A MAI MENÜ
♦ A 16 CSAPATOS ÉS A 12 CSAPATOS NB I ÖSSZEVETÉSE – MI VÁLTOZOTT?
♦ A FRADI ÉS BÖDE DÁNIEL SOROZATA
♦ JUHÁSZ ROLAND KIÁLLÍTÁSA
♦ ÚJPESTI VERETLENSÉG
♦ A FORDULÓ LEGJEI

MILYEN AZ ÚJ NB I?

„Nem volt szemet gyönyörködtető a játék." „Belülről sem volt élvezetes a meccs." „Tudtam, hogy a szurkolók az első félidőt nem fogják megtapsolni." „Abszolút nem volt jó játék." „Ez a produkció nézhetetlen." „Komoly a bajnokság." „Komolyodott a bajnokság? Atya úristen! Abból a 300 játékosból, akik eddig játszottak az NB I-ben, lett 220. Ugyan miben változott? Eddig sem tudtak focizni 300-an, most csak 220-an nem tudnak! Alapvető hibákat követnek el minden egyes bajnokin." Néhány nyilatkozat, illetve olvasói vélemény a hétvége különböző mérkőzései után.

Hat forduló telt el a 12 csapatosra átszervezett NB I 2015–2016-os szezonjából, vagyis lement az első, 11 fordulós etapnak a fele. Ezek után érdemes megnézni néhány mutatót, hogy mit is eredményezett az átszervezés, melynek kimondva, kimondatlanul a színvonalemelés volt az egyik célja.

Nézőszámok

Kezdjük a sort az egyik legfontosabb tényezővel, a nézőszámokkal. A 6. forduló negatív rekordot hozott, 15344-en látták összesen a helyszínen a mérkőzéseket, a meccsenkénti átlag 2556. Ami a hat forduló összesített adatait illeti: 17673-as fordulónkénti és 2946 meccsenkénti átlagot jelent.

A teljes előző szezon adataihoz képest a meccsenkénti statisztika csaknem félezres emelkedést mutat, hiszen a 2014–2015-ös évadban átlagosan 2463-an láttak egy mérkőzést. A teljes fordulós átlag viszont 1000-rel csökkent (az előző idényben 18765-en látták a meccseket fordulónként). Ez utóbbi persze egyenesen következik abból, hogy csökkent a csapatok száma, de ezzel együtt sem szerencsés, hogy egyre kevesebb ember látogat ki magyar élvonalbeli találkozókra. Amúgy, ha nőne a színvonal, és a klubok elérnék a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) által legutóbb célként kitűzött ötezres meccsenkénti határt (korábban tízezres átlag is szerepelt a célok között), akkor a kevesebb csapat is képes lenne nagyobb fordulós átlagra. Erről azonban egyelőre nem beszélhetünk.

Egyébként, ha az előző szezonnak csak az első hat fordulóját vesszük alapul, akkor a meccsenkénti átlag növekedése minimális, mert egy éve ilyenkor 2813-an látták a hat fordulót. Ez azt is mutatja, eddig nem igazolódott be az MLSZ azon várakozása, miszerint a televíziós meccsek számának csökkentése jelentős nézőszám-emelkedést hoz. Utóbbi miatt egyébként szó szerinti értelemben is nézhetetlen az NB I, vagy legalábbis a mérkőzések jelentős része.

Gólok

Mint ahogy a 2014–2015-ös szezonra vonatkozó gólstatisztikánkból kimutattuk, a legutóbbi idény hozta az elmúlt négy évad messze legalacsonyabb góltermését a maga 2.44-es meccsenkénti átlagával, amihez a mostani 2.58-as mérkőzésenkénti átlag emelkedést mutat ugyan, de az elmúlt öt idény összadataihoz viszonyítva még így is ez a második legalacsonyabb szám.

Lövések, passzok

A lövéshatékonyság sem sokat változott, mert az InStat futballadatai alapján az előző szezonban 24 lövésből szereztek meccsenként 2.44 gólt, ezúttal pedig 24.5-ös mérkőzésenkénti lövésátlag mellett tartunk 2.58 gól mellett.

A passzpontosság meccsenkénti átlaga viszont csökkenést mutat, de ez a különbség sem szignifikáns. Az előző szezon 78 százalékos adata 77.5 százalékra esett vissza.

Nehéz megmondani, hogy a nézőszám, a gólok száma, a lövési hatékonyság vagy a passzpontosság mennyire árulkodik a meccsek színvonaláról, de a nagyon hasonló számok azt mutatják, hogy nem igazán történt változás az előző idényéhez képest.

Átigazolások

Vagyis hiába vártak sokan egyértelműen színvonal-emelkedést a csökkentett létszámtól, nem találtunk olyan adatokat, amelyek ezt alátámasztanák. És ha végig nézünk az NB I-es csapatok nyári átigazolásain, akkor feltehetjük a kérdést: mitől is várnánk színvonal-emelkedést?

Hiszen a játékosok döntő többsége már az előző idényben is az NB I-ben játszott, igazi emelkedést csak nívósabb bajnokságból érkező, a már itt játszóknál egyértelműen jobb képességű légiósok hozhatnának, de egy kezünkön meg tudjuk számolni, hányan felelnek meg ennek a kívánalomnak.

A Bochumból érkező, két gólnál járó ferencvárosi Stanislav Sestákot annak tekinthetjük, még akkor is, ha eddig sérülések hátráltatták a szlovák válogatott támadót. Ebbe a sorba tartozik még a belga élvonalból érkező Stef Wils és Thomas Wils – a testvérpárral egyértelműen erősödött a Haladás. Geoffrey Castillion (DVSC-Teva) és Mbaye Diagne (Újpest) kapcsán még nem mernénk egyértelműen állást foglalni, de talán ők is ebbe a sorba tartozhatnak majd.

Miközben az MLSZ elnöke, Csányi Sándor tavasszal elmondta, céljuk, hogy kevesebb, de minőségibb játékos szerepeljen a csapatokban.

A FRADI ÉS BÖDE NAGY SOROZATA

A fenti gondolatmenetet folytatva az sem tesz feltétlenül jót egy bajnokság színvonalának, ha az aranyéremért folyó harc már augusztus végén eldőlni látszik, miközben a szezonnak csak májusban lesz vége...

A továbbra is százszázalékos, az egyik riválisnak tartott DVSC-t idegenben 3–0-ra megverő, a tabellát hétpontos előnnyel vezető Ferencváros egymás után 26. bajnoki mérkőzésén őrizte meg veretlenségét, legutóbb 2014. október 4-én, Diósgyőrben maradt alul (1–2). Ezzel a zöld-fehérek tíz mérkőzésre megközelítették a klubrekordot – ez 36 mérkőzés 1931 áprilisa és 1932 novembere között, ebben a szériában volt az FTC százszázalékos bajnoki címe is.

A mostani a klubtörténet negyedik leghosszabb bajnoki veretlenségi sorozata – a DVSC elleni meccsel előzte meg Thomas Doll csapata az 1918–1919-est –, már „csak" az 1931–1932-es (36 mérkőzés), az 1968–1969-es (34) és az 1966–1967-es (31) szériát kellene befogni. Megjegyzés: ha a Ferencváros elérte korábban a huszonhat veretlen mérkőzéses határt, mindig bajnoki címmel is gazdagodott (1931–1932, 1967, 1968).

A magyar élvonalbeli veretlenségi csúcsot a Puskás-féle Honvéd tartja (1951. szeptember 9. és 1953. május 24. között 47 mérkőzés), aztán a Dunaferr (1999–2000, 41 meccs) következik. A mostani FTC-siker a kilencedik volt egymás után, Thomas Doll személyes csúcsa eddig tízmérkőzéses győzelmi sorozat, tehát a következő fordulóban ezt beállíthatja.

A Debrecenben is gólt szerző, a góllövőlistát hét találattal vezető Böde Dániel az ötödik egymást követő bajnoki mérkőzésén volt eredményes, ilyet egy szezonon belül még egyszer sem produkált az NB I-ben. Ugyanakkor a Paks játékosaként egyszer már sikerült neki egymást követő öt bajnokin a kapuba találnia, a 2010–2011-es idény utolsó négy fordulójában és a következő évad első körében is gólt szerzett.

JUHÁSZ ROLANDOT ELŐSZÖR ÁLLÍTOTTÁK KI – A 4. VIDI-PIROS

Juhász Rolandot először állították ki magyar bajnoki mérkőzésen, ami egy középhátvéd esetében (még ha centerként is kezdte pályafutását) nem semmi! Juhász 2000 májusában mutatkozott be az MTK első csapatában NB I-es meccsen, most pont nevelőklubja ellen szedte össze első piros lapját. Kupamérkőzésen volt már Juhásznak kiállítása: 2013. május 8-án a Győri ETO–Videoton elődöntőn kapott piros lapot.

A mérkőzés után Juhász így értékelt az NSO Tv-nek

A Videotonból ebben a bajnoki szezonban már negyedik alakalommal állítottak ki valakit. Két fordulóval ezelőtt, a Ferencváros ellen Paulo Viníciust, egy héttel korábban, Diósgyőrben Simon Ádámot, az 1. fordulóban, Kispesten Lang Ádámot. Ezekből a meccsekből csak a diósgyőrit tudta megnyerni a Videoton, a többin vereséget szenvedett. Csakúgy, mint az 5. fordulóban Angyalföldön, ahol Bernard Casoni vezetőedzőt küldte a lelátóra Solymosi Péter. A Bajnokok Ligája selejtezőjében, a BATE Boriszov vendégeként elszenvedett 1–0-s vereség alkalmával pedig a holland Kees Luijckx mehetett idő előtt zuhanyozni. Érdekesség, hogy Juhászé volt a második olyan fehérvári kiállítás a bajnoki idényben, amelyet reklamálásért kaptak a bajnokcsapat játékosai, korábban Vinícius tette szóvá Andó-Szabó Sándor egyik ítéletét.

Az NB I-ben ebben a szezonban összesen kilenc piros lapot osztottak ki a játékvezetők, ebből négyet a Videoton játékosai kaptak.

JÓ SZÉRIÁBAN AZ ÚJPEST, DE MÉGSEM LEHETNEK ELÉGEDETTEK A LILÁK

Az újpestiek nem szenvedtek vereséget a 2009–2010-es bajnokság utolsó kilenc fordulójában, majd a következő szezon első négy összecsapásán sem találtak legyőzőre – így érték el a tizenhárom meccses sorozatukat. Az újpesti menetelésnek akkor az MTK vetett véget, amely Tischler Patrik utolsó percben szerzett góljával legyőzte a Mészöly Géza által irányított újpestieket. Ez az 1–0-s vereség kellőképpen felbosszanthatta a lila-fehéreket, hiszen egy héttel később 6–0-ra kiütötték a Fradit...

Az akkori, tizenhárom veretlen bajnoki mérkőzésből álló sorozat abban is hasonlított a mostanihoz, hogy egyik „állomása" egy 5–4-es idegenbeli siker volt: 2010 májusában az MTK vendégeként győzött ennyire az Újpest, míg idén májusban a felcsúti Pancho Arénában ért el pontosan ugyanilyen eredményt.

Az újpestiek büszkék lehetnek mostani szép sorozatukra, elégedettek viszont egyáltalán nem. Mert amíg az előző szezon utolsó hét fordulójában rendszerint látványos, gólra törő futballal hét győzelmet arattak (a hét meccsen 21-szer találtak az ellenfelek kapujába), addig a mostani idény első hat fordulójában csupán kétszer nyertek, négyszer döntetlent játszottak, és csak nyolc gólig jutottak.

Lehet persze azt mondani, hogy az előző idény utolsó hét fordulójában jól alakult számukra a sorsolás, hiszen – az MTK kivételével – olyan csapatokkal mérkőztek meg, amelyek vagy csak szimplán mögöttük végeztek a tabellán (PAFC), vagy kiestek (Pápa, DPASE), vagy nem kaptak NB I-es licencet (ETO, Nyíregyháza, KTE). Ám a sorsolásuk a most folyó bajnokság első hat fordulójában sem volt nehéznek nevezhető.

