Fernando: Összességében elégedett vagyok a játékosokkal

VIDEOTON–HALADÁS 3–0

MARKO NIKOLICS, a Videoton vezetőedzője: – Az első perctől az utolsóig kontrolláltuk a mérkőzést. Időnként kimondottan szépen passzolgattunk, a három gólon kívül még legalább három nagy helyzetet kidolgoztunk, szóval ez a meccs rendben volt. A tavasszal csupán négy gólt kaptunk, ez nem sok, de tény, hogy mostanában problémánk volt a befejezéseknél. Általában jellemző a találkozóinkra, hogy az első gólig nehéz helyzetben vagyunk, ellenfeleink többsége szinte az összes játékosával a saját térfelén, a labda mögé helyezkedve védekezik, ezért kis területünk marad az építkezésre. Ha visszaemlékszünk az Újpest vagy a Honvéd elleni összecsapásunkra, akkor is több gólt szereztünk, és az kellett hozzá, hogy az elején vezetést szerezzünk.

MICHAL HIPP, a Haladás vezetőedzője: – Amióta Szombathelyen dolgozom, ez volt a leggyengébb teljesítményünk. Pedig korábban több, erősebbnek gondolt együttes ellen sokkal harcosabban futballoztunk, elég, ha az FTC elleni idegenbeli meccsünket említem. Ezúttal félve, megilletődötten játszottunk, különösen az első félidő volt nagy csalódás. Több olyan labdarúgó is lehetőséget kapott, aki eddig kevesebbet játszott, most meggyőzhettek volna arról, hogy helyük van a csapatban. Nos, ez enyhén szólva sem sikerült nekik. Bátortalan futballal nem lehet eredményt elérni. A szurkolóink viszont nagyszerűek voltak. Hálásak lehetünk nekik, hogy elkísértek minket ide, és elnézést kell kérnem tőlük, hogy ilyen produkcióval „rukkoltunk ki". Hiszek abban, hogy a következő mérkőzésen egészen más felfogásban, agresszívabb harcmodorban pályára lépő Haladást látnak. Azt mondtam a játékosoknak: ezt a találkozót azonnal felejtsük el, és ne is legyen több ilyen!

PAKSI FC–BP. HONVÉD 1–2

CSERTŐI AURÉL, a Paksi FC vezetőedzője: – Összehoztunk egy gólt a Honvédnak. Utána volt vagy nyolc helyzetünk, de csak egyet váltottunk gólra. Úgy nem lehet nyerni, ha mindent kihagyunk, az ellenfél meg két kapura lövésből két találatot szerez. Önmagunkat vertük meg – röviden ennyi. Kétszer odaadtuk a labdát az ellenfélnek és két gólt kaptunk belőle. Számos helyzetet puskáztunk el, nem tudok mit kezdeni ezzel. Igazából nem is tudok haragudni a játékosokra, mert mindent megtettek. A szünet után több helyzetünk volt, mint az első félidőben, akkor hiányzott a minőség a játékunkból, sokszor rossz megoldást választottunk, több hibát elkövettünk, talán nehezen tudtuk túltenni magunkat a korán kapott gólon. A második játékrész már rendben volt, csak hát a helyzetek...

SUPKA ATTILA, a Honvéd vezetőedzője: – Úgy indítottuk a meccset, ahogy kell, és a játékosok a folytatásban is nagyjából végrehajtották az előzetesen megbeszélteket. Birtokoltuk a labdát, ha pedig nem nálunk volt, jól visszatámadtunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hajrában a szerencsére is szükségünk volt az előnyünk megőrzéséhez, mert elkövettünk egy-két hibát hátul. Davide Lanzafame és Eppel Márton dicséretet érdemelnek. A támadófeladatukat jól megoldották, hasznosan futballoztak. A mi játékrendszerünkben a csatároknak védekezniük is kell, ezúttal e tekintetben sem lehetett panasz rájuk. Tudjuk, miért küzdünk, s reméljük, el is érjük, de az Újpest és a Debrecen elleni győzelem nagyon hiányzik nekem...

