt kezelésen, ahol azt állapították meg: nincs szükség az újabb térdmûtétre (Fotó: Németh Ferenc)
Ez ugyebár debreceni viszonylatban nem meglepő (elvégre a DVSC-MegaForce az MTK-val meccselt), csakhogy a Szerb-kupa elődöntőjén is ott volt egy lokista, legalábbis nézőként.
Böőr Zoltán, a debreceniek csapatkapitánya majdnem három hónapja bajlódik a bal térdével, és bár a múlt héten egy edzés erejéig visszatérhetett társai közé, a következő napi tréningen egy sportoló számára hétköznapi mozdulat végrehajtása közben újból megsérült a gyógyultnak hitt testrész. A középpályás – miután itthon megannyi vizsgálaton és kúrán átesett már – úgy döntött, külföldi szakembernek is megmutatja a térdét, s mivel a klub irányítói zöld utat adtak neki, hétfőn menedzsere, Vladan Filipovics társaságában Belgrád felé vette az irányt.
Persze ha már ott volt, a Partizan– Crvena zvezda örök presztízspartit sem hagyhatta ki.
A "Kinek szurkolt?" kérdés azonnal célba talál.
"Egyértelmű, hogy a Zvezdának, elvégre ők a piros-fehérek – vágta rá kapásból a 15-szörös válogatott szélső. – Lett is belőle perpatvar, a menedzserem, Vladan ugyanis hatalmas Partizan-rajongó. Meg is fenyegetett, ha nem változtatok az álláspontomon, nem visz ki a Marakanába. Persze csak viccelt, szóval ott ülhettem a tribünön, és olyan élményben lehetett részem, mint azt megelőzően még soha. Több mint harmincezer szurkoló jött el a meccsre, ebben még nincs is semmi különös, csakhogy ennek a tömegnek csaknem a fele igazi ultra volt, akik megállás nélkül énekeltek, kiabáltak, valami olyan frenetikus hangulatot teremtettek, hogy még most is beleborzongok, ha felidézem magamban. Illetve, akadt némi szünet a buzdításban, legalábbis a Partizan hívei részéről, a balhé alatt. Nem akartam elhinni, de a bajnok drukkerei egyszer csak egymást kezdték csépelni a szektorukban, jöttek a rendőrök, de azok tovább püfölték egymást, aztán az egyenruhások ellen fordultak… Szóval, volt hangulat. Ja, a legfontosabbat majdnem elfelejtettem, a Zvezda nyert egy nullára."
Felvetjük, alapvetően nem eme valóban felejthetetlennek tűnő összecsapás végett, hanem az utóbbi időben számára igen sok keserves percet okozó térde miatt kelt útra még a hét elején.
"Szerb doktorok, specialisták elé kerültem, és a véleményük közös volt: nem akkora a baj, mint elsőre hittem, hittük, szerintük ugyanis nincs szükség újabb műtétre – mondta egy szuszra a futballista a debreceni szurkolók számára is jó hírt. – Szeretném elhinni a diagnózist. Azt nem állították, hogy a kereszt- és az oldalszalagjaim tökéletes állapotban lennének, csakhogy az eddig végzett rehabilitációs munkát, valamint a kinti kezelést egyaránt alaposnak és hasznosnak értékelték, így hétfőn újra elkezdhetem a futóedzéseket és az egyéni tréninget. A szerbek valamennyien végtelenül barátságosak voltak, az első találkozás után addig idegennek hitt emberek állítottak meg úton-útfélen az állapotom felől érdeklődve, szóval lelkileg sem tett rosszat ez a néhány nap."
Megjegyzendő, midőn a játékos az utazási engedély végett a vezetőknél kopogtatott, azok az "igen" mellett azt is közölték vele: a költséget ők állják. Hogy ez szokatlan-e vagy sem a honi futballcégeknél, ki-ki eldöntheti. Az ezzel párhuzamos történet viszont vitathatatlanul az előbbi kategóriához sorolandó, és e szerint a Loki kapitánya, zsebében a tulajdonos jóváhagyásával, korábban a válogatott orvosához is elugrott vizitre, csakhogy akkor (értelemszerűen) nem kapott úti apanázst az elöljáróktól – utóbb kiderült, Kalocsán is elkelt volna némi apró…
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik