A BÜNTETŐK NEGYEDÉBŐL NEM LETT GÓL
A bajnokság első 17 fordulójában, azaz az ősszel lejátszott mérkőzéseken a játékvezetők 55-ször mutattak a tizenegyespontra – fordulónként több mint három, egészen pontosan 3.235 büntetőt ítéltek meg. Ez az adat majdnem ezredes pontossággal megegyezik az előző kiírás egészére vetített statisztikával, a 2011–2012-es szezonban ugyanis összesen 97 tizenegyest végezhettek el a csapatok, fordulónként 3.233 volt az átlag.
Az 55 tizenegyesből 41-et értékesítettek a játékosok, 14 kimaradt – ez rosszabb, mint a tavalyi hatékonyság. Az előző szezonban a büntetők 22.6 százalékát rontották el a labdarúgók, az idén 25.4 az elhibázott tizenegyesek aránya – azaz minden negyedik „tizi” kimaradt.
Úgy tűnik, a büntetők értékesítése esetén is lehet „idény eleji formáról” beszélni, a bajnokság első három fordulójában megítélt kilenc tizenegyesből ugyanis öt kimaradt. A Győri ETO játékosai például a szezon elején háromszor hibáztak, a negyedik győri tizenegyest aztán Koltai Tamásnak sikerült értékesítenie.
Az őszi szezon későbbi szakaszában már nem volt ennyire feltűnően sok kihagyott büntető, egyedül a 15. fordulóban maradt ki két tizenegyes, de akkor hat lehetőségből rontottak el kettőt az „ítélet-végrehajtók”, míg például a 2. fordulóban kettőből semmi volt a gólra váltott tizenegyesek száma.
Forduló | 11-es | Hazai | Vendég | Gól | Kimaradt |
1 | 3 | 2 | 1 | 2 | 1 |
2 | 2 | 1 | 1 | – | 2 |
3 | 4 | 3 | 1 | 2 | 2 |
4 | 2 | 1 | 1 | 2 | – |
5 | 3 | 1 | 2 | 2 | 1 |
6 | 3 | 1 | 2 | 3 | – |
7 | 3 | 1 | 2 | 3 | – |
8 | 3 | 2 | 1 | 2 | 1 |
9 | 1 | 1 | – | – | 1 |
10 | 4 | 1 | 3 | 4 | – |
11 | 4 | 2 | 2 | 3 | 1 |
12 | 2 | 2 | – | 2 | – |
13 | 2 | 2 | – | 1 | 1 |
14 | 6 | 4 | 2 | 5 | 1 |
15 | 6 | 3 | 3 | 4 | 2 |
16 | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 |
17 | 5 | 4 | 1 | 5 | – |
Összesen: | 55 | 32 | 23 | 41 | 14 |
AZ EGER ELLEN ÍTÉLTÉK A LEGTÖBB BÜNTETŐT, A GYŐR VÉGEZHETTE EL A LEGTÖBB TIZENEGYEST
A „szegény embert az ág is húzza” mondást e hasábokon nyugodtan átírhatjuk „szegény Egert a bírók is sújtják”-ra. Nem elég, hogy az egriek a hazai mérkőzéseiket albérletben voltak kénytelenek lejátszani, de a bajnokság mögöttünk hagyott szakaszában ellenük ítélték meg a legtöbb büntetőt, nyolcat. Az már külön balszerencse, hogy a csapat kapusainak egyet sem sikerült hárítaniuk, az ellenfelek sem tették meg azt a szívességet, hogy mellé vagy fölé rúgják a labdát, így aztán az Eger nyolc gólt kapott tizenegyesből.
Csapat | Javára (gól) | Ellene (gól) |
Bp. Honvéd | 5 (4) | 3 (2) |
Debrecen | 3 (3) | 3 (1) |
Diósgyôr | 3 (3) | 4 (4) |
Eger | 2 (1) | 8 (8) |
Ferencváros | 4 (4) | 3 (2) |
Gyôri ETO | 7 (2) | 1 (1) |
Haladás | 6 (6) | 3 (1) |
Kaposvár | 1 (1) | 4 (2) |
Kecskemét | 2 (1) | 3 (2) |
MTK | 2 (2) | 2 (2) |
Paks | 3 (–) | 3 (2) |
Pápa | 6 (5) | 4 (3) |
Pécs | 1 (1) | 5 (4) |
Siófok | 4 (4) | 3 (3) |
Újpest | 1 (1) | 5 (3) |
Videoton | 5 (3) | 1 (1) |
Összesen: | 55 (41) | 55 (41) |
Az Újpest és a Pécs ellen is sok (5) tizenegyest adtak meg a bírók, míg a Győr és a Videoton a szabályosabban védekezők (vagy a szerencsésebbek?...) közé tartozik, ellenük csak egy-egy büntetőt végezhettek el az ellenfelek, igaz, az ETO és a Vidi is gólt kapott az ellene megítélt tizenegyesből.
A játékvezetésnek is megvan a lélektana, ez különösen a tizenegyesek megítélésénél látszik. Sok éves tapasztalat, hogy a jobb formában lévő csapatok javára valahogy könnyebben ítélnek büntetőt a bírók, mint a gyengébben teljesítőknek, utóbbiak ellen meg többször adnak tizenegyest.
Ellenpéldákat is lehetne persze sorolni, de az Eger ellen megítélt sok tizenegyes mellett az is a fentieket támasztja alá, hogy a legtöbb büntetőt a listavezető Győr kapta. Más kérdés, hogy az ETO ritkán tudott élni a lehetőséggel, hét tizenegyeséből öt kimaradt – Nikola Trajkovics, Dudás Ádám, Rok Kronaveter, Szasa Sztevanovics és Koltai Tamás is hibázott –, csak kettő lett gól.
Sok tizenegyest végezhettek el a Haladás (6), a Pápa (6), a Honvéd (5) és a Videoton (5) játékosai is, büntetőből a szombathelyiek voltak a legeredményesebbek: mind a hat tizenegyesüket értékesítették.
A fenti táblázatból nemcsak az derül ki, hogy valamennyi csapat kapott gólt tizenegyesből, hanem az is, hogy mindegyik együttes végezhetett el büntetőt – ám nem mindegyik szerzett gólt 11-esből. A paksiak ugyanis peches szériát fogtak ki az ősszel, mind a három büntetőjüket elhibázták, a csapatból Vayer Gábor, Simon Attila és Heffler Tibor rontott.
Az Újpest, a Pécs és a Kaposvár rúghatott a legkevesebbszer – egyszer – tizenegyest, e három csapat kijelölt játékosa viszont nem hibázta el a büntetőt.
Összességében 32 tizenegyest a hazai, 23-at vendég csapatok javára ítéltek meg a játékvezetők.
A PÁPAI GORAN MARICS LETT A KISPESTI DANILO UTÓDA
Tavaly a Honvéd csatára, Danilo szerezte a legtöbb gólt tizenegyesből: a brazil támadó az őszi szezon alatt hétszer volt eredményes büntetőből, majd a télen Svájcba, a Sionhoz igazolt, így tavasszal már nem gyarapíthatta magyarországi góltermését, ennek ellenére ő lett a „tizenegyes-gólkirály”.