DVSC–DVTK 2–1

HERCZEG ANDRÁS, a DVSC vezetőedzője: – Régen voltam ennyire ideges. Tudom, hogy közhelynek hangzik, de valóban felkészültünk az ellenfélből, tudtuk, hogy a Diósgyőr feltolja a védővonalát, emiatt megbeszéltük, hogy mélységi indításokkal próbálkozunk. A kiállítást is ilyen helyzet előzte meg. Csakhogy az emberelőny inkább minket vetett vissza, onnantól mindenki indítani akart, kapkodtunk, hiányzott a türelem. Ennek ellenére két gólt szereztünk, aztán a második félidőben Haris Tabakovic sérülésével kezdődtek a gondjaink. Azt pedig jobb elfelejteni, ami az utolsó harminc percben történt. Azt mondtam, hogy a futballban együtt kell mozognia a csapatnak, nem szabad területet hagyni a védelem és a középpálya között. Ha letámadunk, akkor mindenki mozogjon, ha szűkítjük a területet vagy ha visszazárunk, akkor együtt tegyük. Ebből azonban szinte semmit sem láttam viszont, a szépítő gólnál is ebben hibáztunk. Kettő nulla után megszerezhettük volna a harmadik gólunkat is, ehelyett rekedtre kiabáltam magam a hajrában. Ugyanakkor nemcsak kritizálni szeretnék, azt is látni kell, hogy az elmúlt egy héten három meccset nyert meg a csapat, ezért megérdemli a dicséretet.

FERNANDO FERNÁNDEZ, a Diósgyőr vezetőedzője: – Az első perc meghatározta a mérkőzést. A kiállítás után kétszer kihagyott a figyelmünk, ugyanakkor megmutattuk, hogy képesek vagyunk küzdeni, és kitesszük a szívünket a pályára. Az emberhátrány ellenére már az első félidőben is ziccereket alakítottunk ki, emiatt végig hittem az egyenlítésben – a szépítés után különösen. Természetesen a labdavesztéseink után a Debrecen előtt megnyílt a terület, az ellenfélnek is voltak helyzetei, de ez ilyenkor benne van a pakliban. Összességében elégedett vagyok a játékosokkal. A legelején kiállított Tamás Márkra nem haragszom. Nem akart szabálytalankodni, a debreceni támadó már azelőtt elesett, hogy Tamás Márk hozzáért volna. Elismerem, hogy volt köztük kontakt, ám a játékosokhoz hasonlóan a játékvezetőnek is olvasnia kell a játékot. Az első percben kiosztott piros lappal döntően befolyásolta a meccset, teljesen újra kellett terveznünk a héten begyakorolt játékunkat. Az viszont tetszett, ahogyan a futballistáim reagáltak az emberhátrányra. Ha csak az eredményeket nézzük, nem lehetek elégedett, de ha összehasonlítjuk a legutóbbi három meccsünket, látható, hogy egyre jobb teljesítményt nyújtunk. A tabella alapján bízhatunk a bentmaradásban.

MEZŐKÖVESD ZSÓRY–BALMAZÚJVÁROS 1–0

TÓTH LÁSZLÓ, a Mezőkövesd szakmai igazgatója: – Kiélezett, küzdelmes, érdekes mérkőzést játszottunk, és az első perc után nem gondoltam volna, hogy megszületett a végeredmény. Roppant értékes a siker, hiszen nagy lépést tettünk a bennmaradás felé. Ugyanakkor messze még a vége! Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a mentális felkészítésre, mivel roppant fontosnak tartjuk. Most új helyzet alakult ki, és felvetődik a kérdés, meddig lehet ezt így csinálni. Ahogy a Diósgyőr ellen, ezúttal is egyetlen góllal nyertünk, s azért valljuk be, ez nem a legmegnyugtatóbb. A Balmazújváros kemény héten van túl, ennek ellenére jól teljesített. A szünet után kockáztatott, bátrabban támadott és létszámfölényt alakított ki. A kétgólos vezetésnek jobban örültünk volna, de így sem elégedetlenkedünk.

