Ember- és edzőhátrányban egyenlített a Kecskemét

Nem akármilyen előzmények után utazott el a Haladás otthonába a Kecskemét: a lila-fehérek tavasszal szárnyalnak, ha idén kezdődött volna a bajnokság, vezetnék a tabellát – miközben hétfőn a bérek és a prémiumok csúszása miatt sztrájkolt az egész keret. Szombathelyen Kecskeméthez képest kolbászból fonják az edzőbójákat, de itt meg a csapat teljesítménye csapongó, ennek orvoslására felhasználhatja majd a csapat edzője, Artner Tamás mindazt, amit a bajnoki előtti napokban tanult egy UEFA-továbbképzésen.

Például egy olyan esetre, hogy mit mondjon, hogyan kommunikáljon egy edző akkor, ha játékosa csapnivaló 11-esét kivédi az ellenfél kapusa? A mérkőzés 12. percében ugyanis a Schimmer Szabolcs által kiharcolt büntetőt Iszlai Bence középre rúgta, laposan, ami egy kívülállónak nem tűnt jó ötletnek, tekintve, hogy az ellenfél kapusa, Antal Botond az egész NB I-es mezőny egyik legmagasabb játékosa, tehát neki nagyon nagyot kell idejekorán ugrania, hogy középen ne maradjon egyetlen testrésze sem. Antal lábbal hárított, és az eset rányomta a bélyegét az addig sokkal jobban és főleg veszélyesebben játszó hazaiak játékára, és egycsapásra szervezettebbek lettek a vendégek.

Akik már a középpályán elfojtották a Haladás-támadásokat, az eszközökben ritkán válogatva, de a hazaiak sem hagyták egy idő után magukat, így az első félóra után nyolc (jogos) sárga lapot és egy egyperces dulakodást regisztrálhattunk.

Az első félidő utolsó negyedórája kifejezetten unalmasra sikeredett, és a második sem éppen villámtempóban kezdődött. Most jönne jól egy gól – mondják ilyenkor a nézők, és ehhez igen közel állt Guzmics Richárd, de közeli fejese pontatlanra sikeredett, és hasonló cipőben járt a másik kapu előtt Vaskó Tamás is.

A két mester közül Horváth Ferenc cserélt először, majd másodszor is, Rajczi Pétert és Vladan Szavicsot pályára küldve. Közülük a támadó vette fel hamarabb a mérkőzés ritmusát: pár percen belül begyűjtött két tökéletesen fölösleges sárga lapot, nagy esélyhez juttatva ezzel a Haladást.

Megjegyezzük, Horváth Ferenc nem is ekkor volt a legidegesebb, hanem akkor, amikor a hajrára fordulva Rafael Burgos kihagyott el elképesztő ziccert – nem sokkal később összeveszett a játékvezetővel, Szilasi Szabolccsal, aki a lelátóra küldte a fiatal mestert (akiben alighanem a hétközi események sem ülepedtek le még).

Kollégája, Artner közben a mérkőzéssel foglalkozott, cseréi is jól sültek el: a 82. percben Gyurján Bence beadását ANDORKA PÉTER közelről a bal sarokba vágta. A Kecskemétnek viszont jobban ment úgymond edző nélkül, mert pár percre rá MOGYORÓSI JÓZSEF egy Szavics-beadás után a jobb felsőbe fejelt két hazai védő közül, és máris 1–1 lett az állás.

Artner harmadik cserejátékosa, Simon Ádám eldönthette volna a legvégén a mérkőzést, de fejesét fogta Antal: edző- és emberhátrányban mentett pontot az anyagi problémákkal küszködő Kecskemét Szombathelyen.

NB I
26. FORDULÓ
HALADÁS–KECSKEMÉTI TE-PHOENIX MECANO 1–1 (Andorka 82., ill. Mogyorósi 85.)