Novák Dezső 1939. február 3-án született Jákon. Szombathelyen, a helyi Postásban, később a Haladásban szerepelt. Huszonkét évesen, 1961-ben lett a Ferencváros labdarúgója. Az Üllői úton hamar a közönség egyik kedvencévé vált, elsősorban kitűnő rúgótechnikája és csupa szív játéka miatt. A zöld-fehérek jobbhátvédje kitűnő helyezkedése mellett szabad- és tizenegyesrúgásairól volt híres. Háromszázharminchárom bajnoki mérkőzésen 69 gólt szerzett.
Az A-válogatottnak csupán kilencszer volt tagja, de olimpiai válogatottként két olimpián is járt. Tokióban (1964) és Mexikóvárosban (1968) játszott a győztes csapatban, és előtte Rómában (1960) is tagja volt a harmadik helyezett gárdának. Szerepelt a világválogatottban (1968) is.
A Ferencvárossal négyszer volt magyar bajnok, egyszer pedig győztes a Vásárvárosok Kupájában.
Novák Dezső labdarúgó-pályafutása után edzőként is sikeres volt: háromszor nyert bajnokságot az FTC-vel (1981, 1995, 1996), irányításával 1995-ben a csapat bejutott a Bajnokok Ligájába. 2004-ben megkapta a köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.