Hatalmas zöld-fehér sikerek a vén kontinensen és a távoli földrészeken

H. T.H. T.
Vágólapra másolva!
2009.07.06. 10:41
Címkék
A Ferencváros angliai felkészülése okán az alábbiakban felelevenítjük a klub történetének legemlékezetesebb portyáit. Képzeletben bebarangoljuk a földgolyót: eljutunk az Ibériai-félszigetre, Németországba, a La Manche mindkét oldalára, Észak-Afrikába és olyan távoli helyekre is, mint Mexikó, Dél-Amerika vagy éppen Ausztrália.
Az Angliában készülő Fradi korábbi játékosai már számos helyen jártak felkészülésen
Az Angliában készülő Fradi korábbi játékosai már számos helyen jártak felkészülésen
Az Angliában készülő Fradi korábbi játékosai már számos helyen jártak felkészülésen
Az Angliában készülő Fradi korábbi játékosai már számos helyen jártak felkészülésen


1911–12: NÉMETORSZÁG, ANGLIA

A Ferencváros fennállása első évtizedében mindössze 18 meccset játszott a határokon kívül, 1911 telén, karácsony Szentestétől január 10-ig viszont mindjárt hatot! Ez volt a IX. kerületiek első valódi túrája – addig legfeljebb Bécsig vagy Prágáig látogattak el egy-egy találkozó erejéig… –, Hamburg, Bréma és Berlin (4 meccs, 4 győzelem) érintésével jutottak el Londonba, ahol előbb 3:2-re legyőzték a Wokingot, majd 4:1-re kikaptak az English Wandererstől.

A legnagyobb siker: 3:2 a Woking ellen – először győz magyar csapat Londonban.

1923: SPANYOLORSZÁG

1923 márciusában összesen hét mérkőzésen lépnek fel a zöld-fehérek Barcelonában, Madridban, San Sebastiánban, valamint Santanderben. Egyszer sem bírnak a Barcelonával (kétszer 0:2), a Real Madridot viszont megszorongatják (2:2 Pataki Mihály duplájával), sőt a királyiakra épülő Madrid-válogatottat meg is verik. A portyát végül két győzelemmel zárják.

A legnagyobb siker: 2:1 a Madrid-válogatott ellen.

1927–28: EGYIPTOM

A nevezetes, 1924-es egyiptomi csapás (0:3) óta a magyar csapatok nem mehettek biztosra az egyiptomi együttesek ellen. A Fradi így csakugyan komolyan vette decemberi-januári túráját: nyolc mérkőzést játszott a fáraók országában, és csupán Kairó válogatottja ellen „vesztett pontot”. A szezon végén a bajnoki cím és a Közép-európai Kupa elhódítása sem maradt el.

1929, 1931: DÉL-AMERIKA

Világraszóló győzelem a szubkontinensen – avagy Közép-Európa bajnoka két vállra fekteti a kétszeres olimpiai első (majdani világbajnok) uruguayi válogatottat. Az otthonában addig veretlen Uruguay fölülmúlása legalább akkora szenzációnak számított 1929-ben, mint a londoni 6:3 két és fél évtizeddel később. A klub legendás T-betűs csatársora – Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut – az első dél-amerikai mérkőzéssorozaton mutatkozott be, s rögvest összehangoltan működött, az ő nevükhöz fűződött a ferencvárosiak csaknem összes találata.

A második dél-amerikai út már csak fele annyi ideig tartott, és csak fele annyira volt sikeres, mint az első, ám a csapat így is megszerezte a riói Fluminense, a paulista Palestra Italia és a montevideói Penarol skalpját.

A legnagyobb siker: 3:2 Uruguay ellen; 3:1 a Penarol ellen.

1932–33: FRANCIA-MAROKKÓ, NYUGAT-EURÓPA

Gólszerző: Turay 7, Takács II 7, Sárosi 6, Táncos, Kohut. A Fradi történetének addigi legnagyobb arányú sikerét (22:0!!!) aratja Észak-Marokkó válogatottja felett, s a következő napokban sem fogy ki a gólokból (11:1, 2:0). Európában már nehezebb diókat kell feltörnie, de jól vizsgázik, csupán a Genoa és a Düsseldorf fog ki rajta – igaz, utóbbi nagyon (2:7).

Vélhetően e téli turnén „szeretnek bele” a marseille-i vezetők Kohut Vilmosba, aki fél év múlva már az OM játékosa, s egészen 1939-ig az is marad.

A legnagyobb siker: 4:2 az Olympique Marseille ellen.

1947: MEXIKÓ

Alkalmasint minden idők legprímább ferencvárosi csatársora lép fel az 1947-es nyári mexikói portyán. Az Atlas ellen például Mike, Szusza, Sárosi, Puskás, Mészáros – mintegy másfél-ezer bajnoki gól „tulajdonosa” –, s akkor még ott van a talonban Lakat. Apró szépséghiba azonban, hogy Szusza, Puskás és Mészáros is csak erre az időre, kölcsönbe érkezik a zöld-fehérekhez, és egyedül Mészáros Dodó lesz később a klub igazolt játékosa.

A legnagyobb siker: 3:2 az Atlante ellen.

1957: AUSZTRÁLIA

1950-től 1957-ig kevesebb mint két tucat mérkőzést játszik a csapat külföldön (ebbe beleszámít a forradalom utáni hétmeccses jugoszláviai portya is), ’57 nyarán Ausztráliában (és Indonéziában) egyszerre 15-öt. Az ottani együttesek nem jelentenek gondot az FTC számára, amely egyetlen vereségét a szintén a távoli országban vendégeskedő Austria Wientől szenvedi el – miután egyszer már legyőzi a bécsieket…

A legnagyobb siker: 3:1 az Austria Wien ellen.

1963: ANGLIA, NSZK

Felemásra sikerül az 1963. decemberi angliai-nyugatnémet túra, amíg a szigetországban háromból háromszor veszít a gárda, az NSZK-ban majdnem százszázalékos mérleggel zár. Ez a támadósor sem rossz: Fenyvesi II, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi.

1980, 1981: DÉL-AMERIKA

Ötven évvel az uruk elleni nagyszerű diadal után újfent a világ legjobbjai vártak a fradistákra. Csakhogy ezúttal nem egy (nemzeti) együttesbe tömörülve és nem Uruguayban, hanem klubcsapatokban szétszórva, az 1978-ban vb-t rendező és vb-aranyat ünneplő Argentínában. Independiente, Boca Juniors, Racing Club, River Plate. Ebben a mezőnyben lett második a legjobbját, Nyilasi Tibort nélkülöző, Ligaválogatott néven futó, hat vendégjátékossal megerősített Üllői úti társulat a Buenos Aires-i tornán.

Mindezek fényében természetesen nem maradt el az újabb dél-amerikai meghívás – és nem maradt el az újabb bravúr sem! A Racing és a River 1980-as legyőzése után a következő évben az Independiente akadt fenn a zöld-fehérek horgán.

A legnagyobb siker: 1–0 a River Plate ellen; 2–0 az Independiente ellen.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik