NB I: Az Újpest precedense miatt a Győrt is megmentik - Muszbek

„A győri labdarúgásnak lenne gazdasági élettere, vagyis a megmentése jó irány lenne, ha a közvélemény helyeslésével találkozna. Ugyanakkor mikor lesz már meg az első precedense rossz gazdálkodás esetén a megyei osztályba való visszasorolásnak? Most biztos nem tehetik meg, miután az Újpest esetében már példát mutattak a mentőövre a szigor helyett, azaz lélegeztetőgépen fogják tartani. Viszont akkor hol lesz itt a megtisztulás, amikor egy tulajdonos végre megálljt parancsol a költekezésnek? Ki vet véget majd annak, amit a hétvégén is láttam, amikor egy NB I-ben tizedik helyezett csapat kétszázmillió forintos busszal gördül be a stadionba, mintha az angol királynő érkezne. Ötszáz rendőr volt háromezer emberre, elképesztő ellentétek külcsín és pályán látottak között" – vázolta a helyzetet a szakember.

„Az elérhető 200-250 milliós üzleti bevétel helyett a klubjaink 700-800 milliót költenek átlagban. Az 500 milliós különbségnek eddig két gazdája volt: a tulajdonosok és az állam nagyjából fele-fele mértékben. A tulajdonosok egy része alól most kihúzhatják a szőnyeget, s nem csak Győrről és Pápáról van szó. Ahol lényegesen nagyobb a költés tartósan, azoknál a kluboknál oda lehet tenni a kérdőjelet. Így nem mehet tovább, az biztos. Ha az állam gyorsítani akarja a futball fejlődését, akkor gyakorolnia kellene az ellenőrzést is nagyon szigorúan, és pénzt tényleg csak az utánpótlásba adni. A győri klub 500 millió feletti TAO-pénzekhez jutott, ami költségvetése harmadát haladja meg, ám közben saját nevelésű piacképes játékosait nagyítóval kell keresni" – hangsúlyozta Muszbek.

„Húzni kell végre egy vonalat. De mi az elvárás? NB I-ben vegetáláshoz 300-400 milliós költségvetés kell, BL-, EL-főtáblához öt éven át 4-5 milliárdos büdzsé szükséges – kimondhatatlan nagyságrend. De hol vannak azok a tulajdonosok, akiknek az éves keresetük 1-3 százaléka 300 millió, amit képesek erre áldozni? Ha akarjuk a nemzetközi felzárkózást, akkor az állam, az önkormányzatok részvétele elengedhetetlen – akár tulajdonosként, akár vagyonfelügyelőként. Vegyes tulajdonok kellenek, több befektetőtárssal. Ott kell állni az MLSZ-nek is egy nagy piros ceruzával a kiadások vizsgálatánál" – mondta.

Hozzáfűzte: „Hogy van-e 16 futballfellegvár, azt kétlem: Ausztriában, Svájcban egy-két nemzetközi költségvetésű klub van, a többi a közelében sem. 10-12 csapatos NB I kellene, visszatérni az 1 millió eurós költségvetésekhez, elengedni néhány évre a nemzetközi versenyt a hazai felzárkózás érdekében, amíg nem stabilizálódnak a piaci alapú bevételek 70-80 százalékon. És nem kell 150 olyan légiós, amelyből 30 játszik, a többi raktáron van."

„Az elérhető 200-250 milliós üzleti bevétel helyett a klubjaink 700-800 milliót költenek átlagban. Az 500 milliós különbségnek eddig két gazdája volt: a tulajdonosok és az állam nagyjából fele-fele mértékben. A tulajdonosok egy része alól most kihúzhatják a szőnyeget, s nem csak Győrről és Pápáról van szó. Ahol lényegesen nagyobb a költés tartósan, azoknál a kluboknál oda lehet tenni a kérdőjelet. Így nem mehet tovább, az biztos. Ha az állam gyorsítani akarja a futball fejlődését, akkor gyakorolnia kellene az ellenőrzést is nagyon szigorúan, és pénzt tényleg csak az utánpótlásba adni. A győri klub 500 millió feletti TAO-pénzekhez jutott, ami költségvetése harmadát haladja meg, ám közben saját nevelésű piacképes játékosait nagyítóval kell keresni" – hangsúlyozta Muszbek.

„Húzni kell végre egy vonalat. De mi az elvárás? NB I-ben vegetáláshoz 300-400 milliós költségvetés kell, BL-, EL-főtáblához öt éven át 4-5 milliárdos büdzsé szükséges – kimondhatatlan nagyságrend. De hol vannak azok a tulajdonosok, akiknek az éves keresetük 1-3 százaléka 300 millió, amit képesek erre áldozni? Ha akarjuk a nemzetközi felzárkózást, akkor az állam, az önkormányzatok részvétele elengedhetetlen – akár tulajdonosként, akár vagyonfelügyelőként. Vegyes tulajdonok kellenek, több befektetőtárssal. Ott kell állni az MLSZ-nek is egy nagy piros ceruzával a kiadások vizsgálatánál" – mondta.

Hozzáfűzte: „Hogy van-e 16 futballfellegvár, azt kétlem: Ausztriában, Svájcban egy-két nemzetközi költségvetésű klub van, a többi a közelében sem. 10-12 csapatos NB I kellene, visszatérni az 1 millió eurós költségvetésekhez, elengedni néhány évre a nemzetközi versenyt a hazai felzárkózás érdekében, amíg nem stabilizálódnak a piaci alapú bevételek 70-80 százalékon. És nem kell 150 olyan légiós, amelyből 30 játszik, a többi raktáron van."