A magyar futballban mindig arra hivatkozunk, hogy bezzeg egykor! Pedig mielőtt a magyar labdarúgó-válogatott 44 éve, 1972-ben az Európa-bajnokság belgiumi négyes döntőjében szerepelt, a poklok poklát élte át. Jó, azóta tudjuk, a pokolnak több bugyra van, s mindig van (volt) mélyebb, de akkor úgy gondoltuk, borzasztó, ami történt.1972-ben az Európa-bajnokság belgiumi négyes döntőjében szerepelt, a poklok poklát élte át. Jó, azóta tudjuk, a pokolnak több bugyra van, s mindig van (volt) mélyebb, de akkor úgy gondoltuk, borzasztó, ami történt.
De mi is történt pontosan, amíg válogatottunk kvalifikálta magát a belgiumi négyes döntőre?
Miért kapott ki aztán a Szovjetunió elleni elődöntőben és a Belgiummal szembeni bronzmeccsen?
Tényleg le kellett-e feküdnie a ruszkiknak?
És miért volt inkább átok, mint áldás, amikor csapatunk tizenegyest kapott?
És mit gondolnak minderről az akkori főszereplők?
Az 1972-es Eb-n szereplő válogatottból Géczi István, Bálint László, Kű Lajos, Szőke István, Kozma Mihály, Dunai II Antal, Zámbó Sándor, Juhász Péter, Szűcs Lajos és Juhász István eleveníti fel emlékeit.
És még olvashatnak arról is, hogy…
– miként szerepelt válogatottunk a legutóbbi Eb-selejtezőin Ausztria, Izland és Portugália, vagyis a franciaországi csoportellenfeleivel szemben?
– milyen tornára számít és mit vár a magyar válogatottól a csapatkapitány, Dzsudzsák Balázs?