Egyre közelebb a Loki-arany

Ami (legalábbis az első félidőben tapasztaltak alapján nyilvánvalónak tűnt) nem éppen kis hendikep. Az egyébként kulturáltan játszó, a saját árnyékától sem megijedő vendégek ellen 15 percet várt a türelmesnek tetsző hazai publikum az első Loki-helyzetre, azaz elmaradtak a megszokott meccsnyitó DVSC-rohamok. Az első számú karmester hiánya mellett nagymértékben annak betudhatóan, hogy a vendéglátó gárda jobb oldala finoman szólva is halovány produkcióval jelentkezett. Vagyis Pintér Attila csapatának "csak" a Halmosi Péter, Böőr Zoltán tandemre kellett ügyelnie, mármint a széleken.

Idővel aztán a török és francia megfigyelők által árgus szemekkel követett Böőr Zoltánra már nem, mert a középpályást sérülés miatt még az első félidőben le kellett cserélnie Supka Attila vezetőedzőnek. Igaz, a túloldalon is regisztrálhattunk egy változást: Pintér Attila Pintér Zoltánt hívta le a pályáról.

A meglehetősen átlagosra sikeredett játékrész (a helyzetek alapján egyébként 3-1-re "vezettek" a hazaiak) végére nagyjából elkönyvelte a stadiont megtöltő hazai nézősereg a gól nélküli félidőt, csakhogy a Böőr Zoltán lecserélése miatt egy sorral előrébb lépő Halmosi Péter összehozott egy jogosnak látszó tizenegyest a Lokinak, amelyet Éger László értékesített.


Noha a futball-kft. elnök-tulajdonosa, Szima Gábor és a város első embere, Kósa Lajos polgármester kedélyesen beszélgetve, néhány percet késve érkezett a második játékrészre, semmi érdemlegesről nem maradtak le. Annak már a helyükön ülve lehettek szemtanúi, amint egy ápolási szünet alatt a látogatók edzője, Pintér Attila odaadta az egy pillanattal korábban még stoppal levett labdát Kiss Zoltánnak, majd barátságosan vállon is veregette a jobbszélsőt. No, nem a döbbenettől, hanem a viszonylagos eseménytelenségtől dermedten, csendesen szemlélődő szurkolóhad zöme (a kivételt ezúttal is az aktív B-közép jelentette) a félidő derekán aztán egymás vállát lapogatta.

A szünet után lényegesen többet mutató Madar Csaba okos passza után ugyanis Kerekes Zsombor megduplázta a hazai előnyt, ami nagyjából előrevetítette a végkifejletet: a fáradtnak tűnő Sopron ezen a kora estén nem volt képes meglepetést szerezni a Nagyerdőben, nem úgy, mint tavaly tavasszal, amikor a Sopron csapata 2-1-es győzelmet aratott az Oláh Gábor utcai stadionban, s ezzel keresztülhúzta az egy éve is bajnoki álmokat szövögető Loki számításait.

A bajnoki listavezető DVSC most közepes lángon égve is gazdagabb lett három ponttal, amelyet az összecsapás végére a korábbi önmagát idéző publikum hullámzással ünnepelt, hiszen a szurkolók azok, akik egyre inkább azt érzik: bizony egyre közelebb az álmodott Loki-arany.

---- P ---- &