DVTK: Futács Özillel is edzett, de úgy érzi, itthon is tanulhat

„Már az átigazolási szezon legelején hallottam arról, hogy érdeklődik felőlem a Diósgyőr. Akkor még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy maradok Leicesterben, esetleg egy másik angol klubnak adnak kölcsön, így korai lett volna bármiről beszélni. De nem adták fel, a DVTK volt a legkitartóbb jelentkező. Olyan lehetőséget tártak elém, amelyet meg kellett fognom, és végül sikerült megállapodni. Szó szerint az utolsó pillanatokban kerültem Diósgyőrbe kölcsönbe, sőt még akkor sem volt biztos, hogy jöhetek, ám biztattak, hogy ilyen jellegű technikai hiba nagyon ritkán fordul elő, rendben lesz minden, nem is különösebben izgultam emiatt" – nyilatkozta a dvtk.eu-nak Futács Márkó, aki múlt héten a Puskás akadémia elleni 2–0-s siker alkalmával góllal debütált az NB I-ben

„Amikor Leicesterben kikristályosodott, hogy nem igazán számítanak rám, akkor sorra jöttek a külföldi érdeklődők. Azért döntöttem Diósgyőr és a hazatérés mellett, mert csupa pozitív dolgot mesélt Kádár Tamás és Gosztonyi András, amikor rákérdeztem, valamint itthon ismernek a válogatottból és bízom a folyamatos játéklehetőségben – indokolta a választását a 23 éves csatár. – Az én koromban az a legfontosabb, hogy minél többet játsszon az ember, kispadon ülő labdarúgó miatt egyetlen szurkoló sem megy ki a stadionba. Persze ez nem zárja ki, hogy egyszer visszatérjek Angliába, de ahhoz az szükséges, hogy folyamatos jó teljesítményt nyújtsak Diósgyőrben és gólokkal segítsem az együttest. Mert az egyéni és csapatérdeket nem lehet különválasztani: akkor figyelnek rám, ha eredményes a csapat is."

Futács részletesen beszélt pályafutása alakulásáról is.

„Azért mentem külföldre, mert aki egy kicsit is érdeklődik a foci iránt, az tudja, hogy külföldön mennyivel nagyobb pompa veszi körbe a labdarúgást, gondolok elsősorban a stadionokra és a társadalmi beágyazottságra. Visszatekintve is úgy gondolom, jó döntés volt fiatalon külföldre igazolni, mert rengeteget tanultam Franciaországban. A klub korábbi játékosa, Michel Platini támogatását is élvező AS Nancy akadémiáján mindent megkaptam, amire egy fiatal labdarúgónak szüksége van. A Nancy harmadosztályú második csapatából azonban nem tudtam előrelépni az első csapatba, ezért kapóra jött a Werder Bremen érdeklődése. Hatalmas váltás volt, mert Franciaországban csak heti egy alkalommal edzettem az első csapattal, Brémában pedig napról napra olyan sztárokkal gyakoroltam, mint Mesut Özil, Diego vagy Claudio Pizarro. Játszani itt is a második csapatban játszottam, ezért kölcsönadtak a Bundesliga 2-ben szereplő Ingolstadtba. Ez az év, bevallom, nem sikerült, ezért úgy döntöttem, országot is váltok. Portsmouthban személy szerint nekem jól ment, rendszeres játéklehetőséget kaptam, gólokat lőttem, szerettek a szurkolók, viszont a bajnokság végén kiestünk, így újabb váltás várt rám. Leicesterben jól indult az év, ám egy sérülés visszavetett, és mire meggyógyultam, kialakult a kezdőcsapat, ahová alig fértem oda. Ezért örültem is, amikor a végén Blackpoolba adtak kölcsön, de a játékhiány nagyon kijött és ott sem tudtam maradandót alkotni.

Franciaországban megtanultam az alapokat, megalapoztam a kondíciómat az utánpótlásban, sajnos az első osztályban már nem tudtam bemutatkozni. Németországban önbizalomra tettem szert, hiszen nagyszerű labdarúgók társaként játszottam, emellett játékfegyelmet tanultam és tovább javítottam az erőállapotomon. Angliában nagyon sok olyan típusú futballista van, mint én, az ottani időszak segített a labdatartás, fejelés fejlesztésében és egyáltalán, a fizikai adottságok kihasználásában. Ezeket kell most hasznosítanom."

Futács természetesen a diósgyőri bemutatkozására is kitért.

„Nem is kezdődhetett volna jobban a DVTK-val közös időszak sem nekem, sem a csapatnak. Győztünk, én pedig a gólom mellett fejeltem kapufát és csak Hajdúch védésén múlt, hogy már az első félidőben nem találtam be, de akár gólpasszt is adhattam volna, ha a csúsztatásom után az ellenfél kapusa nem ment az utolsó pillanatban az egyedül kilépő Batioja elől. Számomra fontos, hogy többször is helyzetbe tudtam kerülni, mert az elmúlt időszakban tétmérkőzésen sajnos nem sokszor fordult elő. Bízom benne, hogy idén sokat fogok tanulni, mert sok lehetőségem lesz és jönnek majd a további gólok is. Abban persze előre kell lépnem, hogy ne három-négy helyzetből szerezzek egy gólt, hanem ötven-hatvan százalékos biztonsággal használjam ki a helyzeteket."