Horváth Ferenc: Hiányzott a Hitchcock-filmekből megszokott vér

ÚJPEST–PUSKÁS AKADÉMIA 2–0

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője

– A két gól mellett sok lehetőségük volt. Sima meccs volt?
– Jól játszottunk, kontrolláltuk a mérkőzést. Az ellenfélnél sok a jó játékos, mégis kihúztuk a méregfogukat. Agresszívek is voltunk végre, nem adtunk nekik területet. Kellően gyorsak is voltunk, a széleken jól fejlődtünk fel.

– Sokat kellett beszélgetnie a játékosaival a vesztes derbit követően?
– Nem beszéltem sokat nekik a derbiről. Pontosan tudták, hogy az számunkra pocsék mérkőzés volt. A gondolkodásukon kell változtatniuk, helyre kellett tennem őket, mondtam nekik, hogy gyorsan álljunk talpra és harcoljunk. Megtették, amit kértem tőlük. Sőt, többet is. Számunkra a vesztes rangadó után ez egy tökéletes meccs volt.

– Nem bántam, az biztos... Nehéz időszakon van túl, nagy volt a nyomás rajta, nagyon remélem, hogy ezzel most lekerül a válláról a teher. Nagy harcos, tudtam, hogy előbb-utóbb jön ez a gól. Bízom benne, hogy ezt most követi a többi.

BENCZÉS MIKLÓS, a Puskás Akadémia vezetőedzője

– Láthatóan nem tudtak mit kezdeni a villámgyors Obinna Nwobodóval. Ez jelentette a két csapat közti különbséget ezen a napon?
– Az Újpest szélsőjátéka erős, mindkét oldalon veszélyesek volt, de nem erre fognám a vereségünket. Az első gólnál mi vesztettük el rossz helyen és rosszkor a labdát, rendezetlenek voltak a soraink, s így jöhettek ránk a hazaiak.

– Idegenben nem megy a csapatnak. Mi lehet az oka?
– Tény, ezt meg kellene fejteni. Jó passzban érkeztünk a Megyeri útra, ám tudtuk, hogy az Újpest szervezett együttes, és el kell ismerni, a hazaiak hatékonyan kioltották a játékunkat. A saját labdarúgóinktól remélek többet, hiszen nem az ellenfélre kell várni, hogy hibázzon. A korábbi pozitív hozzáállásunk nem volt meg, most fejetlenebbül futballoztunk. Két játékosunk nyújtott jó teljesítményt, és ez kevés.

– Elárulja, kikre gondol?
– Persze, miért ne?! Bacsana Arabuli és Osváth Attila teljesített jól. A középpályásjátékunk sokkal gyengébb volt, mint korábban. Sok volt a hátrafelé irányított passz és kevés az oldalváltás, hiába készültünk ezekre. Ami engem meglepett, hogy rengeteg technikai hibával játszottunk, ez korábban nem volt ránk jellemző.

BP. HONVÉD–DVTK 1–0

– Egymást követő három mérkőzésen gólt sem szereztek, ezek után különösen fontos lehetett a győzelem.
– A statisztika nem hízelgő, de kicsit másképp láttuk a dolgokat. Újpesten a döntetlen elfogadható eredmény, a Ferencváros ellen jó játékot nyújtottunk, egyedül a Puskás Akadémia elleni teljesítményünk nézett ki nagyon rosszul. Nem voltunk tehát krízisben, viszont tudtuk, kulcsfontosságú, hogy nyerjünk. Tisztában voltunk vele, hogy türelemre lesz szükségünk, mert szervezett, a fegyelmezett védekezésből jól kontrázó csapat lesz az ellenfelünk.

– Az első félidőben mégis úgy tűnt, hogy ezúttal is bajban vannak a gólszerzéssel.
– Valóban hiányzott a játékunkból a dinamika, kevés volt a mélységi beindulás. Nem tagadom, a szünetben kissé megemeltem a hangomat, és a második félidő már sokkal jobb volt. Iramot váltottunk, jobb volt a tempó, és több helyzetet alakítottunk ki.

– Megtalálta az ideális támadósort?
– Furcsa dolog: amíg csak Danilo volt igazi center a keretben, jöttek a gólok, aztán érkezett David N'Gog, Tischler Patrik – és jöttek a szerzett gól nélküli meccseink. Sokat gyakoroltunk, hogy megtaláljuk azt a két játékost, akivel a leghatékonyabbak lehetünk az ellenfél kapuja előtt.

FERNANDO FERNÁNDEZ, a DVTK vezetőedzője

– Újabb vereség...
– Azt gondoltuk, mindkét csapatnak nehéz mérkőzés lesz a szombati, és ez be is jött. A Honvédnak nagyon jó időszakai voltak korábban, mégis kiegyensúlyozott, szoros mérkőzést játszottunk ellene, de az ellenfél pontosabb volt, s ez döntött.

– Nézze el az iróniát: elégedett együttese játékával?
– Nyilvánvalóan nem. De ha ennyi bajnokin ilyen kevés gólt szerzel, az nem csak a csatárok felelőssége. Az egész csapat hibás azért, hogy ilyen gyengék vagyunk elöl. Összetett probléma ez, és nagyon sokat dolgozunk, hogy előrelépjünk. Sokszor hiányzik a pontosság, az élesség, és kevés az állandóság a futballunkban.

– Mennyire viseli meg mentálisan a gárdát, hogy egymást követik a rossz eredmények?
– Sajnos ennek kezelésében van már tapasztalatunk, hiszen pengeélen táncoltunk a tavasz végén is. Sok minden nem működik, a csatárok keveset segítenek a védekezésben, a fedezetek nem támogatják kellően az ékeket, szóval bonyolult problémák ezek. De profi stábbal dolgozunk, mindenki tudja, hogy mi a feladata. Tudtuk, hogy az élvonalbeli tagság megőrzése a legfontosabb célunk, ehhez pedig nagyon hosszú harcot kell megvívnunk.

MEZŐKÖVESD–HALADÁS 2–0

HORVÁTH FERENC, Haladás vezetőedzője

– Nem ezt várta a csapatától...
– Többet reméltem, bíztam a pontszerzésben, erre azonban még várni kell. Az első félidő egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, hiányzott a Hitchcock-filmekből megszokott vér, márpedig enélkül képtelenség eredményesen szerepelni.

– Az első negyvenöt percben a tüzet, az elszántságot és az akaratot is hiányoltuk a labdarúgóiból, ráadásul egyetlen, kaput eltaláló lövésük sem volt. Mit szól ehhez?
– Említettem, hogy én sem voltam elégedett az első félidei produkcióval, ugyanakkor szeretném megvédeni a játékosaimat, akik rendkívül görcsösen futballoztak.

– Két mérkőzésen egyetlen pontot sem szereztek. Mi hozhat változást?
– A legfontosabb, hogy a játékosoknak el kell hinniük, képesek jól futballozni és eredményesen szerepelni. Ugyanakkor meg kell érteniük, hogy a jelenkor labdarúgásában a jó értelemben vett agresszivitás nélkülözhetetlen. Csak céltudatosan lehet helytállni.

KUTTOR ATTILA, a Mezőkövesd vezetőedzője

– Elégedett a csapatával?
– Rendkívül fontos pontokat szereztünk, így természetesen örülök. Az első félidőben már el kellett volna döntenünk a találkozót, ugyanis holtbiztos helyzeteink voltak. Mindenesetre megharcoltunk a győzelemért, hátra azonban nem dőlhetünk, dolgozunk tovább, és szeretnénk fejlődni.

– Ilyen eredményre számított?
– Győzni szerettünk volna, ez sikerült, így nem lehet bennem hiányérzet. A mérkőzésnek voltak olyan szakaszai, amikor az ellenfelünk veszélyeztetett, ám nem kaptunk gólt, és ez döntő volt. Nehéz, verejtékes csatán vagyunk túl, van okunk a derűre.

– Szünet után szándékosan adták át a kezdeményezést az ellenfelüknek?
– Szó sincs erről, a vasiak nekibátorodtak, és mindent elkövettek az egyenlítés érdekében. Tudom, hogy az egygólos előny veszélyes eredmény, mert könnyen fordulhat a kocka. A Haladás nagy erőket mozgósított az egyenlítésért, de jól védekeztünk, és ez a fontos.

PAKSI FC–KISVÁRDA MASTER GOOD 4–1

CSERTŐI AURÉL, a Paks vezetőedzője

– Hozták a papírformát, biztosan tartották otthon a bajnoki pontokat az újonc ellenében.
– Jól kezdtük a mérkőzést, viszonylag hamar kétgólos előnyt szereztünk, később azonban ráültünk az eredményre. Nincs ezzel probléma, ilyen esetben ugyanakkor pontosabban kell végigjátszani a kontratámadásokat.

– Noha már a félidőben két góllal vezetett a csapata, a lelátóról úgy tűnt, a második játékrészt nem tudta nyugodtan szemlélni. Mi volt ennek az oka?
– Semmi különös, csak nagyon akartam nyerni, jobban örültem volna, ha már előbb megszerezzük a negyedik gólunkat. Pánikolni azért nem kellett, hiszen nálunk volt az előny, és a végén még sikerült is növelni.

– Amikor az elmúlt héten nyertek Szombathelyen, azt mondta, akkor lesz kerek a történet, ha legközelebb odahaza is megszerzik a három pontot. Szóval most kerek a világ?
– Ha nyersz, akkor mindig kerek.

DAJKA LÁSZLÓ, a Kisvárda vezetőedzője

– Ennyi volt a mérkőzésben?
– A játékunkkal elégedett is lehetnék, sajnos súlyos egyéni hibák és az összpontosítás hiánya miatt a Paks hamar eldöntötte a párharcot. Egy olyan kis csapat, mint a Kisvárda, nem követhet el ennyi hibát, ilyen gólokat még alacsonyabb osztályban sem szabad kapni.

– Mit gondol, ha Bohdan Melnik három egynél nem hagyja ki a nagy helyzetét, lett volna esélyük a pontszerzésre?
– Mindenképpen. Úgy tűnik, szoknunk kell még az élvonal légkörét, hiszen ha idegenben van három-négy lehetőséged, abból egynél többet kell értékesíteni.

– Csak fellángolás volt az a négy mérkőzés, amikor sorozatban nem kapott ki a Kisvárda?
– Egyelőre úgy tűnik, igen. De próbálunk úgy dolgozni, hogy ezt megcáfoljuk. Debrecenben nem voltunk megfelelő állapotban, Pakson viszont méltó ellenfelei voltunk a hazaiaknak.