Prukner László hazatér Kaposvárra - a három pontért

Vágólapra másolva!

2011.04.27. 13:52

Címkék

Játékosként az NB III-ban, az NB II-ben és az NB I-viselte a Kaposvári Rákóczi mezét Prukner László edzőként is átélhette a feljutás örömét a somogyi csapattal. A szakember most ellenfélként, a Ferencváros szakmai igazgatójaként tér vissza egykori sikerei színhelyére, és mondja, sok baráttal találkozik majd...

OLÁH TISZTELI PRUKNERT, DE REVÁNSOT VENNE
Prukner László nyári távozása óta tehát első ízben tér vissza Kaposvárra – kérdés, a somogyi labdarúgók várják-e valami meglepetéssel a szakembert. „A játékosok leginkább a pályán szeretnék »megajándékozni« Prukner Lászlót... – mondta mosolyogva Oláh Lóránt. – Tiszteljük, becsüljük, hiszen a fél életét Kaposváron töltötte. Sajátos a stílusa, nagy érzéke van ahhoz, hogy motiválja a labdarúgókat. De most nem ezzel szeretnénk foglalkozni, hanem azzal, hogy revánsot vegyünk a tavaszi, Üllői úti egy nullás vereségért." S a Kaposvári Rákóczi nem szeretne lemondani a dobogóról sem – a Ferencváros legyőzésével megelőzné a fővárosi zöld-fehéreket. „Evés közben jön meg az étvágy, hiszen ilyen szereplésre senki sem számított a szezon előtt – így a tizenkét gólos csatár. – Szörnyen alakult a múlt hetünk, a Magyar Kupa-elődöntőben egy nullára kikaptunk a Videotontól, s ebből a sokkból nem sikerült kikecmeregnünk a hét végéig, ennek tudható be a Kecskemét elleni négy egyes zakó. Amióta Sisa Tibor a vezetőedzőnk, olyan rosszul nem játszottunk, mint Kecskeméten – nagy pofont kaptunk, amelytől, remélem, felébredtünk."

– Azt mindenki tudja, hogy csaknem két évtizedet töltött Kaposváron, de azt talán kevesebben, hogy miként került oda.
– A szüleim a várostól nyolc kilométerre, Kaposmérőn éltek – mondta Prukner László, a Ferencváros szakmai igazgatója a Nemzeti Sportnak a Kaposvár ellenimérkőzés előtt. – Aztán édesapám fizikusként Dunaújvárosban kapott állást, és mi az öcsémmel ott is születtünk, de valójában Kaposmérőn nőttünk fel. Innen a kötődés... Később a tanulmányaim miatt Pécsre, majd Szegedre kerültem, a SZEOL AK-ban futballoztam, aztán 1983-ban Kaposvárra igazoltam.

– Hogyan lett pedagógus?
– A szüleim imádták a sportot, és amikor gyerek voltam, akkor indultak a testnevelés tagozatos osztályok, és ötödiktől ilyenbe jártam. Miután műszaki érzéket nem örököltem apámtól, és a matektudás is öcsémnek jutott – ő most agrárközgazdász –, arra gondoltam, mivel a testnevelésórákat szerettem, a tanári pálya megfelelne nekem.

– Arra emlékszik, amikor a Rákóczi feljutott az élvonalba, hiába esett ki rögtön, a Fradit 1988 áprilisában Kaposvárott azért megverte?
– Viccel? Hogy ne emlékeznék. Bócz Lajos beállt, és rögtön befejelte a győztes gólt. Lajos ma a ZTE utánpótlásában dolgozik.

