Téli átigazolások: mi csak akkor kezdjük, amikor az európai piac megőrül

Vágólapra másolva!

2017.01.03. 13:51

Címkék

Húsz európai országban – köztük a kontinens legerősebb labdarúgó-bajnokságaiban (Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország) – kinyitott már a téli átigazolási piac, amelyet pont a topligák miatt a január 1–február 1. periódushoz szoktunk kötni. A zárás ezekben szokás szerint január 31. 23.59, tehát egy hónapjuk van a csapatoknak rengeteg pénzt elkölteni, jól megfontolt vagy épp pánikigazolásokat zúdítani a keretükre. A magyar átigazolási időszak ellenben csak akkor nyílik, amikor a topligás már a végjátékra jellemző őrületre fordul – és ez egyáltalán nem egyedi eset. Az MLSZ január 3-án jelezte, hogy a korábbinál megadottnál előbb, január 15-én nyílik és február 14-én zárul a hazai átigazolási időszak.

A magyar átigazolási időszakot az MLSZ Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzata határozza meg. A szezon elején közzétett menetrend szerint téli átigazolási „ablak” profi és amatőr osztályokban egyaránt január 24-én nyílik meg, és a klubok február 22. éjfélig igazolhatnak más klubtól játékost. Futsalban az átigazolási időszak télen január 5-től február 2. éjfélig tart. Az ablak zárása után már csak szabadon igazolható játékosokat szerződtethetnek a klubok.

UPDATE: az MLSZ január 3-án tudatta szerkesztőségünkkel, hogy ehhez képest változik a téli átigazolási időszak Magyarországon. „A hivatásos és amatőr osztályokban labdarúgásban és futsalban valamennyi korosztályban egyaránt január 15-én nyílik meg, és a klubok február 14. éjfélig igazolhatnak más klubtól játékost. Az ablak zárása után már csak szabadon igazolható vagy az MLSZ Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzatában foglalt különleges feltételek megvalósulása esetén szerződtethetnek labdarúgókat a klubok.”

Az új Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási szabályzat az MLSZ-től kapott tájékoztatás szerint „hamarosan elérhető” lesz a dokumentumtárban.


Piaci folyamatok, a közvetítők szerepe és egy jó tanács a magyar kluboknak, Paunoch Péter játékosügynök blogja:
Így működik a futballpiac – kulisszatitkok az ügynöktől

A környező – és szintén téli szünetet tartó – országokban a magyarhoz hasonló módon február közepén-végén ér véget az átigazolási időszak, kivéve Ausztriát, amely január 31-én zár, hisz február elején már bajnoki forduló van.

A FIFA átigazolási szabályzata kötelezi a nemzeti szövetségeket, hogy a hivatásos labdarúgókra vonatkozó átigazolási időszakot minimum egy évre előre megadja a TMS (Transfer Matching System, a nemzetközi szövetség hivatalos átigazolási platformja) rendszerben. Az aktuális listát itt lehet áttekinteni, ez mutatja hivatalosan az összes FIFA-tagállam átigazolási periódusát.

A TMS rendszerének használata „valamennyi nagypályás, hivatásos férfi labdarúgó nemzetközi átigazolása esetén kötelező” – írja a szabályzat. Ha egy játékos nemzetközi átigazolását (kölcsönadását, kölcsönadás utáni végleges szerződtetését) elmulasztják rögzíteni a TMS-ben, a transzfer érvénytelen. A platformon keresztül kell intézni a futballisták elektronikus nemzetközi játékengedélyének (E-ITC) kikérését is, illetve a labdarúgót „kiadó” nemzeti szövetségnek ki kell állítania az úgynevezett játékosútlevelet.

A kluboknak kötelességük kijelölni egy TMS-menedzsert, aki a nemzetközi átigazolások rögzítéséért felel. Kötelező rögzíteni az átigazolás valamennyi adatát a valóságnak megfelelően, és az ügyletben közreműködő közvetítőket is meg kell nevezni. A rendszerbe bevitt adatok bizalmasak, a TMS-menedzser a FIFA által kiadott titoktartási nyilatkozat aláírása után dolgozhat.

Ez az a rendszer, amely tartalmazza az átigazolásokkal és fizetésekkel kapcsolatos anyagiakat – a TMS-menedzser ugyanis köteles ezeket rögzíteni. Klubból klubba történő átigazolás esetén mindkét fél rögzíti a transzfert, szabadon igazolható játékossal történő szerződéskötés esetén pedig a „felvevő” klub. Ha egy átigazolásnál a két fél eltérő adatot ad meg, akkor a rendszer blokkol, az egyezési eltéréseket a TMS-menedzsereknek kell feloldaniuk. Ez persze időbe telik, és így lehet könnyen kifutni az utolsó napon a határidőből, mint azt már nem egy klub megtapasztalta...

Így néz ki a TMS-ben az átigazolási pénzügyek adminisztrálása (Forrás: FIFA TMS)

„A kluboknak kötelezően fel kell vinniük az adatokat, feltölteniük a dokumentumokat és rögzíteniük az összes, az átigazolással kapcsolatos kifizetést. Ha minden résztvevő fél elég szervezett, akkor egy átigazolás rögzítése 7-10 percet vesz igénybe. A cél a minél teljesebb átláthatóság” – magyarázta az ESPN-nek a rendszert Mark Goddard, a FIFA TMS általános igazgatója.

Mint arról már szó esett, a FIFA TMS nemzetközi rendszer, tehát az országon belüli átigazolásokat nem kell ebbe rögzíteni. Nemzeti szövetségekre kialakított változata (DTMS) is létezik, ezt elsőként a holland szövetség (KNVB) használta. A DTMS használata nem kötelező.

„Nem sok FIFA-tagszövetség van, amely pontosan meg tudná válaszolni a kérdést, hány átigazolás ment végbe a legutóbbi évben, mennyit fizettek ügynököknek és közvetítőknek, mennyit adtak ki fizetésekre és átigazolásokra. Így a DTMS-t ajánljuk az érdeklődő szövetségeknek” – így Goddard.

A teljes transzparenciát azzal lehetne megvalósítani, ha a (D)TMS-ben rögzített adatok nyilvánosságra kerülnek – és így a médiának sem kellene találgatnia –, viszont ez nem várható, egyszerűen azért, mert a rendszer tele van személyes adattal, illetve a klubok nem akarják, hogy nyilvánosságra hozzanak érzékeny üzleti információkat.

Az NB I téli átigazolásait szokás szerint csapatonként listázzuk a Nemzeti Sport Online-on – cikkünk folyamatosan frissül –, és a napokban összegző cikkel is jelentkezünk, melyben csapatról csapatra áttekintjük a várható transzfertevékenységet.

NB I: téli átigazolások, 2017 - NSO