Május 12-én ülésezik legközelebb az MLSZ licencadó bizottsága, akkor hozza meg döntését, hogy mely csapatok vehetnek részt a bajnokságokban. „A meghozott döntés ellen egyébként fellebbezéssel élhetnek a klubok, azonban hiánypótlásra, illetve további dokumentum benyújtására már nincs lehetőség, tehát a meghozott döntést esetleg meg lehet fellebbezni. Bízunk benne, hogy olyan csapatok kapják meg az engedélyeket, akik valóban be is fejezik a bajnokságot a jövőben” – fogalmazott Sipos Jenő. Az MLSZ szóvivője elárulta, hogy nyolc nap fellebbezési lehetőség van a döntések ellen, és május 26-án lesz nyilvános, hogy mely csapatok kapták meg az NB I-es és NB II-es licenceket.
„Jelen pillanatban a legfontosabb kérdés, hogy Győrben folytatódik-e a labdarúgás, ezt elsősorban az utánpótlásra értem. Arra, hogy az a több száz gyerek, aki az ETO-ban játszik, tovább folytassa a pályafutását. Lehetőleg ne kelljen környezetet váltani, más csapathoz kerülni, hanem ahol eddig edzettek, ott folytassák. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az MLSZ célja az, hogy ezek a gyerekek, illetve minden fiatal tovább tudjon sportolni, futballozni, de csak a jogszabályi keretek között engedett lehetőségek szerint” – árulta el Sipos.
A szóvivő beszélt arról is, milyen lehetőségei vannak a szabályozásban, segítségben az MLSZ-nek. „Ezt alapvetően a sporttörvény határozza meg. Így van ez a győri utánpótlásfutball esetében is, megvizsgáltuk azt a lehetőséget, hogyan vihető át egy másik gazdasági társaságba a versenyzési jog, az indulási jog. Az ETO Futsal Kft. bizonyíthatóan együttműködött korábban az ETO FC Kft-vel, tehát ezen a ponton a törvény, hangsúlyozom, a törvény és nem az MLSZ, lehetőséget ad arra, hogy átvigyék az indulási jogot.”
A Mai helyzetben téma volt az is, a licencadó bizottságnak milyen lehetősége van az ellen tenni, hogy olyan helyzet álljon elő a bajnokság közben, ami idén a Győrrel és a Pápával történt.
„A Magyar Labdarúgó-szövetség licencadó bizottsága nem nyomozóhatóság. A beadott adatok, dokumentumok alapján történik a licencek elbírálása, tehát az adatok, amik az okmányokban, átküldött anyagokban szerepelnek, azokért a felelősség azokat terheli, akik ezeket leírták, aláírták, tehát az ügyvezetőket, klubvezetőket, egyebeket. Ha előfordul, hogy ezek az adatok a valóságnak nem megfelelőek, és ezt észleli a licencadó bizottság, akkor megteszi a szükséges lépéseket, adott esetben a nyomozóhatósághoz is fordulhat.”