"Azt a tempót, amit az Újpest a tavasszal diktált, nem lehet bírni a bajnokság befejezéséig" fejtegette Sopronban egy drukker. Kétségtelenül igaz, amit az újpestiek az elmúlt hetekben produkáltak, az minden elismerést megérdemel. Sopronban is győzelmi esélyekkel érkezett a fővárosi tizenegy, csakhogy a Matávnak éppúgy a három pont megszerzése volt a célja, mint az első helyezett riválisának.
Az első gólszerzési lehetőség a vendégek futballistája, Rajczi Péter előtt adódott. Igaz, ehhez kellett az is, hogy az ötödik percben a Matáv kapusa, Milinte Árpád könnyelműen megcsináljon egy cselt a saját kapuja előterében. A kezdeti újpesti fölény elsősorban annak volt köszönhető, hogy Simek Péter révén a vendégek rengeteg gyors megindulást tudtak végrehajtani a jobb oldali oldalvonal mellett, és ha a támadó-középpályás centerezései egy kicsit is pontosabbak, akár előnyhöz is juthatott volna az Újpest. Negyedórának kellett eltelnie a mérkőzésből ahhoz, hogy a hazai egylet átvegye az irányítást. A Matáv fölényéhez kellett az is, hogy a középső védő, Mladen Lambulics a labdaszerzést követően bátran fellépett a középpályára, így létszámfölényhez juttatta csapatát. A játékrész hajrája ismét újpesti fölényt hozott, előbb Rajczi rontott hatalmas ziccerben, majd Erős Károly lövése és Simek szabadrúgása jelezte: a lila-fehérek igenis többre vágynak annál, mint hogy egy ponttal térjenek haza Sopronból. Parázs 45 percet hozott a folytatás, és tíz perccel a találkozó vége előtt még úgy tűnt, a Matáv véget vet az Újpest nagyszerű sorozatának, ám nem sokkal a vége előtt Polonkai Attila egalizálta az állást. A hajrában mindkét gárda sokat tett azért, hogy a maga javára döntse el a három pont sorsát, ám gólt már nem láthattak a szurkolók. Az Újpest ezzel lépéshátrányba került a bajnoki címért folyó versengésben, igaz, vasárnap éppen a listavezető Ferencvárost látja vendégül, és ha sikerrel veszi az akadályt, akár bajnok is lehet… ----
A csúfosan megbukott Slavko Kovacic meccs közben sem vált meg kedvenc esernyôjétôl
19. perc: Grósz lőtte az újpesti kapu előterébe a labdát, azt Tóth Mihály fejjel továbbcsúsztatta a mellette érkező Husztinak, Tamási azonban az utolsó pillanatban menteni tudott. 25. perc: Tóth Mihály Pintérhez, ő pedig a lyukra futó Sirához fejelte a labdát. A támadó egyedül törhetett volna kapura, ám az utolsó pillanatban a kaputól nyolc méterre Nagy Gábor bevetődve, bravúrosan elrúgta a labdát. 44. perc: Simek végezhetett el szabadrúgást kissé jobbról, 30 méterről. A középpályás jobbal, óriási erővel lőtt a jobb felső sarok felé, Milinte azonban szögletre bokszolta a labdát. 59. perc: Huszti végzett el szabadrúgást a bal oldalról, bal lábas beadását követően Bagoly kilenc méterről fejelt a bal alsó sarok felé, Vlaszák azonban lekapta a labdát, és bár a hazaiak azt reklamálták, hogy a kapus becsúszott a gólvonal mögé, a játékvezető továbbot intett. 76. perc: Huszti szöktette a balösszekötő helyén kilépő Tóth Mihályt, aki átvette a labdát, majd bal lábbal, a jobb felső sarokba lőtte. 1–0 83. perc: Polonkai kényszerítőzött Tóth Norberttel, a visszakapott labda tisztán találta, átvette azt, majd 13 méterről, jobbal, nagy erővel a kapu közepébe lőtt. 1–1 ---- Kustor, Baracskai, Csóka… E nevek még semmit sem mondanak a soproni szurkolóknak, ám nem kizárt, hogy 15 év múlva ők jelentik majd a Matáv első csapatának a magját. Az említett fiatalemberek 40 társukkal együtt a főmérkőzés előtt egymás között futballoztak. Elmondható, Sopronban, igenis figyelnek az utánpótlásra.
Rengetegen érezték úgy, hogy szerda délután a Káposztás utcai stadionban van a helyük, és legtöbbjük sportszerűen biztatta a csapatát. A Matáv kemény magjában mégis akadt néhány fiatalember, aki nem elégedett meg azzal, hogy a soproni labdarúgókat biztatta, ők elkezdtek foglalkozni az újpesti szurkolókkal. Szerencsére ennél több nem történt.