– Mit vár a mai naptól?
– Nézze, a kiesés kérdése az MTK–Vasas meccsen dől el. Két hete még a mi kezünkben volt a sorsunk, de a Vasas elleni vereséggel a Vasas vette kezébe az irányítást. Most már minden rajtuk múlik. Persze mi a legjobb tudásunk szerint kell, hogy játszunk a Honvéd ellen is.
– Azért abban van némi sorsszerű, hogy a Puskás kiesése a Honvéd ellen dől el…
– Mint minden szurkoló, én is élek-halok a klubomért, de nem vagyok klubsoviniszta. Ezért megértem a Honvéd-szurkolók velünk szembeni különleges ellenérzéseit a Puskás név miatt. Ezt az ellenszenvet én nem viszonzom, és a Honvédot különösen tiszteletreméltó klubnak tartom, amely mégiscsak Puskást, Bozsikot, Pintért és Détárit adta a magyar futballnak. Ráadásul Weimper mindig is a kedvenc csatáraim közé tartozott. Tisztelet ide, tisztelet oda - ma délután mindent megteszünk, hogy legyőzzük őket.
(…)
– Mit szól ahhoz, hogy ilyen ellenszenv övezi a mai találkozót, illetve az Akadémia bent maradását?
– Nincs ebben semmi meglepő. A Puskás Akadémiát mégiscsak én alapítottam, és bár az első csapat és az Akadémia működtetésében nem veszek részt, a futballszerető közvélemény hozzám köti a klubot. Ezért a velem szembeni politikai rokonszenv és ellenszenv óhatatlanul átáramlik a csapatra is. Az meg már a modern világ természetrajzához tartozik, hogy az ellenszenv mindig hangosabb és látványosabb, mint a rokonszenv. Ez ellen nincs mit tenni, hiszen ma ez az élet rendje. Másfelől a szurkolói ösztön mindig az underdogokat támogatja. Én is a Leicesternek szurkolok. Bár a valóság az, hogy a magyarországi klubok rangsorában mi vagyunk az igazi underdogok. A mi klubunk alapja egy akadémia. Nekünk inkább vannak nézőink, mint szurkolóink, és ultráink sincsenek, csak akadémista gyerekeink. Ennek ellenére a miniszterelnökhöz köthető csapatot a széles közvélemény nem tekinti underdognak. És van abban valami érthető, csiklandozó érzés, hogyha az ország vezetőjének a csapata alulmarad. Ez persze lelki teher a klubnak, de ezt tudni kell elviselni panaszkodás nélkül. Vagyunk, akik vagyunk.
(…)
– S miért alakult ki az eheti vita?
– Mi egy kis klub vagyunk, ezért számunkra megtiszteltetés, ha egy szövetségi kapitány egyáltalán tudomást szerez a létezésünkről. Személyesen jól ismerem őt, mindig is érdekelt a véleménye, és nagyon remélem, hogy lesz okunk még őt győztes meccsek után levegőbe hajigálni. De az is igaz, hogy a csapataink sikeréért és sikertelenségéért az edzőink viselik a kizárólagos felelősséget, így a csapat-összeállítás is rájuk tartozik. Bízom benne, hogy ezen intermezzo ellenére a kapitány és akadémiánk jó szakmai együttműködése töretlen marad.
A TELJES INTERJÚT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!