A labdarúgó NB I 2014–2015-ös szezonjában 586 gól született. Az őszi (1–17. forduló), meccsenkénti 2.39-es átlag minimálisan javult ugyan, de a 2.44-es adat is azt eredményezte, hogy az elmúlt négy szezon – amióta a Nemzeti Sport Online gólelemzéseket végez – messze legalacsonyabb átlagát, illetve teljes gólmennyiségét termelték a csapatok. Vagyis, ahogy azt már őszi elemzésünkben is jeleztük, a nézőszámokhoz hasonlóan a gólok számában is jelentős a csökkenés.
Az 586 gólból 101-et fejjel szereztek a csapatok, ugyanannyit, mint két idénnyel ezelőtt, ez az összes gól 17 százalékának felel meg (ez a szám pedig a 2013–2014-es adattal egyezik meg).
Rögzített helyzetből 197 találat született, ami az előző két szezonhoz képest minimális visszaesést jelent. Ide soroljuk a tizenegyesből, szabadrúgásból esett találatokat, valamint a közvetlenül szabadrúgás, szöglet, bedobás vagy kirúgás után született gólokat, vagyis azokat, amelyek nem klasszikus értelemben vett akcióból születtek.
2014–2015: 586 gól (2.44-es átlag) | ||
2013–2014: 662 gól (2.76) | ||
2012–2013: 639 gól (2.66) | ||
2011–2012: 648 gól (2.70) |
Többéves tendencia, hogy a közvetett szabadrúgásból szerzett gólok száma csökken. A 2014–2015-ös évad a legutóbbi négy idény összevetésében is a legalacsonyabb góltermést hozta, míg az előző években 30 körül volt ez a szám, most csak 16 szabadrúgást lőttek a kapuba a csapatok.
Kontratámadásból 89 gól esett, kettővel kevesebb, mint az előző két idényben.
A gólok átlagosan 9.75 méterről estek, ez némi emelkedést jelent az őszi 9.44 méterhez képest, és az egy évvel ezelőtti 9.61 méterhez képest is.
Emlékezetes találatok: Pölöskei szabadrúgásgólja a Győr ellen
TÁVOLRÓL A PAKS, KÖZELRŐL A FRADI ÉS A DVTK A LEGEREDMÉNYESEBB, SZÖGLETBŐL A NYÍREGYHÁZA
Az általános adatok után a részletes elemzést – melyet úgy végeztünk, hogy egyenként végignéztük az összes gólt, majd a találatokat kategorizáltuk – kezdjük utóbbi kategóriával, vagyis a távolsággal.
Az ősszel átlagban 12.4 méterrel a Paks szerezte a legtávolabbról a góljait, és bár csak a tavaszi szezont nézve a DVSC végzett az élen (15.94 méterrel), köszönhetően például Bódi Ádám bombáinak, a teljes idényt tekintve a tolnaiak 12.27 méterrel megőrizték elsőségüket a debreceniek (11.73 méter) előtt.
A tolnaiak azért is tudtak az élen végezni, mert közvetlen szabadrúgásból az egyik legeredményesebb csapatnak számítottak, négy gólt szereztek. Náluk csak az MTK volt eredményesebb öt találattal. Érdekesség, hogy a tizenhatos mezőnyből csak nyolc csapat szerzett gólt közvetlen szabadrúgásból, egynél többet pedig az MTK és a Paks mellett csak az Újpest (kettőt). Közvetett, vagyis a legurított vagy beívelt szabadrúgásokból a Videoton (hat gól) és a Debrecen (öt gól) volt a legeredményesebb. (Cikkünk alján megtalálja a teljes, közvetett és közvetlen szabadrúgásokra vonatkozó kimutatás grafikáját.)
A távolsággal, illetve a szabadrúgásokkal összefüggő statisztika, hogy honnan születtek a gólok. Ebben három kategóriát különböztettünk meg. A tizenhatoson kívülről holtversenyben a már említett, a góljait legtávolabbról szerző Paks, Debrecen kettős célzott a legjobban, 11-11 találattal. Az ötös és a tizenhatos közötti területen a Videoton (45 gól), az ötösön belül pedig a DVTK és a Fradi jutott el a legtöbb gólig, 14-ig.