– Most aligha örülne a hazai sikernek...
– A Ferencváros sikeréért dolgozom. Amikor megkeresett a Fradi, úgy éreztem, el kell vállalnom, bizonyítani akartam önmagamnak, hogy képes vagyok megbirkózni ezzel a feladattal. Nem udvariaskodom, amikor azt mondom: ahhoz, hogy a Fradi felkérjen, kellett mindenki, aki velem együtt dolgozott a Rákóczinál, Illés János ügyvezető úrtól kezdve a szertárosig. Sok erkölcsi elismerésre lehetek büszke, megkaptam a városért kitüntetést, a Somogy megye polgáraiért elismerést, és ezek fontosak nekem. Jólesik, hogy ha hazamegyek, és megállítanak a városban, azt mondják, örülnek, hogy a Fradi edzője vagyok, és szurkolnak nekem – meg persze a Rákóczinak is.

A SZAKEMBERREL KÉSZÜLT INTERJÚ TELJES SZÖVEGÉT A NEMZETI SPORT SZERDAI SZÁMÁBAN OLVASHATJA!

SZOLNOK–VASAS

A két csapat őszi mérkőzésén Angyalföldön sima 3–0 győzelmet aratott a hazai csapat, amely most Szolnokon is a három pont begyűjtésére készül. Komjáti András együttese azonban a hét végén óriási pofont kapott: az addig szinte bevehetetlen angyalföldi kaput ötször rezegtette meg az edzőváltáson túlesett Debrecen.

„A szombati vereség tanulságait levontuk, nagyjából mindenki reálisan értékelte a szerepét és a felelősségének mértékét a kudarcban. A kiút megtalálására mindjárt itt van két mérkőzés számunkra a héten, amikor adott a lehetőség a javításra. A szolnoki csapat játékosait, akár külföldieket akár a magyarokat ismerjük, tisztában vagyunk azzal, hogy mire képesek. Az is biztos, hogy nagyon motiváltak és taktikailag is jól összerakott csapatról van szó. Akkor lehetünk sikeresek ellenük, ha visszatérünk ahhoz az alázatos és mindenre elszánt játékfelfogáshoz ami a tavasz nagy részében jellemzett minket" – mondta Komjáti András vezetőedző a vasassc.hu-nak.

ZTE–SIÓFOK

A rossz formában lévő Zalaegerszeg a már nem a kieső zónában tartózkodó Siófokot fogadja. A hazai szakvezető, Csank János győzelmet vár csapatától – ősszel 4–0-s győzelemmel távoztaka kék-fehérek a Balaton partjáról.

Ez egy olyan találkozó lesz, ahol be kell gyűjtenünk a három pontot – jelentette ki Csank János a Zalai Hírlapban. – Lehet, hogy a gárdának nincs akkora önbizalma, mint amekkora egy sikersorozat közben van, de ilyen a sport. Az utóbbi meccseken kikaptunk, bár a Megyeri úton nyújtott teljesítmény egy részével elégedett vagyok. Természetesen az eredménnyel nem. Azt várom, hogy ne kapjunk mindjárt az elején gólt. Arról nem is beszélve, jó lenne, ha Fortuna is mellénk állna, mert kaptunk jó pár olyan találatot, amelyet les előzött meg vagy éppen szabálytalanság.

DVSC–MTK

Nincs könnyű helyzetben az MTK. Garami József együttese a kiesés szélére sodródott. Ráadásul ezúttal a legutóbb a Vasast kiütő bajnokcsapat otthonában kellene pontot, pontokat szerezni. Ősszel a két csapat 0–0-ra végzett egymással.

Kondás Elemér, a DVSC vezetőedzője szerint nem reális a kék-fehérek helyezése a tabellán.

„Az MTK ellen sem lesz könnyű dolgunk, ugyanis a vendéggárdát kiváló játékosok alkotják, akik többre hivatottak, mint amit a tabellán elfoglalt helyezésük mutat. Az MTK-nak égetően szüksége van a pontokra, de mi is mindent megteszünk a győzelem érdekében. Ha ismét összeszedetten és alázattal futballozunk, akkor meg tudjuk szerezni a három pontot" – mondta Kondás a dvsc.hu-nak.