Fordulat: A kluboknak meg kell téríteni a sérültek teljes kárát!

„A paragrafusok útvesztőjében” – akár ezt a címet is adhatnánk a labdarúgók sérülése esetén kialakuló jogi helyzettel és a játékosokat illető kártérítési lehetőségekkel foglalkozó cikkünknek, illetve most már cikksorozatunknak.

Múlt héten onnan indítottuk a történetet, hogy egy NB I-es futballista sérülése idején pizzafutárnak állt, mert klubja az ekhós szabályokra hivatkozva nem állta a fizetését, így csak az ilyenkor járó táppénzt kapta, ami ekhós szabályok mellett a minimálbérrel egyenlő. A Hivatásos Labdarúgók Szervezete részéről Dr. Horváth Gábor elmondta, a sportsérülések a sporttörvény értelmében munkahelyi balesetnek számítanak, így baleseti, azaz száz százalék táppénz jár, de ez az összeg ekhós rendszerben valóban csak a minimálbérrel lehet egyenlő. Cikkünkben klubvezetők is megszólaltak, és kiderült, több együttesnél is az a gyakorlat, hogy sérülés esetén nem fizetik ki a futballisták teljes járandóságát.

A TÖRVÉNY ELLENTMOND A GYAKORLATNAK

A témával és az említett gyakorlattal kapcsolatban számos véleményt és jogi állásfoglalást kaptunk az elmúlt napokban, köztük olyat is, amely szerint ez a gyakorlat ellentmond a munka törvénykönyvének.

„Általam sem vitatott az a tény, miszerint az ekhós munkabér fizetése esetén a baleseti táppénz nem fedezi a munkavállaló labdarúgó teljes jövedelmét, azonban a baleseti táppénz nem mentesíti a munkáltató sportszervezetet az alól, hogy a munkavállaló teljes kárát megfizesse. Ezzel kapcsolatban idézném a jelenleg hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 167. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy ilyen esetben »a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni«. Míg ugyanezen jogszabály 169. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a kártérítés alapjául szolgáló, a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette" – fogalmaz a témával kapcsolatban Dr. Dányi Szilárd ügyvéd.

„A fentiekben leírtakat összefoglalva tehát a határozott álláspontom az, hogy amennyiben a munkavállaló labdarúgó üzemi balesetet szenved, abban az esetben jogosult baleseti táppénzre a társadalombiztosítási jogviszonya alapján, valamint jogosult a munkáltató sportszervezettől legalább a szerződés szerinti munkabére és a baleseti táppénz differenciájára, sőt a gyógykezelésének a sportoló által viselt költségeire is mint kártérítésre, ugyanis csak ebben az esetben térül meg az üzemi balesetet szenvedett munkavállaló sportoló teljes kára" – összegezte véleményét a jogász.

Dányi véleménye szerint az sem mentesíti a csapatokat a teljes kártérítés alól, ha a kötelezőn túl is külön biztosítást kötnek a játékosokra: „Sem a baleseti táppénz, sem maga a biztosításból befolyt összeg, amennyiben együttesen nem fedezik a munkavállaló labdarúgó teljes kárát, nem mentesíti a munkáltató sportszervezetet a kártérítési felelőssége alól, azaz azon felelőssége alól, hogy olyan helyzetbe hozza az üzemi balesetet szenvedett labdarúgóját, mintha az nem szenvedett volna ilyen jellegű sérülést."

TELJES KÁRTÉRÍTÉST KELL FIZETNIÜK A KLUBOKNAK – A HLSZ LÉPNI FOG

Ezen szakvélemény ismeretében hívtuk fel ismét a HLSZ főtitkárát, az ügyvéd Horváth Gábort, aki különböző szakmai egyeztetések után a következő álláspontot alakította ki.

„A lényeg, hogy üzemi baleset esetén a munkáltatónak valóban olyan kártérítést kell nyújtania a sérülést szenvedő munkavállaló, jelen esetben labdarúgó felé, mintha semmilyen kárt nem szenvedett volna. Tehát a kluboknak meg kell téríteniük azt a különbséget, ami a játékosok fizetése és a táppénz között mutatkozik. Ez a szabály az ekhótól teljesen független. Az ekho ugyanis csak egy adózási forma, ha pedig valakit baleset ér munkavégzés, tehát futballista esetén edzés vagy mérkőzés közben, akkor az munkahelyi kártérítési kategória, amit a munka törvénykönyve szabályoz" – fogalmazott a labdarúgókat képviselő Horváth.

A jog világából térjünk vissza a hétköznapi nyelvezethez! A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klubok – számos eddigi eljárással szemben – kötelesek teljes körűen kártalanítani a sérült játékosokat, vagyis ki kell fizetniük azt az összeget is, amit a minimálbérrel egyenlő táppénz már nem fedez a fizetésükből.

Horváth Gábor elmondta, minderről hamarosan levélben fogják tájékoztatni a klubokat. Ha ezek után a sérült labdarúgók mégsem kapnak teljes körű kártérítést, akkor érdemes elgondolkodniuk jogi lépéseken, amiben számíthatnak a HLSZ támogatására.