Siófok: öt hónap alatt 1 milliós kereset, de NB I-es csapat

Somogy megye gazdaságilag közelében sincs a legtehetősebb, leggazdagabb megyéknek, mégis az egyetlen – Pest megyét, illetve Budapestet nem számolva – amelynek két élvonalbeli labdarúgócsapata is van, illetve lesz a következő idényben is, miután múlt héten eldőlt, hogy a Siófok mellett a Kaposvár is bennmarad az NB I-ben. Annak ellenére, hogy a két klubot a 2010–2011-es szezonhoz hasonlóan a jelenlegi idényben is nagyon sokan kieső helyre várták, és annak ellenére, hogy a két csapat keretének összértéke a legalacsonyabbak közé tartozik a hazai élvonalban. A mértékadó transfermarkt.de kimutatása szerint jelenleg a siófoki keret képviseli a legkisebb értéket 3.5 millió euróval, 15. helyen a ZTE áll 3.55 millióval, míg a Kaposvár a 14. 3.725 millió euróval. Kétrészes sorozatunk első részében a Siófok lesz terítéken.

KI ÜTI MEG AZ NB I SZINTJÉT?

A Siófokhoz ebben az idényben összesen nyolc játékos érkezett az NB II-ből és 11 olyan futballista is csatlakozott a kerethez, akikről korábbi NB I-es csapatuknál már-már lemondtak, ezért kölcsönbe vagy végleg elengedtek. Olyan futballistákkal harcolta ki magabiztosan a bennmaradást a Siófok, akikről máshol már úgy gondolták, nem igazán ütik meg az NB I színvonalát. A Balaton partján azonban bizonyítottak a már-már leírt játékosok – de vajon mi dönti el, hogy egy labdarúgó NB I-es szintű-e?

„Siófokra csak olyan játékos kerülhet, akivel kapcsolatban meggyőződöm arról, hogy érvényesülni tud ebben a közegben, be tud illeszkedni a csapatba, megvan a belső motivációja ahhoz, hogy az élvonalban játsszon, és ez a motiváció eredményes játékkal, illetve megfelelő képességekkel is társul” – kezdte a választ a Nemzeti Sport Online megkeresésére Horváth Károly, a kék-sárga gárda szakmai igazgatója, illetve ügyvezetője.

„A kiválasztáshoz, illetve ahhoz, hogy az adott futballistából a maximumot kihozzuk először is kell egy jó szem, rengeteg tapasztalat és az emberekkel való megfelelő bánásmód, meg persze egy kis szerencse is jól jön. A futballistákat, akiket szerződtetek, mindig alaposan feltérképezem, és itt nem próbajátékra kell gondolni, mert mi nem az alapján válogatunk. Megnézem például, hogy korábbi csapataiknál hány találkozón nyújtottak kiemelkedőt, milyen ellenfelekkel szemben játszottak jól. Ha esetleg sérülés után jönnek, akkor pedig azt nézem meg, hogy milyen jellegű volt a sérülésük, melyik orvos és hol műtötte őket, mennyi idő alatt épültek fel és azóta volt-e újabb sérülésük, annak van-e köze a korábbihoz satöbbi. Kicsit viccesen azt is mondhatnám: még azt is megtudom a kiszemeltről, hogy mikor volt kanyarós, mielőtt szerződést kínálunk neki. Amióta itt vagyok, még egyetlen forintot sem fizettünk labdarúgóért, még csak kölcsönadási díjat sem, nekünk erre nincs pénzünk, ezért nagyon meg kell fontolnunk minden átigazolást, mert ha rosszul döntök, akkor súlyos árat fizethetünk, ugyanis nincsenek plusz forrásaink arra, hogy szezon közben erősítsünk" – vázolta a siófoki kiválasztási folyamatot a szakember, aki a mostani szezonban az eddigi 28 forduló alatt a 11. helyig vezette a csapatot.

„NE AZT IGAZOLD LE, AKIT AJÁNLANAK, HANEM AKIT TE VÁLASZTASZ"

A klub játékos politikája bevallottan arra épül, hogy korábban máshol már bizonyító, de később valamiért mellőzött, leszállóágba került labdarúgókat szerződtetnek akár kölcsönbe is. A jelenlegi idény három talán legnagyobb siófoki újra felfedezettje közül Melczer Vilmosról (24 meccs, nyolc gól, négy gólpassz) az MTK, a tavaszi szezon házi gólkirályáról, a télen igazolt Simon Attiláról (11 meccs, hat gól, egy gólpassz Siófokon) a Kecskemét mondott le, míg Haraszti Zsolt Pakson vált létszámfölöttivé (25, öt, négy), de siófoki teljesítményének köszönhetően szerződtette a Videoton.

