DVSC: Persze, lehetne edzőt váltani – Szima Gábor

„Egy dolgot tisztáznunk kell: Kondás Elemér nyilatkozata előtt a szurkolók egy csoportja nem túl szalonképesen követelte az ő távozását – fogalmazott Szima Gábor, utalva az ultrák és a vezetőedző közötti, Kondás bocsánatkérésével a jelek szerint nem lezáruló „üzenetváltásra”. – Tehát a nézők nem amiatt haragudtak meg rá, mert nyilatkozott valamit, hanem a szurkolók azt megelőzően, a Haladás elleni mérkőzés alatt elkezdték követelni a távozását. Úgy, hogy a csapat akkor még veretlen volt a bajnokságban, a találkozó nulla–nullára állt, előtte tíz nappal a nézők felállva tapsolták a gárdát a Rosenborg elleni meccs után. Nem tudom, mi változott meg tíz nap alatt, hogy nulla–nullás állásnál elkezdték követelni a vezetőedző távozását. A tréner a mérkőzés után mondta azt, amit mondott, ami valóban nem volt szerencsés kijelentés. De azt gondolom, nem volt olyan súlyos sértés, hogy ez megbocsáthatatlan bűn legyen egy vezetőedzőtől. Mondott egy véleményt, a szurkolók egy csoportja is mondott a meccs folyamán egy véleményt, úgy vélem, utóbbi sokkal inkább sértő volt.”Szima Gábor, utalva az ultrák és a vezetőedző közötti, Kondás bocsánatkérésével a jelek szerint nem lezáruló „üzenetváltásra”. – Tehát a nézők nem amiatt haragudtak meg rá, mert nyilatkozott valamit, hanem a szurkolók azt megelőzően, a Haladás elleni mérkőzés alatt elkezdték követelni a távozását. Úgy, hogy a csapat akkor még veretlen volt a bajnokságban, a találkozó nulla–nullára állt, előtte tíz nappal a nézők felállva tapsolták a gárdát a Rosenborg elleni meccs után. Nem tudom, mi változott meg tíz nap alatt, hogy nulla–nullás állásnál elkezdték követelni a vezetőedző távozását. A tréner a mérkőzés után mondta azt, amit mondott, ami valóban nem volt szerencsés kijelentés. De azt gondolom, nem volt olyan súlyos sértés, hogy ez megbocsáthatatlan bűn legyen egy vezetőedzőtől. Mondott egy véleményt, a szurkolók egy csoportja is mondott a meccs folyamán egy véleményt, úgy vélem, utóbbi sokkal inkább sértő volt.”

A klub irányítója példaként hozta fel, hogy a helyi közönség korábban is kikezdett és lemondásra szólított fel debreceni edzőket (Garamvölgyi Lajos, Supka Attila, Herczeg András), noha irányításukkal a csapat – a hullámvölgyek előtt vagy után – sikereket ért el, és ha megtörtént a kényszerű edzőváltás, abból a klub nem profitált.

„Nagyon nehéz itt megfelelni – folytatta Szima. – Herczeg után az volt az elvárás, hogy külföldi edző érkezzen a csapathoz. Szerződtettük Zdenek Scasnyt, aki nem hozta azokat az eredményeket, amelyeket vártunk tőle. Egyes drukkerek szemében azonban nem a cseh tréner volt ezért a hibás, hanem a játékosok, akik állítólag szabotálják az edzéseket. Úgy látom, valami miatt Debrecenben a helyi edzőknek nincs becsülete. Az elmúlt négy esztendőben a Magyarországon kiosztott nyolc trófeából (négy bajnoki serleg és négy Magyar Kupa) négyet a Debrecen nyert, Kondás Elemér irányításával, két bajnoki és két MK-aranyat. A másik négy trófeán négy különböző csapat osztozott, az Újpest, a Fradi, a Videoton és a Győr. Tehát lehet azt mondani, hogy nem jó a játékunk, a szögleteket nem jól rúgjuk vagy rosszak a szabadrúgás-variációk, de az is tény, hogy az elmúlt négy évben messze a DVSC-Teva volt a legeredményesebb futballklub. Persze, lehetne edzőt váltani, ez egyes szurkolók szemében népszerű döntés is lenne, de ezt nem indulatból kell megtenni. Én nagyobb esélyt adok annak, hogy ha most trénert váltanánk, kevésbé lenne sikeres a csapat, mintha nem kapkodunk, és továbbra is a jelenlegi szakmai stáb marad. Most edzőt váltani sokkal nagyobb rizikó, mintha megpróbáljuk a stábbal rendezni a sorokat.”

