NB I: kié a legjobb rúgótechnika? A kapus két nevet mondott

– Lapunk posztonkénti rangsorában az ötödik helyen végzett a kapusok között. Reálisan értékeltük a teljesítményét?
– Azt gondolom, igen – mondta Hegedüs Lajos. – Három mérkőzésen nem én védtem, a Diósgyőr elleni bajnokin nagyot hibáztam, de érzésem szerint utána kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottam. Örülnék, ha a szezon végére előreléphetnék néhány helyet, ugyanakkor a szakmai stáb visszajelzése fontosabb az osztályzatoknál.

– Az első két fordulóban Braniszlav Danilovics állt a gólvonal előtt. Nem tartott tőle, hogy egész ősszel a kispadra szorul?
– Ez is átfutott az agyamon, de inkább arra összpontosítottam, hogy változtassak a helyzeten. Ha elfogadom, hogy csak csereként számíthatnak rám, nem tudtam volna visszaverekedni magam a kezdőbe. Új helyzet volt, legutóbb talán Siófokon nem számítottam stabil kezdőnek, de annak már tíz esztendeje.

– Mit gondol, melyik őszi meccsen nyújtotta a legjobb teljesítményt?
– A második körben, a Videoton elleni meccsen többször is bravúrral kellett védenem. Sajnos az utolsó percekben két gólt kaptunk, ezért nem tudok örömmel visszagondolni arra a találkozóra. Így inkább a Diósgyőr elleni, egy nullára megnyert bajnokit említeném, akkor szintén jól ment a védés.

– Az első körben, a miskolciak elleni, kettő kettőre végződő bajnokin viszont hatalmasat hibázott.
– Az volt az ősz legrosszabb pillanata. Ki akartam rúgni a hazaadást, de sokat vártam, Makrai Gábor bedobta magát a labda útjába, így az róla a kapuba vágódott. Nagy árat fizettem a lassúságért. Sajnos, nem láttam, hogy Gábor érkezik mögöttem. De tovább kellett lépnem, Ugrai Roland többször megtornáztatott, nem maradt idő a kesergésre. Nagyokat kellett védenem, ráadásul egészen a kilencvenkettedik percig vezettünk. Ha akkor megszerezzük a három pontot, talán kevésbé fájt volna az első gól előtti hibám, de mert a miskolciak a hosszabbításban egyenlítettek, a potya gólról is többet beszéltek.

– Az ilyen gólok után lehet bármi hasznosat mondani egy kapusnak?
– Szerintem nem. Mondogathatják neki, hogy „ezt nagyon elszúrtad”, de ez nem újdonság, ezt a kapus is tudja. Remélni kell, hogy az ember túlteszi magát a történteken, a csatárok pedig ellensúlyozzák a hibáját.

– Mennyivel nehezebb az élvonalban védeni, mint a másodosztályban?
– Lényeges különbség, hogy az előző szezonban a csapatok nem támadtak ki ellenünk, ezért kisebb nyomás nehezedett a védelmünkre. Ami az egyéni képességeket illeti: az élvonalban nagyobb a támadók önbizalma, többször vállalják el az egy egy elleni helyzeteket, és gyakrabban lőnek távolról. Képzettebbek a játékosok, alaposabban kell készülni belőlük.

– Kapusszemmel kik a magyar NB I legjobb rúgótechnikájú játékosai?
– Az egyik Varga Roland, a rüszttel meglőtt labdái összevissza szitálnak a levegőben, nagyon nehéz kiszámítani, hova csapódnak be. Rajta kívül Davide Lanzafamét emelném ki, szinte lehetetlen kitalálni, melyik sarkot célozza meg. A legnehezebb helyzetben is oda rúgja a labdát, ahová a kapus a legkevésbé várja. Képes rá, hogy az éppen rá törő hátvéd lábai között rúgja el a labdát, erre pedig nagyon nehéz felkészülni.

– A kapuból csapata játékát is átlátja. Milyen téren kell a legtöbbet fejlődniük a tavaszi szezonra?
– Nagyon sok gólt kaptunk, és rengeteg ziccert rontottunk el, úgyhogy a védekezésünkön, valamint a helyzetkihasználásunkon mindenképpen javítanunk kell.

– Ennyi?
– Nem. A kapusunktól több bravúr kellene.