Emlékezetes találatok: Varga József a szezon legszebb gólját lőtte az MTK ellen – az MLSZ szavazása alapján
Nem meglepő, hogy ez a két csapat szerezte átlagosan a legközelebbről, 7.79, illetve 7.82 méterről a góljait. Ez a két csapat játékáról is árulkodik, arról, hogy nagy szerep jut a középen érkező centereknek, nem véletlen, hogy a DVTK és az FTC legeredményesebb játékosa egy klasszikus középcsatár volt (Georges Grifftihs 7, illetve Böde Dániel 13 találattal).
Emlékezetes gólok: Böde Dániel gólja a Puskás Akadémia ellen
A Dunaújváros a mezőnyben egyedüli csapatként nem szerzett gólt a tizenhatoson kívülről. A legtöbb tizenhatoson kívülről lőtt gólt a Győr kapta, 11-et. Érdekes, hogy a győriek már egy évvel ezelőtt is a legtöbb távoli gólt kapták, de ezúttal a közelről, az ötösön belülről kapott gólok tekintetében is a negatív toplista élcsoportjába tartoznak 15 góllal, ennél többet csak a Haladás kapott az ötösön belülről, 16-ot.
Ha már a szabadrúgások szóba jöttek, megnéztük az egyéb rögzített játékhelyzetből született gólok statisztikáit is. Büntetőből 55 gól esett, a Ferencváros talált be a legtöbbször, hétszer (második a Dunaújváros hattal), míg a legtöbb gólt, hetet a Lombard kapta 11-esből. Szögletből a Nyíregyháza végzett az élen nyolc góllal, megelőzve az egyaránt hét-hét gólig jutó Ferencváros, Videoton párost. A sarokrúgások hatástalanítása legkevésbé a Dunaújváros, Haladás kettősnek sikerült, mindkét csapat nyolc gólt kapott.
A szögletekből szerzett gólok jelentős része fejjel születik, így érthető, hogy a szögletből második legeredményesebb Videoton ebben a kategóriában is kimagaslott, 14 gólt jegyzett, ami a legtöbb volt, második a Diósgyőr (11 fejes gól), harmadik a Nyíregyháza (10) lett. Fejjel a legtöbb gólt, 11-et a Győr ellen szerezték, ami meglepő, hiszen két válogatott belső védő, a kimondottan jól fejelő Lipták Zoltán és Lang Ádám állt az ETO védelmének közepén. A Dunaújváros, a Haladás és a KTE 10-10 fejes gólt kapott, a Pécs viszont egyet sem szerzett.
MIBEN EMELKEDETT KI AZ ÚJPEST, MI A FRADI ÉS A VIDI FŐ ERÉNYE? – SZÉLSŐ AKCIÓK, KONTRÁK
Az Újpest az egész szezonban elsősorban a szélsőinek köszönhetően tudott veszélyt jelenteni az ellenfél kapujára. Az ősszel Asmir Suljic és Simon Krisztián révén, míg a tavasszal a távozó Simon helyére érkezett az ugyancsak gólerős Nemanja Andrics. A bal oldalról vezetett, gólt érő akciók tekintetében 12 találattal az élen is végeztek a lilák.
Még úgy is, hogy a tavaszi szezonban a Fradi szerezte a legtöbb gólt (hatot) a bal szélről indulva, sőt mindkét szélről együttvéve is (13-at) – a 2015-ben összeálló Varga Roland, Roland Lamah szélső kettős, kiegészülve a bal szélen a védelemből fellépő Cristian Ramírezzel az Európa-ligában is nagy fegyvere lehet a zöldeknek. Az ő beindulásaik, középre passzolt labdáik nagy szerepet játszottak abban, hogy az ötösön belülről a Fradi talált be a legtöbbször.
A teljes szezont nézve a jobb szélről (és mindkét szélről együttvéve is) a Videoton volt a leghatékonyabb 16 góllal. Ebben főszerepet játszott Gyurcsó Ádám, aki a transfermarkt.de kimutatása szerint nemzetközi összevetésben is kimagaslott a gólpasszaival, 18 találatot készített elő. A fehérváriak a kreatív támadó középpályásaik révén, ide értve Kovács Istvánt és Filipe Oliveirát, nemcsak a jobb szélről, hanem középről is a legeredményesebbnek bizonyultak 24 góllal záruló támadással. Oliveira már hosszabbított a Vidivel, és ha Gyurcsó és Kovács is marad, akkor ők jelenthetik az alapját egy jó szereplésnek a BL-selejtezőben.