5 gólos: Goran Marics (Lombard Pápa) |
4 gólos: Délczeg Gergely (Bp. Honvéd), Iszlai Bence (Haladás) |
3 gólos: Adamo Coulibaly (DVSC), Józsi György (FTC), Melczer Vilmos (Siófok), Nikolics Nemanja (Videoton) |
2 gólos: Kanta József (MTK), Koltai Tamás (Győri ETO), Tisza Tibor (DVTK) |
1 gólos: Andorka Péter (Haladás), Kabát Péter (Újpest), Kenesei Krisztián (Haladás), Francis Litsingi (KTE), José Luque (DVTK), Németh Norbert (Eger), Oláh Lóránt (Kaposvár), Pál Szabocs (Siófok), Milan Perics (FTC), Wittrédi Dávid (Pécs) |
Az idén ezt a listát a Lombard labdarúgója, Goran Marics vezeti, a pápai játékos eddig ötször talált be büntetőből, és csak azért nem hatszor, mert a Haladás elleni második tizenegyesét Rózsa Dániel hárította. A második helyen a kispesti Délczeg Gergely és a szombathelyi Iszlai Bence áll, mind a ketten négyszer voltak 11-esből eredményesek, és egyszer sem hibáztak.
A harmadik helyen – három góllal – ott találjuk Melczer Vilmost. A siófoki középpályás szerepe azért érdekes, mert mindhárom találatát egy mérkőzésen, a 17. fordulóban, a Siófok–Eger találkozón szerezte, és ami még pikánsabb: tavaly szintén volt egy ilyen hármasa, a 6. fordulóban, a Siófok–Kaposvár mérkőzésen értékesített három tizenegyest.
Az 55 tizenegyesből 36-ot jobb lábbal, 19-et ballal végeztek el a játékosok, és úgy tűnik, hogy a bal lábas labdarúgók pontosabbak, ugyanis ők csak három büntetőt rontottak el (15.7 százalékos rontási arány), míg a jobb lábasok 11-szer hibáztak (28.2 százalék).
SZEREPCSERÉK: MEZŐNYJÁTÉKOS VÉDETT, KAPUS LŐTT ÉS VÉTETT
Tizennégy büntető maradt ki az őszi 17 fordulóban, ebből három esetben a tizenegyest elvégző játékos nem találta el a kaput – a győri Rok Kronaveter a jobb sarok mellé, a kispesti Ivancsics Gellért és a paksi Heffler Tibor a kapu fölé lőtt –, míg tizenegy alkalommal a kapus hárított. Dudás Ádám (Győri ETO), Koltai Tamás (Győri ETO), Francis Litsingi (KTE), Goran Marics (Lombard Pápa), Nikolics Nemanja (Videoton), Sándor György (Videoton), Simon Attila (Paks), Szasa Sztevanovics (Győri ETO), Nikola Trajkovics (Győri ETO), Vayer Gábor (Paks) és Goran Vujovics (Eger) egy-egy tizenegyesét védte az ellenfél kapuvédője.
Közülük Sándor György és Simon Attila korábbi csapata, az Újpest, illetve a Kecskeméti TE ellen hibázott, míg a győriek kapusa, Szasa Sztevanovics a Pápa elleni meccsen vállalt el egy büntetőt, de nem tudott túljárni Szűcs Lajos eszén, sőt utána bocsánatot kért a pápai kapustól, hogy nem volt kollegiális vele szemben.
A 2011–2012-es szezonban az újpesti Balajcza Szabolcs és a pápai Szűcs Lajos három-három tizenegyest védett, így tavaly ők ketten érdemelték ki a „tizenegyesölő” titulust. Balajcza és Szűcs az ősszel is hárított büntetőt, az újpesti kapus ráadásul kettőt is, rajta kívül Rózsa Dániel (Haladás) és Verpecz István (DVSC) tudott kétszer menteni. Borszéki Csaba (KTE), Jova Levente (FTC) és Lubos Hajdúch (Kaposvár) egy-egy tizenegyest hárított, és nagy dicséret illeti a Honvéd védőjét, Ivan Lovricot, aki a Videoton elleni meccsen a büntető előtt szabálytalankodó (?), ezért kiállított Kemenes Szabolcs helyére állt be a kapuba, és Nikolics Nemanja lövése után jobbra vetődve kiütötte a labdát!
