– Hogyan kezdődött?
– Az április tizenhatodikai, Ferencváros elleni bajnoki után a klub kapott egy faxot az Európai Labdarúgó-szövetségtől, amelyben az állt, hogy Kiss Zoltánt és engem ki akarnak hallgatni – felelte a DVSC-TEVA kapusa, Vukasin Polekszics. – Hogy miért, azt nem írták. Választási lehetőséget sem kínáltak, így ki kellett mennünk Bécsbe. A repülőtéren volt a találkozó…
– Ki tartott önnel?
– Kiss Zoltán mellett Bartha Csaba sportigazgató.
– Ügyvéd nem ment?
– Nem gondoltuk, hogy szükség lenne rá. Végül nem is volt, mert két nyomozó – szerintem a bochumi ügyészség két képviselője –, valamint egy rendőr csak arról faggatott minket, mit tudunk a fogadási csalásokról. Konkrétumokról azonban nem esett szó. A beszélgetés végén azt hittem, kész, végeztünk, el is felejthetjük a történteket.
– Ehhez képest…
– Hetekkel később újabb fax érkezett Debrecenbe. Az UEFA svájci központjába, Nyonba rendeltek. Kiutaztam, habár sok értelme nem volt: újfent felületes beszélgetés zajlott le. Hiába vett részt a meghallgatáson Peter Limacher, az európai szövetség fegyelmi bizottságának elnöke is, ismét úgy álltam fel az asztaltól, hogy konkrétum megint csak nem hangzott el. Káromkodás szerbül – válasz szerbül…
– Mivel vádolták?
– Semmivel.
– Bocsánat, de ez nem világos.
– Akkor még számomra sem volt az. Hanem a harmadik meghallgatáson már kiderült, mire megy ki a játék. Május tizenötödikén Újpesten léptünk pályára, de a meccs előtti napon nekem, továbbá hét játékostársamnak már a fővárosban volt jelenése. Egész nap ott voltunk.
– Hol?
– A Hilton WestEndben. Hosszú, kemény nap volt. Külön-külön kérdeztek ki minket. Óriási veszekedéssel indult az egész, mert az UEFA emberei nem akarták igazolni magukat. Már úgy volt, hogy elmegyünk, amikor Peter Limacher hajlandó volt megmutatni az UEFA-igazolványát. Két ember foglalt helyet mellette, egyikük a tolmács volt, másikuk Sztefan Filipovicsként mutatkozott be. Azóta kiderült, hogy hazudott: nem más volt, mint Robin Boksic, aki ugyan vizsgálóbiztosnak adta ki magát, de ma már tudjuk, hogy egy szélhámos, akivel az UEFA meg is szakított mindennemű együttműködést. A pesti meghallgatáskor ezt persze még nem tudtuk.
– Akkor sem hangzottak el vádak?
– De. Akkor rágalmaztak meg először azzal, hogy a Debrecen– Fiorentina Bajnokok Ligája- mérkőzésen befolyásoltam a végeredményt. Nem teketóriáztak, közölték, hogy ezt telefonhívások és SMS-üzenetek alapján bizonyítani tudják. Ja, és hozzátették azt is, hogy bűnszövetkezettel állok kapcsolatban.
– Hogyan reagált erre?
– Egy ideig még higgadtan. Kértem, mutassák meg az állítólagos bizonyítékokat, de mindhiába. Ellenben mindenáron meg akartak győzni arról, hogy fogadjam el, amit ők állítanak. Érdekes meghallgatás volt, maradjunk annyiban. Jellemző, hogy még jegyzőkönyv sem készült. Eleinte – a tolmács közreműködésével – németül faggattak, de amikor elszakadt nálam a cérna, elkezdtem szerbül káromkodni. Erre Robin Boksic az anyanyelvemen felelt... Kikelt magából, azzal fenyegetett, ha nem mondok el mindent, börtönbe kerülök.