Gyurcsó gólpassz, Oliveira gól
A legtöbb gólt balról és jobbról is a Haladás kapta (összesen 26-ot), a legkevesebbet balról (vagyis a védelem szempontjából jobb oldalról) a Fradi (hármat), jobbról (kettőt) és a két szélről összesen (hatot) pedig a Videoton. Ez mutatja, hogy a két élcsapatunk itthon nemcsak támadásban, hanem védekezésben is jó a széleken. A Fradinál ki kell emelni, hogy az ősszel még a csapat egyik gyengéjét jelentette, hogy öt gólt is kapott védelmének bal oldaláról, Cristian Ramírez érkezése után a tavasszal viszont már csak egyet.
A jó szélsőket felvonultató csapatok gyakran jól is kontráznak. Ez a kontrából 12 góllal a legeredményesebbnek bizonyuló Videoton esetében meg is mutatkozott. A fehérváriak támadójátéka ugyanis nagyban épült a labdaszerzések utáni letámadásra. Szemben a kontrából csak ötször eredményes Ferencvárossal, a zöld-fehérek ugyanis nagy labdabirtoklási fölényre törekedtek, próbálták végig nyomás alatt tartani az ellenfelet, vagyis a fővárosiaknál nem elsősorban a letámadás, hanem második hullámból érkezve a területek megnyitása – ez volt Ramírez specialitása – a szélsők feladata.
Példa a Videoton kontráira
Amiért igazán nagy elismerést érdemel Thomas Doll és csapata, az az, hogy a mezőnyben egyedüli csapatként a teljes szezonban nem kapott gólt kontrából. Ez azért nagy szó, mert az InStat statisztikai adatai alapján a zöld-fehérek birtokolták a legtöbbet a labdát (átlagosan 60 százalékban, meccsenként 31:28 percet van a labda Gera Zoltánéknál), de egyszer sem veszítették el úgy, hogy abból az ellenfél gólt szerzett volna. A legtöbb gólt a Nyíregyháza kapta (12) kontrából.
MÁR NEM „MINDIG” A VIDI VOLT A LEGJOBB – A GÓLOK IDŐBELI MEGOSZLÁSA
A gólok időbeli megoszlásánál az ősszel megállapítottuk: negyedórás szakaszokra bontva a kilencven perceket, egy időszakot (a 76. és a 90. perc között az MTK emelkedett ki) leszámítva mindegyikben a Videoton a legeredményesebb egyedül vagy holtversenyben.
A tavasszal már nem volt annyira domináns a Vidi, az első negyedórában például egy gólt sem szerzett. Csak a 31. és 45. perc közötti szakaszban bizonyult a legeredményesebbnek hat góllal, holtversenyben a Fradival, a Honvéddal és az Újpesttel. A lilák öt góllal az 1. és a 15., illetve a 61. és 75. perc között is a legjobbnak bizonyultak (öt és hét góllal), míg a 16 és 30., illetve a 46. és 60. perc között a Fradi (öt-öt góllal), a 76. és a 90. között a PMFC (hét góllal) emelkedett ki.
A szezon teljes mutatóit nézve három szakaszban (31–45. perc: 12 gól; 46.–90. 12 gól; 61–75. 11 gól) azért így is megőrizte elsőségét a fehérvári alakulat. Az 1. és a 15. perc között a KTE (kilenc góllal), a 16. és 30. között az FTC (12 gól), a 76. és 90. között holtversenyben a Diósgyőr, az MTK és a Paks (11-11 gól) végzett az élen. A rendes játékidő hosszabbításában a 90. percen túl a Paks talált be a legtöbbször, hatszor.
BÁLÓ TAMÁS MÉG NIKOLICSOT IS MEGELŐZTE – POSZTONKÉNTI RANGSOROK
Végül, de nem utolsósorban röviden érintjük az egyéni, játékosokra bontott mutatók témakörét, melyben statisztikai zárásunk második részében, az InStat-adatok elemzésénél még részletesebben kitérünk.
A gólszerzők posztonkénti eloszlása jól megmutatja, hogy melyek azok a csapatok, amelyeknél volt klasszikus center- illetve csatárjáték, és aligha véletlen, hogy azok a klubok, melyeknél nem volt, többségében a tabella második felében zártak.