IVÁNYI ZOLTÁN: DUPLÁN 11-ES
Az 55 tizenegyes pontosan egyötödét, azaz 11 büntetőt Iványi Zoltán fújt be, a 17 forduló alatt majdnem annyit, amennyit az előző teljes szezonban Kassai Viktor, aki akkor a 12 megadott „tizivel” listavezető lett. Iványi nem volt szívbajos, a Lombard Pápa–DVTK mérkőzésen négyszer, a Siófok–Eger meccsen háromszor, míg a Videoton–Ferencváros összecsapáson kétszer mutatott a tizenegyespontra. A szezonban megítélt első két tizenegyese kimaradt – Újpesten Sándor György, az Albert Flórián Stadionban Ivancsics Gellért hibázott –, ám a következő kilenc „Iványi-tizenegyes” mindegyikéből gól született.
Iványit Németh Ádám és Solymosi Péter követi a listán öt-öt megítélt büntetővel, utánuk Andó-Szabó Sándor, Radványi Ádám és Veizer Roland következik négy-négy tizenegyessel.
Kilenc esetben kezezés, a többi (46) alkalommal más – vélt vagy valós – szabálytalanság (buktatás, lökés, lerántás, megrúgás, láb elhúzása, stb.) nyomán ítéltek tizenegyest a játékvezetők. Az első félidőkben 21, a szünet után 34 tizenegyest adtak meg, a 75. perc után – azaz az utolsó negyedórában és a ráadásban – végezhették el a legtöbb tizenegyest a csapatok, 18-at, majdnem annyit, mint az első játékrészekben.
AZ EGRI KNAKAL ÉRZI A KAPUT, LEGALÁBBIS A SAJÁTJÁT – ÖNGÓLOK
Ingoványos terepre merészkedik, aki az öngólokról statisztikát próbál vezetni. Az esetek többségében ugyan teljesen egyértelmű, hogy egy adott találat öngólnak minősül-e, de minden évben akadnak vitatott esetek, amelyek megnehezíti a statisztikusok dolgát.
A „boldog békeidőkben” annyiban egyszerűbb – bár egyáltalán nem jobb – volt a helyzet, hogy a szövetség nem vezetett góllövőlistát, internet még nem volt (így értelemszerűen labdarúgással foglalkozó honlapok sem voltak), az országos lapok közül pedig gyakorlatilag csak a Népsport (illetve Nemzeti Sport) foglalkozott olyan részletességgel a sportággal, hogy góllövőlistát is vezetett. Ez pedig azt jelentette, hogy az újság tudósítója „élet és halál ura" volt, azaz ha egy gólt öngólnak minősített, akkor az öngólként került be a lapba, majd az évkönyvekbe is, hiába reklamált, könyörgött a labdát kapura küldő játékos, hogy adják már neki a találatot, ne pedig azé legyen az öngól, akin megpattant a lövése...
Ma már más a helyzet, a bíróknak kötelességük a játékvezetői jegyzőkönyvbe beírniuk a gólszerzők nevét, ez bekerül az MLSZ adatbázisába, és így a szövetségnek van hivatalos góllövőlistája. Ez azt jelenti, hogy egy öngól-gyanús esetnél a játékvezetői négyes tagjai döntik el, hogy kinek adják a találatot. Ez bizony nem minden esetben egyezik meg az újságokat, honlapokat tudósítók véleményével – ezért lehet eltérés mondjuk az MLSZ és a Nemzeti Sport (Onlline) által vezetett góllövőlista között.
Ami az őszi 17 fordulóban esett öngólok számát illeti, annyit nyugodt szívvel kijelenthetünk: legalább nyolc találat öngól volt.
Az 5. fordulóban az újpesti Alessandro Iandoli segítette saját kapujába a labdát az MTK ellen, a 6. fordulóban a szombathelyi Rajos Gábor tette meg ugyanezt a Paks ellen, míg a 10. fordulóban az egri Petr Knakal fejelt szép mozdulattal csapata kapujába a Kecskemét elleni meccsen.