„Egyszer azt tanácsolták nekem: sose azt igazold le, akit menedzserek, vagy mások ajánlanak, hanem azt, akit te választasz ki. Ezt az elvet követem. Simon Attila sok csapatban játszott, mindenhol voltak jó meccsei, már évekkel ezelőtt a DVTK játékosaként megjegyeztem magamnak. Melczer Vilmost sem véletlenül hoztuk ide: az MTK-ban emlékeztem olyan meccsre, amikor csapata legjobbja volt, és részletesen kielemeztem az ott töltött időszakát. Tisztában voltam vele, megvan a képessége, ahhoz, hogy nálunk futballozzon, de az MTK-tól nem tudtuk volna elhozni, ám amikor megváltak tőle, és Budaörsre került, tudtam hogy lépnem kell. Haraszti Zsoltot pedig még utánpótláskorából ismertem, már három évvel ezelőtt kiszúrtam őt: futó, illetve helyzetfelismerő gyorsaságával az egész mezőnyből kiemelkedett korosztályában. Pakson nem rá volt szükség, de nekünk igen! – beszélt a három kulcsjátékosról Horváth, aki ugyanakkor elismerte, nem lehet mindig jó döntést hozni. – Természetesen vannak olyan játékosok is, akiket rosszul ítéltem meg. A Pápáról érkezett Denisz Rebrikben és Bali Péterben például nem volt meg az a motiváció, ami az NB I-hez szükséges, míg Farkas János egyszerűen nem tudta azt nyújtani, amit korábban Tatabányán. Fontos, hogy ilyen esetben is őszinték legyünk a játékosokhoz, ne áltassuk egymást, ezért amilyen gyorsan csak lehetett, elköszöntünk tőlük."

A JÓKAT MINDIG ELVISZIK

A Siófok azért nincs könnyű helyzetben, mert sok a kölcsönjátékos a keretben, akiket jó teljesítményük után visszarendelhet a klubjuk. A jelenlegi keretből nyáron hat kölcsönjátékosnak – Huszák Tamásnak (DVSC-DEAC), Pál Szabolcsnak (DVTK), Heffler Norbertnek (Paks), Fejes Andrásnak (Videoton II), Egerszegi Tamásnak (Újpest), Nagy Istvánnak (Paks), Haraszti Zsolt (Videoton) – jár le a szerződése.

„Korábban a siófoki utánpótlásban is dolgoztam, és sajnos már ott is hozzászoktam, ahhoz, hogy a jó játékosokat elviszik tőlünk. Amikor például az akkori tulajdonos Diósgyőrbe költöztette a csapatot az egész siófoki utánpótlás szét lett verve. Az a kockázat mindig megvan, hogy a jó teljesítmény után távozik egy játékos. Itt van például a paksi Szabó János esete: talán még sosem lőtt egy fél szezonban két gólt, nálunk megtette, rögtön vissza is vitték. De ez egy fajta elismerése is az itt folyó munkának, másrészről ezt a kockázatot muszáj vállalnunk, főleg úgy, hogy a játékosok ingyen érkeznek hozzánk. Mindenesetre a mostani csapatból már megkezdtük a tárgyalásokat a kölcsönbe kapott futballistákkal, illetve klubjaikkal a jövőt illetően. Szerencsére a klubok bizalommal vannak a Siófok irányába" – mondta Horváth, aki összegzésében a jövőről beszélt.

„Siófokon addig maradhat életben a labdarúgás, amíg NB I-es a csapat, mert a város csak a minőségi focit támogatja. Ezért hatalmas felelősséggel dolgozunk. Ugyanez igaz lehet a játékosokra is. Nálunk öt hónap alatt lehet egymillió forintot keresni, míg máshol havonta. Ám éppen ezért a játékosok talán sokkal jobban megbecsülik azt amit kapnak, és sokkal jobban megfontolják a játékhoz való hozzáállásukat. Tudom, hogy a futball világa gyorsan változik, de amíg Siófokon hagynak nyugodtan dolgozni, addig szívesen maradok, és folytatom amit elkezdtünk, eltökélten, de mindig szerényen" – mondta Horváth.