Ami az átigazolásokat illeti, Szima Gábor szerint a kivásárlási díj nélkül lezajlott erősítések nagyjából hetven százaléka sikeresnek bizonyult.

„Tehát ahhoz képest, hogy a klubnak korlátozott anyagi lehetősége van több százezer euróért futballistákat vásárolni, vagyis az esetek többségében szabadon igazolható játékjogú labdarúgókat szerez meg a DVSC, ez egy nagyon jó arány. Ha megnézzük mondjuk a nagy angol klubokat, a Liverpoolt, a Chelsea-t vagy a Manchester Cityt, ők is sokszor mellényúlnak egy-egy drágán igazolt játékos szerződtetésével. Ha vásároltunk játékosokat, mindegyikőjüket a sokszorosáért adtuk el.”

A klubvezető példaként említette: Laczkó Zsolt játékjogát 150 ezer euróért vették meg és 850 ezerért adták el, Kouemahát 200 ezerét hozták és 850 ezerért vitték el, Igor Bogdanovics 100 ezerért jött és 350 ezret adtak később érte, Brnovics 100 ezerért került hozzájuk és 150 ezerért távozott.

„Egyedül Farkas Balázs volt, akinek játékjogát százötvenezer dollárért vettük meg a Dinamo Kijevtől, de folyamatos sérülései miatt sem nálunk, sem máshol nem tudott bizonyítani. Míg az ingyen igazoltak között olyan futballisták voltak például, mint Ibrahima Sidibe, Adamo Coulibaly, Éger László, Komlósi Ádám, Nenad Novakovics, Czvitkovics Péter, Zsidai László és még sorolhatnám azok neveit, akik meghatározó játékosai voltak a DVSC-nek az elmúlt tíz évben. Állítom, ama futballistáknak, akiknek a játékjogáért fizettünk, csaknem száz százaléka, a szabadon igazolt labdarúgóknak pedig hetven-nyolcvan százaléka beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Úgy vélem, ez nagyon jó arány.”

Szima Gábor hangsúlyozta: a vetélytársak jelentősen növelték költségvetésüket az elmúlt időszakban, és ha a Loki tartani akarja velük a lépést a pályán, akkor a klub működtetésére jelenleg fordított 1.2 milliárd forintnál többet kell költeniük. „Erre meg is vannak az elképzeléseink.”

Az újságírói felvetésre, miszerint a klub nem megfelelően kommunikál a drukkereivel, hiányoznak a vezetőség gyakoribb megnyilvánulásai, keveset lehet tudni a lehetséges igazolásokról, Szima így reagált:

„A többi csapat sem hozza nyilvánosságra, hogy kik a kiszemeltjei, csak akkor, amikor már megtörtént a szerződéskötés. Mi is akkor jelentünk be egy átigazolást, ha létrejött az aláírás, ez alól csupán Adamo Coulibaly esete volt kivétel a nyáron. Ha bejelentjük, hogy valakit le szeretnénk igazolni, ez fölkeltheti a figyelmét más csapatoknak is, ők is megkeresik a labdarúgót, akinek innentől kezdve az igényei megnőnek. A közvélemény szeretné, ha erről beszélnék ilyen esetekben, azonban a klub érdeke mást kíván. Kérjük a szurkolókat, álljanak a csapat mellé, hiszen akkor lehet sikeres egy futballklub, ha a drukkerek, a játékosok, a sportvezetők és a klubtulajdonosok egy irányba húzzák azt a bizonyos szekeret.”