A Videoton 29 találattal nyerte meg a csatárok versenyét, köszönhetően elsősorban a 21-ig jutó, gólkirályként záró, a pályafutását a Legia Warszawánál folytató Nikolics Nemanjának. Az NB I-ben 3. helyen telelő, de végül csak 7. helyen záró Diósgyőr nagyban jó őszének köszönheti, hogy csatárai 25 gólt hoztak össze (a csatárok által szerzett gólok külön versenyében ezzel 2. helyen végzett a csapat), illetve annak, hogy jó néhányan játszottak csatárt a szezon folyamán, így Bacsa Patrik, Georges Griffiths, Miroszlav Grumics és Takács Tamás góljai összeadódtak. A harmadik helyen a Tischler Patrik vezette (15 góllal) felcsúti és a Böde Dániel fémjelezte ferencvárosi csatársor zárt 24-24 góllal. A legkevesebb csatárgólt a kieső Dunaújváros (hat gól) és a 6. helyezett, a poszton egész szezon során problémákkal küzdő Újpest szerezte (hét gól).
Nikolics egy gólja a 21-ből
A lilák többé-kevésbé ellensúlyozták a helyzetet azzal, hogy az ő támadó középpályásaik vették be a legtöbbször az ellenfelek kapuját, 24-szer (második a Videoton 22, harmadik a Dunaújváros 18 góllal).
A leggólerősebb védelme a Paksnak volt 10 találattal, amiből a szabadrúgásoknál és 11-eseknél is jeleskedő Báló Tamás négyet vállalt – a 173 NB I-es meccsnél és 11 gólnál járó balhátvédnek ez volt a legeredményesebb élvonalbeli szezonja.
Jobb lábbal Nikolics (Videoton) szerezte a legtöbb gólt (15-öt), ballal viszont a Báló Tamás (Paks), Hidi Patrik (Bp. Honvéd), Lazar Marjanovics (DVTK) trió – egyaránt négyet. Fejjel Juhász Roland (Videoton, öt gól) volt a leginkább veszélyes a kapura.
A tizenhatoson kívülről Bódi Ádám (DVSC) célzott a legtöbbször pontosan, míg az ötösön belülről Bacsa (DVTK) és Bebeto (KTE). Szabadrúgásból viszont két MTK-s, Kanta József és Pölöskei Zsolt (három-három góllal).
A legtöbb gólszerzője a Pécsi MFC-nek volt – a baranyaiak kerete a tavaszra alaposan kicserélődött, ennek is volt köszönhető, hogy összesen 17-en találtak be a csapat színeiben (ezen kívül a paksi Kovács Gábornak volt egy öngólja is a Pécs ellen).
A gólszerzők után térjünk át a kapusokra. A legtöbbször a pápai Szűcs Lajosnak kellett kiszednie a kapujából a labdát, 55-ször. Az élvonaltól búcsúzó Lombard játékosa egy meccsen nem játszott, ezt leszámítva végigvédte a bajnoki szezont. A negatív sorban Szűcs mögött második helyen álló Balogh János (Nyíregyháza) 40, Tomás Tujvel (KTE) 39 gólt kapott. A stabilan játszó kapusok közül a legritkábban a 29 meccsen védő spanyol Juan Calatayud (Videoton) volt tehetetlen – 12 gólt kapott.
A számok önmagukért beszélnek, de a csökkenő nézőszám és a cikk elején vázolt, a gólok számában tapasztalható jelentős visszaesés mellett a meglehetősen egysíkú, unalmas bajnoki versenyfutás (a 4. fordulótól vezetett a Videoton, és tulajdonképpen már az ősszel le is zárta az aranyért folyó csata érdemi részét), a kevés kimagasló egyéniség is mondatja velünk, hogy az NB I szakmailag, színvonalát tekintve nem veszíthet a létszámcsökkentéssel. (Még ha szomorú is azt látni, hogy szinte országrészek maradnak profi futball nélkül.) Hogy nyer-e, az már egy másik kérdés, ezt most még nem tudjuk megválaszolni. Ahogy azt sem, hogy néhány év múlva hogyan emlékszünk vissza a mögöttünk hagyott évadra. Mert ha a bajnok Videoton és a kupagyőztes Ferencváros az európai porondon nem szerepel jól, akkor ismét azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azokkal a mutatókkal, amelyek itthon bőven elegendők voltak a sikerhez, Európában nem sokra megyünk. Ám ha végre látnánk eredményt (igazi eredményt természetesen a csoportkörbe jutás jelentene) a BL-ben vagy El-ben, akkor elmondhatnánk, hogy erre a játékra, az ebből következő, a cikkünkben vázolt, itthon kimagasló statisztikákra lehet és érdemes is építeni. |
A STATISZTIKÁKAT KÉSZÍTETTÉK: NAGY PÉTER, T. SZABÓ GÁBOR