Gomes: A két bírói tévedés nem ment fel minket - edzői nyilatkozatok

DVTK–FERENCVÁROS 1–4

TOMISZLAV SZIVICS, a DVTK vezetőedzője: – Csodálatos kezdést produkáltunk, talán túlságosan szépet is. A gyors vezetés után játékosaim sajnos azt hitték, hogy már vége is a találkozónak, és nem tudtunk megfelelő választ adni a Ferencváros játékára. Főleg a középpályán mutatkoztak bajok, nem tudtuk őket megállítani. Az egyenlítés után mindkét oldalon adódott ziccer, ami kimaradt. A szünetben mindent megbeszéltünk, de ilyen forgatókönyvre nem számíthattam. Szinte még az öltözőfolyosón voltunk, amikor megkaptuk a második gólt. Ez kényszerhelyzetbe hozott minket, ki kellett nyílnunk, támadásra voltunk késztetve. Ezen a mérkőzésen az történt, amit a Ferencváros akart, a vendégek szinte minden helyzetüket értékesítették. Egyáltalán nem szeretem, ha villámgyors góllal kezdünk. A mi csapatunk még nem szokott hozzá a sorozatos sikerekhez, a dobogós helyezéshez, a telt házas publikumhoz és a felfokozott várakozáshoz. Ezen a találkozón rengeteg kérdésre kaptam választ, és ebből csak azt a következtetést szűrhetem le, hogy továbbra is keményen kell dolgozni.

RICARDO MONIZ, az FTC vezetőedzője: – Elképesztő kezdést produkáltunk. Örülök, hogy nyíltan játszó Diósgyőrrel kerültünk szembe, és felvállaltuk azt, hogy hátul a védőink egy az egyben játsszanak. A gól eléggé nevetséges volt, utána nagy erőket kellett mozgósítanunk a támadások érdekében. Szerencsére csapatunk tagjai nyugodtak maradtak, nem estek pánikba, és keresték a megoldásokat, hogyan tudunk a kapu elé kerülni. Együttesem tartását bizonyítja, hogy képes volt talpra állni, igaz, a szabadrúgásgól fordulópontot jelentett. Az öltözőben valamennyien úgy éreztük, hogy több van ebben a mérkőzésben, várakozásainkat igazolta, hogy a fordulás után szinte azonnal álomgólt szereztünk. Olyan volt az akció, mintha tankönyvből ollóztuk volna ki. A hazaiak cseréltek, próbáltak erősíteni, de jól oldottuk meg a felvetődő problémákat. Nem izgultam az utolsó percekben, mert a harmadik gól szinte minden vitás kérdést tisztázott. Ekkor már sokat birtokoltuk a labdát, jól fejlődtünk fel a diósgyőriek támadásai után. A döntő csapást a negyedik gól jelentette. Hangsúlyoznom kell, hogy tisztelet illeti a végig kitartó, lelkes közönséget.

PUSKÁS AKADÉMIA–MTK 1–1

BENCZÉS MIKLÓS, a PAFC vezetőedzője: – Igazságos eredménnyel zárult a mérkőzés. A vezetés megszerzése után voltak lehetőségeink az előny növelésére, de az MTK nagy erőket mozgósított az egyenlítés érdekében. Bosszús vagyok, hiszen buta hiba után kaptunk gólt, el kell ugyanakkor ismernem, ellenfelünk már korábban betalálhatott volna. Nem tudom, hogy nyertünk-e egy pontot, vagy veszítettünk kettőt. Való igaz, két szélső középpályásunk, Francisco Gallardo és Haraszti Zsolt nagyon visszafogottan futballozott. Ekkor inkább a vendégek akarata érvényesült. A fordulás után azonban előnyt szereztünk, s ha pontosabbak vagyunk, újabb gólokat szerezhettünk volna. Bosszús vagyok, az MTK játékában azonban benne volt, hogy egyenlít. Nagyon kevés idő volt már hátra, amikor a vendégek betaláltak, de általában lehet érezni, hogy egy mérkőzésből mi hozható ki, ezúttal ez volt a realitás.

GARAMI JÓZSEF, az MTK szakmai igazgatója: – Csapatom játékával nagy vonalakban elégedett vagyok. Hajtottunk, küzdöttünk, voltak lehetőségeink, de kihagytuk őket. Ahogy ilyenkor lenni szokott, gólt kaptunk, de azt követően sokat tettünk az egyenlítésért. Gól nélküli állásnál több lehetőségünk is volt a gólszerzésre, uraltuk azt a játékrészt. Ami Varga Szabolcsot illeti, ügyes futballista, általában helyzetbe is tud kerülni, és bizony az említett lehetőséggel illett volna élnie. Ha akkor gólt szerez, talán lett volna esélyünk a második gól megszerzésére is. Persze az is elképzelhető ugyanakkor, hogy kikapunk. Korábban hat-nyolc olyan mérkőzésünk is volt, amelyen nyerhettünk volna, vagy éppen döntetlenre hozhattuk volna ki, aztán veszítettünk. Természetesen örülök, hogy az utolsó pillanatban sikerült egyenlítenünk, de azt várom, hogy az ilyen mérkőzéseket nyerjük meg.

