NB I: Muszbek teljes gazdasági revíziót sürget a kluboknál

Az ismert sportközgazdász ezt azon a sajtóeseményen mondta el, amelyen a magyar futball 2012-es naptári évéről készült Sportgazdasági Nagyító című elemzését ismertette.

Muszbek rámutatott: a magyar profi labdarúgás kétszer annyit költ, mint amennyit költhetne, ugyanakkor az üzleti folyamatok mintegy negyede – elsősorban a jegyeladások és a játékoskereskedelem terén– nem jelenik meg a mérlegekben. Kiemelte azt is, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség gazdasági licencelőírásai nem érvényesülnek a csapatok gazdálkodásában. A közgazdász úgy látja, hogy teljesen új utánpótlás- és képzési rendszert kellene bevezetni, mert a jelenlegi szisztéma szakmailag rossz, drága és üzletileg eredménytelen.

A részletekre rátérve ismertette, hogy az NB I 15 sportvállalkozása – az Eger jogsértő módon nem adott le mérleget – 2012 során összesen 12.1 milliárd forint bevétel mellett 16.6 milliárd forint kiadást könyvelt el. A tavalyi veszteség tehát 4.5 milliárd forint volt, amely magasabb mint 2011-ben (1.9 milliárd).

„Az eredményt szépíti az 1.2 milliárdos TAO-, valamint a 200 milliós MLSZ-támogatás. A bázisban ezek a tételek nem vagy csak kisebb mértékben voltak benne, így ha ezeket korrigáljuk, valamint az Eger becsült számait is figyelembe vesszük, akkor a liga vesztesége megközelíti a hatmilliárd forintot" – jelentette ki Muszbek, majd azzal folytatta, hogy ezzel párhuzamosan az élvonalbeli klubok folyamatosan felélik saját tőkéjüket, ami a 2011-es 5.2 milliárd forintos szintről 2012 végére kétmilliárdra csökkent. Mivel az Újpest saját tőkéje –1.6 milliárd, a Ferencvárosé pedig –500 millió forintot mutat, ezért a sportközgazdász szerint a két egyesületnél a jegyzett tőke komoly emelésére lesz szükség a közeljövőben.

A számok azt mutatják, hogy 2012-ben csak az MTK (+86 millió), a Siófok (+59) és a Honvéd (+56) volt nyereséges, miközben négy klub deficitje meghaladta az 500 millió forintot (Újpest: –1622 millió, Videoton: –886 millió, Győr: –519, Ferencváros: -–507), egyé pedig megközelítette (Diósgyőr: –476). Az elmúlt három évet tekintve pénzügyileg a Debrecen volt a legeredményesebb (+1534 millió ft), utána az MTK (+166), a Pápa (+157), majd a Siófok (+73) következik a sorban.

Muszbek szerint az is rossz irányba mutat, hogy a bevételek egyre kisebb hányada kapcsolódik a mérkőzésekhez. A tényleges üzleti és egyéb bevételek (10.8 milliárd) mindössze hat százaléka származik a jegyeladásokból, 21 százaléka pedig a tévés jogdíjakból. Eközben az NB I átlagnézőszáma egy év alatt 3761-ről 2948-ra csökkent, ez az elmúlt két évtized második legalacsonyabb értéke. A kimutatások szerint a hirdetők és a szponzorok is elfordultak a hazai futballtól, mert 2012-ben az egész liga mindössze hárommilliárd forint reklámbevételt könyvelt el, s ennek egyharmada a Ferencváros pályáján realizálódott.

A sportközgazdász azt javasolja, hogy a rossz irányba mutató folyamatok megállítása céljából fizetési sapkát vagy másfajta korlátozást kellene bevezetni a kluboknál. A költés legfeljebb az üzleti bevétel kétszereséig mehetne el, az efölötti költekezést pedig büntetőadóval sújtanák. Az átigazolási pénzek esetében azt látná helyes megoldásnak, ha azokat csak kijelölt, úgynevezett bizalmi bankokon keresztül, kizárólag átutalással juttathatnák el a játékosokhoz, illetve a klubokhoz.

Muszbek Mihály szerint a liga hosszú távú működését az biztosíthatná, ha a portugál, skót, norvég vagy svéd bajnoki szisztémához hasonlóan az NB I-ben is csak két-három klubnak lenne olyan erős költségvetése, amely a nemzetközi versenyképességet biztosítaná, míg a többi egyesület mindössze évi 300-600 milliós keretből gazdálkodna.