A 11. fordulóban két öngól is esett: a Ferencváros–Paks mérkőzésen a hazaiak részéről a menteni akaró Martin Klein fejese után Aleksandar Jovanovicról pattant saját kapujába a labda, a Győr–Újpest találkozón pedig a vendégektől Naim Aarab hozott össze egy elképesztő öngólt (az Újpest-szurkolók egészségi állapotának megóvása érdekében nem részleteznénk ezt a találatot…).
A 12. fordulóban az Egri FC védője, Petr Knakal ismét megmutatta, hogy nagyon érzi a kaput, a baj csak az, hogy a sajátját: a Lombard Pápa elleni meccsen bakizott, így ő az egyetlen játékos, aki két öngólt is vétett a szezonban. A 15. fordulóban a debreceni Korhut Mihály az MTK ellen, míg a kecskeméti Vaskó Tamás a Paks ellen talált saját kapujába – így jött össze a nyolc öngól az ősszel.
Ami közös ezekben a balszerencsés találatokban, hogy az öngólt vétő csapat egyszer sem tudott győzni, a nyolc esetből ötször kikapott, háromszor döntetlen lett a meccs.
Az öngólok kedvezményezettje legtöbbször a Paks volt, amelyet háromszor is megsegített az aktuális ellenfél, más kérdés, hogy csak a Haladás ellen tudtak győzni a tolnaiak, a Ferencváros és a KTE ellen ikszre volt elég az öngól.
Végezetül nézzük meg, miért is írtuk azt, hogy egy-két esetben nehéz eldönteni egy adott találatról, hogy öngól-e.
Az őszi szezonban két ilyen vitatott, kérdéses eset volt: a 3. fordulóban, a Győr–Kaposvár mérkőzésen a Nemzeti Sport tudósítója a hazaiak egyenlítő találatát Pedro Sass Petrazzi öngóljának adta, maga a kaposvári játékos mondta el tudósítónknak, hogy róla került a labda a kapuba. Az MLSZ jegyzőkönyvében azonban már a győri Varga Roland neve szerepel gólszerzőként, a szövetség három hónap elteltével a győriek kérésének kivizsgálása után döntött így.
A 10. fordulóban, az Újpest–Lombard Pápa mérkőzésen a vendégek támadója, Goran Marics lőtt kapura, a labda Naim Aarab fején irányt változtatva vágódott a kapu bal oldalába. Az MLSZ adatbankjában a mérkőzés jegyzőkönyvébe eredetileg Aarab öngóljaként került be ez a találat, ám később átjavították Goran Marics góljává, így a nemzetközi normáknak megfelelően a kapura lövő játékosnak ítélték a gólt – helyesen. Más kérdés, hogy a szövetség honlapjának másik részén, a MECCS CENTER-ben – amelyben szöveges közvetítés, számítógépes elemzés található valamennyi mérkőzésről – e két találat Petrazzi, illetve Aarab öngóljaként van elkönyvelve, tehát még az MLSZ internetes felületén sem egyértelmű a helyzet.
Mi mindenesetre kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, szavazzanak! Önök szerint öngól vagy sem?
A STATISZTIKAI ADATOKAT ÖSSZEGYŰJTÖTTE: BACSKAI JÁNOS, HEGYI TAMÁS, NAGY PÉTER, PÓR KÁROLY, T. SZABÓ GÁBOR
kerdes=Ön szerint öngól volt a Győr első találata a Kaposvár ellen?|opcio1=Igen|opcio2=Nem| cikkertekelo_szavazas cikkertekelo_szavazas mceBlockPasteEnd |
kerdes=Ön szerint öngól volt a pápaiak Újpest elleni gólja?|opcio1=Igen|opcio2=Nem| cikkertekelo_szavazas cikkertekelo_szavazas mceBlockPasteEnd |