KAPOSVÁR–VIDEOTON 1–0

PRUKNER LÁSZLÓ, a Kaposvár vezetőedzője: – Kiböjtöltük, régóta vártunk már erre. Nagyon örülünk a három pontnak, és annak is, hogy korábbi mérkőzéseinkhez képest abban a tekintetben előreléptünk, hogy harcosak, erősek voltunk a párharcokban. Kemény küzdelemre késztettük az ellenfelet. Önfeláldozóan játszottunk, a játékosok kisegítették egymást. Ez az alázat, ez az elszántság hozta meg a győzelmet. Természetesen az elmúlt időszak eseményei mindnyájunkat megviseltek, a hétközi kupamérkőzés ugyanakkor jót tett az önbecsülésünknek. És bár néhány korábbi alapember nem játszott Ajkán, az ott mutatott játék és mentalitás alapján nem akartam változtatni. Ezúttal néhány játékhelyzetben szerencsénk is volt, de sokat tettünk a sikerért. Feltétlenül, hiszen nagyon jó csapatot, a bajnokesélyest tudtuk legyőzni, ez pedig visszaadhatja a munkánkba vetett hitünket.

JOSÉ GOMES, a Videoton vezetőedzője: – Sajnos rosszul játszottunk, különösen az első félidőben. Az ellenfél sokkal harciasabb volt, jobban küzdött, és rendre megnyerte az egy egy elleni párharcokat. A második félidőre változtatni tudunk, javult a teljesítményünk, többet birtokoltuk a labdát, és kivittük a játékot a szélre, ennek ellenére vereséget szenvedtünk. Vereségünk gyenge teljesítményünknek tudható be, és annak, hogy nem kaptunk tizenegyest, holott a felvételek megtekintése után azt mondom, buktatták Nikolics Nemanját, sőt a visszajátszásban úgy láttuk, a másik oldalon Szolnoki Roland nem ért hozzá ellenfeléhez, mégis tizenegyest kapott a Rákóczi. Ez a két játékvezetői tévedés nem ment fel minket, de hozzátartozik a mérkőzés képéhez.. Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz, mert a Kaposvár többet érdemelt volna korábban, mint amennyi pontot gyűjtött, de ezúttal negyvenöt percet odaadtunk az ellenfélnek. Márpedig ez profi futball, itt nincs helye az ajándékozásnak.

MEZŐKÖVESD–PMFC 0–1

VÉBER GYÖRGY, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Csalódott vagyok. Azért nem nyertünk több góllal, mert támadóink elemi hibákat követtek el. Ezek miatt a már-már „kacagtató” események miatt hamarosan a szívszanatóriumba kerülök. Nem tudok erre mit mondani... Edzésmunkánk nyolcvan százalékát a támadószituációk megoldására helyezzük, mégis kihagyjuk a lehetőségeinket. Ha lenne kedvem humorizálni, azt mondanám, majd én rúgok gólt. Mivel a mérkőzéseket az egyéni képességek döntik el, fontos, hogy a soron következő mérkőzéseken minden játékosunk jó döntéseket hozzon.

LŐRINCZ EMIL, a Pécs vezetőedzője: – Minden úgy alakult, ahogyan azt előre elterveztem és vártam. Az első harminc percben nem volt problémánk, nagy ziccert is hibáztunk, nem hagytunk területet a hazaiaknak. A szünet után is stabilak maradtunk, ezért maximálisan elégedett vagyok játékunkkal, az eredménnyel is. Nem, mert nem adtunk területet a mezőkövesdiek gyors embereinek, sikerült őket semlegesítenünk. Az igaz, hogy a hazaiak előtt adódtak ziccerek, de mi is elmondhatjuk ugyanezt.

MVM PAKS–HALADÁS 0–1

ARTNER TAMÁS, a Haladás vezetőedzője: – A múlt héten nagyon jól játszottunk és nem nyertünk, most kevésbé voltunk jók és győztünk. Hosszú volt az út, enerváltan kezdtük a találkozót. Nehéz volt felpörögnie a csapatomnak. Ma azért nyertünk, mert igazi csapat voltunk. A második félidőben szerintem a Paks nem nagyon tudott kezdeményezni, talán kapura sem lőtt. A cserékkel sikeresen nyúltunk bele a találkozóba, a beállt játékosok lendületet adtak, meg tudtuk szilárdítani segítségükkel a tengelyt, emellett szerkezetet is váltottunk. Halmosi Péter gyönyörű gólt szerzett, amelyet érdemes lesz a tévében mutogatni. Büszkék vagyunk a fiúkra a szereplés miatt, ami az ő érdemük. Nagyon jól dolgoznak, olyan edzésmunkát végeznek, amire lehet alapozni, a meccseken pedig tudnak egymásért küzdeni.

Horváth Ferenc, a Paks vezetőedzője: – Nagyon jó csapatnak tartom a Haladást, Magyarországon talán az egyik legjobbnak. Nem összevásárolt játékosokból állnak, nem úgy alakultak ki, hogy akire az edző rámutatott azt megvásárolták. Több meccsüket is megnéztem, és állíthatom, hogy komoly munka folyhat Szombathelyen, mert nagyon jól futballoznak. Büszke vagyok arra, hogy így játszottunk ellenük, mert ha talán nem is volt a legjobb mérkőzés, azért legalább egy döntetlent megérdemeltünk volna. Sőt, én úgy láttam, hogy mi közelebb álltunk a győzelemhez. Egy barátom szerint kétféle edző létezik: a szerencsés, meg a szerencsétlen. Én most az utóbbiba tartozom, mivel megtettünk mindent a győzelemért, sok munka volt a mérkőzésben, de mégsem sikerült. Ennek ellenére úgy látom, hogy ráléptünk egy olyan útra, ami felfelé vezet.