Egyrészt – a pályaválasztói jogok felcserélése miatt – ötször játszottak otthon, és csupán egyszer idegenben, másrészt megmérkőztek a két újonccal, az előző évad 10., 13. és 14. helyezettjével, valamint a Pakssal, amely a 2014–2015-ös bajnokságban csak jobb gólkülönbsége révén előzte meg a lilákat. Elvileg tehát ezek voltak az újpestiek könnyebb mérkőzései (ezután kell megküzdeniük a DVTK-val, az FTC-vel, a Videotonnal, az MTK-val és a DVSC-vel), ehhez képest csak a két feljutót, a Vasast és a Békéscsabát tudták legyőzni, a Pakssal, a PAFC-cal, a Honvéddal és a Haladással csupán ikszeltek.

Az újpesti szurkolók természetesen azt szerették volna, ha kedvenceik ott folytatják, ahol az előző szezonban abbahagyták, ehelyett úgy szerepelnek, mint a legutóbbi idény elején. A legutóbbi bajnokságot gyakorlatilag ugyanígy kezdte az Újpest, mint a mostanit, hiszen az első hat fordulóban kétszer győzött, négyszer ikszelt (veretlen volt), és a négy döntetlenjéből ugyanúgy kettő volt 0–0, mint ezúttal.

Akkor is elsősorban a gólszerzéssel voltak gondok: labdabirtoklásban uralta a meccseket a csapat, az ellenfél kapuja előtt viszont elfogyott a tudomány. Az előző szezon első hat fordulója ebben a tekintetben még rosszabb is volt, hiszen csak négy gólt szereztek a lila-fehérek. Akkor is arra vártak, hogy még az átigazolási időszak vége előtt sikerüljön egy jó, gólerős csatárt szerződtetni – jött is a nigériai Kim Ojo, aki rögtön az első tétmeccsén, a himesházai Magyar Kupa-találkozón duplázott, és megsérült; most a szenegáli Mbaye Diagne érkezett „megváltóként" –, és abban bíztak, hogy minél előbb felépül sérüléséből Kabát Péter...

A szezon előtti beharangozónkban – amelyben többek között azt taglaltuk, hogy Simon Krisztián, Dusan Vasziljevics, Nemanja Andrics, Kim Ojo, Filip Sztaniszavljevics és Loic Nego távozásával fél éven belül huszonnégy gól „ment el" Újpestről – feltettük a kérdést: az új idényben ki szerez gólt az újpestiek közül?

Nos, erre egyelőre nem igazán kaptunk választ...

TOVÁBBI LEGEK, ÉRDEKESSÉGEK

A forduló gólját a 20 méterről a DVTK kapujába bombázó paksi Hahn János szerezte.

A forduló negatív hőse Feczesin Róbert: a Videoton csatára az MTK ellen előbb kihagyta a fehérváriak legnagyobb helyzetét, majd nagy butaságot csinált, a tizenhatoson belül kézzel ütött bele a labdába, a büntetőt pedig gólra váltotta az MTK.

A forduló védése az újpesti Balajcza Szabolcsé, aki a Haladás ellen a 87. percben előbb Ugrai Roland fejesét hárította, majd a kipattanót követően Stef Wils közeli lövését hatástalanította. A forduló kapusteljesítménye pedig a diósgyőri Ivan Radosé, aki több bravúrral járult hozzá a DVTK paksi pontszerzéséhez.

A forduló embere a Békéscsabán három kispesti gól előkészítésében is szerepet játszó Prosser Dániel.

A forduló kihagyott helyzete a kispesti Nagy Gergőé, aki három méterről lőtt a kapu fölé Békéscsabán.

A videóban 0:23-tól látható a jelenet

A forduló üzenetét az Újpest szurkolók küldték. A fanatikusok a szívinfarktussal kórházban kezelt korábbi Újpest-játékosnak, Kardos Józsefnek üzentek ezzel a felirattal: „Jobbulást, Kard! Úgy küzdj, ahogy egykor a pályán. Kitartás, Józsi!"