Csertői: Így nem lehet kikapni; Artner: Ezért tart itt az Újváros

PAKSI FC–FERENCVÁROS 0–1

Csertői Aurél, a Paks vezetőedzője: – Így nem lehet kikapni! A helyzeteket be kell rúgni. Ha legalább egyet berúgunk, legrosszabb esetben is döntetlen a vége. De így...? Nehéz egy ilyen meccs után bármit is mondani. Azt feltétlenül megjegyezném, hogy csapatomat csak dicsérni tudom. Három-négy százszázalékos helyzetünk volt a Ferencváros ellen, ez önmagáért beszél. Szerintem nem volt gond a játékunkkal. Brusztolós, hajtós mérkőzést vívtunk, semmivel sem voltunk rosszabbak a Fradinál. Mégis kikaptunk – ilyen a foci.

Thomas Doll, a Ferencváros vezetőedzője: – Mindannyian láttunk már jobb meccset. Az első félidőben sok labdát elvesztettünk. Bár Böde Dániel révén miénk volt az első helyzet, később a Paks is kidolgozott egy-két nagy lehetőséget. Ha idegenben lépünk fel, jobban meg kell tartanunk a labdát. A második félidőben hadrendet váltottunk, stabilizáltuk a középpályát. Örülök, hogy az első bajnoki mérkőzését játszó Nagy Ádám jól szállt be, a formája alapján megérdemelte, hogy lehetőséget kapjon. Amit az első játékrészben elrontottunk, a másodikban kijavítottuk. Önbizalommal telve várjuk a kupadöntőt.

PUSKÁS AKADÉMIA–KECSKEMÉTI TE 4–0

Benczés Miklós, a Puskás Akadémia vezetőedzője: – Nem azzal a Kecskeméttel találtuk magunkat szembe, amelyre számítottunk. Az ellenfelünk öt védő helyett ezúttal négy hátvéddel állt fel, de azt is hozzáteszem, ez a játékrendszer nekünk jobban fekszik. Jó néhány helyzetet alakítottunk ki, nagy fölényben voltunk, ám volt egy időszak, amikor elkezdtünk ívelgetni és ezt szóvá is tettem a szünetben. A folytatásban is jól játszottunk, jöttek a gólok és megérdemelten nyertük meg a mérkőzést. A játékosok szemre is tetszetősen, ráadásul eredményesen futballoztak, elégedett vagyok.

Bekő Balázs, a KTE vezetőedzője: – A mérkőzésről ezúttal semmit sem szeretnék mondani. Biztos vannak olyanok, akiknek jó érzés egy halálra ítélt csapatot nézni – nekem nem volt az. Ezek a labdarúgók megtettek mindent, hogy jövőre is NB I-es legyen a klub, de Rózsa Pál tulajdonos is elkövetett mindent azért, hogy a Kecskemét életben maradjon. A saját pénzét tette a futballba, ezért minden tiszteletem az övé. Az a szeretet, amit kapunk a szurkolóinktól, mindennél többet jelent nekünk. Nem tagadom, nem volt egyszerű megélni, hogy meglett játékosok sírva jönnek le a pályáról.

ÚJPEST–MTK 1–0

Nebojsa Vignjevics, az Újpest vezetőedzője: – Az első félidőben valamivel lassabb volt a játék, ekkor felváltva kerültek veszélybe a kapuk. Aztán a szünet után átvettük az irányítást, és úgy érzem, teljesen megérdemelten győztünk. Természetesen a klubunk igyekszik mindenben megfelelni a szövetség szabályainak, ehhez mérten alakítjuk ki a játékoskeretet is (Vignjevics a légiósok számának esetleges csökkentésére utalt – a szerk.). De konkrétumokat ne várjanak tőlem.

Garami József, az MTK szakmai igazgatója: – Egészen pontosan egy órán át voltunk pariban az Újpesttel. Addig bármelyik csapat lőhetett volna gólt, mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek. Attól kezdve viszont már a lila-fehérek domináltak. Nem akarom a Debrecen elleni Ligakupa-elődöntőre fogni, hogy a hajrában ennyire visszaestünk. Élsportolónak illik bírnia a heti két tétmeccset. De az kétségtelen, hogy két-három játékosom valóban gyengébben játszott ma, és el is fáradt.

PÉCSI MFC–DUNAÚJVÁROS 2–0

Robert Jarni, a PMFC vezetőedzője: – Tele vagyunk érzelmekkel! És nemcsak én, hanem az egész szakmai stáb, amelynek nagy köszönettel tartozom. Óriási munkát végeztünk azóta, hogy a tízpontos pécsi csapatot átvettük, és a kemény munkának meglett az eredménye. Nagyon mélyről indultunk, de kiderült, hogy a srácok tudnak futballozni, csak a hit és a munka hiányzott. Tudtuk, hogy ideges találkozó lesz, és az elején nagyon görcsösek voltunk, ám a második félidőben már úgy játszottunk, ahogy egész tavasszal, a sors pedig mindig a bátrakat segíti.

Artner Tamás, a Dunaújváros vezetőedzője: – Jár a gratuláció a csapatomnak, mert a játékosok szívüket-lelküket kitették a pályára, és az első, valamint az utolsó tíz percet leszámítva végig kontrollálni tudtuk a mérkőzést, azonban ismét óriási gólhelyzeteket rontottunk el. Leginkább ez az oka, hogy a Dunaújváros most itt tart. Három ordító ziccerünk volt éppúgy, mint az Újpest vagy a Diósgyőr ellen.

BUDAPEST HONVÉD–VIDEOTON 1–1

Marco Rossi, a Budapest Honvéd vezetőedzője: – Nagyon jó az egy pont... Három, négy és hat pontra vagyunk a mögöttünk álló csapatoktól, jó lenne minél jobban eltávolodni tőlük. A Ferencváros ellen a jövő héten harcos, agresszív együttest szeretnék a pályán látni, amely küzd, hajt, mindent megtesz a jó eredmény érdekében. Óriási megtiszteltetés, hogy ilyen nagy múltú klub kispadján századszor ülhettem, büszke vagyok rá.

Joan Carrillo, a Videoton vezetőedzője: – Az első félidőben aktívabbak voltunk, ha akkor újabb gólt lövünk, alighanem nyerünk. Abban a periódusban mi irányítottuk a játékot, sok helyzetünk volt, kár, hogy csak egyet értékesítettünk belőlük. El kell ismerni, a fordulás után a hazaiak ránk jöttek, nyomás alá helyeztek bennünket, érződött, hogy kell nekik a pont. A Honvéd jól játszott, a lepattanó labdákra rendre a kispestiek mozdultak rá gyorsabban. A döntetlen igazságosnak mondható. Részben a Ferencváros elleni Magyar Kupa-döntő jegyében állítottam össze a kezdőcsapatot. Ugyanakkor a klub egyértelmű célja az is, hogy máris a Bajnokok Ligája-sorozatra készüljünk, azok a játékosok jussanak lehetőséghez, akik jövőre is biztosan velünk lesznek. Juhász Roland a combját érezte, első ránézésre nem tűnt súlyosnak a dolog, reméljük, nem is lesz az.