HORVÁTH FERENC, a Balmazújváros vezetőedzője: – Az a legbosszantóbb, hogy egy perc alatt háromszor veszítettük el a labdát, és az ilyesmire csak azt lehet mondani, hogy amatőrség. Egyébként két ellentétes félidőt láthattunk, az elsőben a hazaiak, a másodikban mi irányítottunk, a Mezőkövesd javára billentette a mérleget, hogy képes volt gólt szerezni, mi pedig nem. A támadójáték mondott csődöt és ez már nem az első eset. Mindig abban reménykedtünk, hogy majd a következő mérkőzésen sikerül betalálnunk, de a jelek mást mutatnak. Hiába irányítunk, a támadásainkat képtelenek vagyunk eredményesen befejezni. Márpedig a labdarúgás olyan sportág, hogy szerzett gól nélkül képtelenség eredményesen művelni. A forduló után szűkült a kör, mégpedig három csapatra, amelyeket a leginkább fenyeget a kiesés veszélye. A fogadkozás itt már kevés, nincs mese, cselekedni kell, mert lassan elfogynak a javítási lehetőségek. Amíg van remény, természetesen nem adjuk fel, a végsőkig küzdünk.

ÚJPEST–PUSKÁS AKADÉMIA 0–1

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője: – A megszokottnál lassabban, visszafogottabban futballoztunk, különösen az első félidőben volt feltűnő a gyenge tempó. A kapott gól után próbáltuk ugyan beszorítani a Puskás Akadémiát, de ritmusváltás és gyors futás nélkül ez a játék nem működik.
A Magyar Kupa fináléja még odébb van, és az azért is lesz más, mert egy mérkőzésen nincs idő kivárásra játszani, illetve abban bízni, hogy valaki betalál a csapatból. A bajnokságban van lehetőség javítani, a kupadöntőben nincs. Korábban előfordult, hogy Tischler Patrik és Novothny Soma egymás mellett szerepeltek, ám bebizonyosodott, hogy nem egészítik ki egymást, ez volt az oka, hogy Tischler helyére állt be Novothny. Addig, amíg mindketten arra összpontosítanak, hogy a csapattársak kiszolgálják őket, kioltják egymás játékát. Egyébként pedig nemcsak a csatárokon múlik egy csapat sikeressége, hanem a társakon is, hogy milyen labdákkal hozzák helyzetbe a támadókat. Na, ebből most nem láttunk egyet sem.

PINTÉR ATTILA, a Puskás Akadémia vezetőedzője: – Hiba lenne egy játékost kiemelni a csapatból, mert nyilván az volt a taktikánk, hogy türelmesen járassuk a labdát és a megfelelő pillanatban ellentámadást indítsunk. Ezekiel Henty nagyszerű képességű labdarúgó, ezt ezúttal is megmutatta. Természetesen elégedett vagyok, mert nehéz kupamérkőzésen vagyunk túl, mint ahogyan az Újpest is, s talán emiatt, illetve a nagy meleg következtében kissé visszafogottabban futballoztunk. Meglehet, a lelátóról nem úgy tűnt, de jó iramú meccset játszottunk, nem a kilencvenöt perc kibekkelése volt a célunk, és ez meg is látszott a pályán. Mint tudjuk, három a magyar igazság, és remélem, a ráadás is meglesz – fogalmazott a felcsúti szakember annak kapcsán, hogy a bajnokságban aratott három győzelem után a Magyar Kupa döntőjében is az Újpest vár a csapatára.

A FERENCVÁROS–VASAS (1–1) mérkőzés mestermérlege itt olvasható: Nem emlékszem, hogy a Vasas átjött volna a félpályán a 2. félidőben – Thomas Doll