Az Angliában készülő Fradi korábbi játékosai már számos helyen jártak felkészülésen
Az Angliában készülő Fradi korábbi játékosai már számos helyen jártak felkészülésen
1911–12: NÉMETORSZÁG, ANGLIAA Ferencváros fennállása első évtizedében mindössze 18 meccset játszott a határokon kívül, 1911 telén, karácsony Szentestétől január 10-ig viszont mindjárt hatot! Ez volt a IX. kerületiek első valódi túrája – addig legfeljebb Bécsig vagy Prágáig látogattak el egy-egy találkozó erejéig… –, Hamburg, Bréma és Berlin (4 meccs, 4 győzelem) érintésével jutottak el Londonba, ahol előbb 3:2-re legyőzték a Wokingot, majd 4:1-re kikaptak az English Wandererstől.
A legnagyobb siker: 3:2 a Woking ellen – először győz magyar csapat Londonban.
1923: SPANYOLORSZÁG1923 márciusában összesen hét mérkőzésen lépnek fel a zöld-fehérek Barcelonában, Madridban, San Sebastiánban, valamint Santanderben. Egyszer sem bírnak a Barcelonával (kétszer 0:2), a Real Madridot viszont megszorongatják (2:2 Pataki Mihály duplájával), sőt a királyiakra épülő Madrid-válogatottat meg is verik. A portyát végül két győzelemmel zárják.
A legnagyobb siker: 2:1 a Madrid-válogatott ellen.
1927–28: EGYIPTOMA nevezetes, 1924-es egyiptomi csapás (0:3) óta a magyar csapatok nem mehettek biztosra az egyiptomi együttesek ellen. A Fradi így csakugyan komolyan vette decemberi-januári túráját: nyolc mérkőzést játszott a fáraók országában, és csupán Kairó válogatottja ellen „vesztett pontot”. A szezon végén a bajnoki cím és a Közép-európai Kupa elhódítása sem maradt el.
1929, 1931: DÉL-AMERIKAVilágraszóló győzelem a szubkontinensen – avagy Közép-Európa bajnoka két vállra fekteti a kétszeres olimpiai első (majdani világbajnok) uruguayi válogatottat. Az otthonában addig veretlen Uruguay fölülmúlása legalább akkora szenzációnak számított 1929-ben, mint a londoni 6:3 két és fél évtizeddel később. A klub legendás T-betűs csatársora – Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut – az első dél-amerikai mérkőzéssorozaton mutatkozott be, s rögvest összehangoltan működött, az ő nevükhöz fűződött a ferencvárosiak csaknem összes találata.
A második dél-amerikai út már csak fele annyi ideig tartott, és csak fele annyira volt sikeres, mint az első, ám a csapat így is megszerezte a riói Fluminense, a paulista Palestra Italia és a montevideói Penarol skalpját.
A legnagyobb siker: 3:2 Uruguay ellen; 3:1 a Penarol ellen.
1932–33: FRANCIA-MAROKKÓ, NYUGAT-EURÓPAGólszerző: Turay 7, Takács II 7, Sárosi 6, Táncos, Kohut. A Fradi történetének addigi legnagyobb arányú sikerét (22:0!!!) aratja Észak-Marokkó válogatottja felett, s a következő napokban sem fogy ki a gólokból (11:1, 2:0). Európában már nehezebb diókat kell feltörnie, de jól vizsgázik, csupán a Genoa és a Düsseldorf fog ki rajta – igaz, utóbbi nagyon (2:7).
Vélhetően e téli turnén „szeretnek bele” a marseille-i vezetők Kohut Vilmosba, aki fél év múlva már az OM játékosa, s egészen 1939-ig az is marad.
A legnagyobb siker: 4:2 az Olympique Marseille ellen.
1947: MEXIKÓAlkalmasint minden idők legprímább ferencvárosi csatársora lép fel az 1947-es nyári mexikói portyán. Az Atlas ellen például Mike, Szusza, Sárosi, Puskás, Mészáros – mintegy másfél-ezer bajnoki gól „tulajdonosa” –, s akkor még ott van a talonban Lakat. Apró szépséghiba azonban, hogy Szusza, Puskás és Mészáros is csak erre az időre, kölcsönbe érkezik a zöld-fehérekhez, és egyedül Mészáros Dodó lesz később a klub igazolt játékosa.
A legnagyobb siker: 3:2 az Atlante ellen.
1957: AUSZTRÁLIA1950-től 1957-ig kevesebb mint két tucat mérkőzést játszik a csapat külföldön (ebbe beleszámít a forradalom utáni hétmeccses jugoszláviai portya is), ’57 nyarán Ausztráliában (és Indonéziában) egyszerre 15-öt. Az ottani együttesek nem jelentenek gondot az FTC számára, amely egyetlen vereségét a szintén a távoli országban vendégeskedő Austria Wientől szenvedi el – miután egyszer már legyőzi a bécsieket…
A legnagyobb siker: 3:1 az Austria Wien ellen.
1963: ANGLIA, NSZKFelemásra sikerül az 1963. decemberi angliai-nyugatnémet túra, amíg a szigetországban háromból háromszor veszít a gárda, az NSZK-ban majdnem százszázalékos mérleggel zár. Ez a támadósor sem rossz: Fenyvesi II, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi.
1980, 1981: DÉL-AMERIKA
Ötven évvel az uruk elleni nagyszerű diadal után újfent a világ legjobbjai vártak a fradistákra. Csakhogy ezúttal nem egy (nemzeti) együttesbe tömörülve és nem Uruguayban, hanem klubcsapatokban szétszórva, az 1978-ban vb-t rendező és vb-aranyat ünneplő Argentínában. Independiente, Boca Juniors, Racing Club, River Plate. Ebben a mezőnyben lett második a legjobbját, Nyilasi Tibort nélkülöző, Ligaválogatott néven futó, hat vendégjátékossal megerősített Üllői úti társulat a Buenos Aires-i tornán.
Mindezek fényében természetesen nem maradt el az újabb dél-amerikai meghívás – és nem maradt el az újabb bravúr sem! A Racing és a River 1980-as legyőzése után a következő évben az Independiente akadt fenn a zöld-fehérek horgán.
A legnagyobb siker: 1–0 a River Plate ellen; 2–0 az Independiente ellen.