Vérbeli rangadó, olykor csontzene: legyűrte a Mol Vidi a Fradit |
Vérbeli rangadó, olykor csontzene: legyűrte a Mol Vidi a Fradit |
Sok év elteltével újra esik hó, s keményen fagy már decemberben, most ráadásul az NB I is belefolyt 2018 utolsó hónapjába. Este negyed kilenctől éjszakába nyúlóan ilyenkor csak akkor rúgja az ember a labdát szabadtéren (mert a langyos csarnok vagy a sátoros műfű azért más), ha muszáj. Ha pedig valóban muszáj, akkor érdemes jól bemelegíteni és felöltözni, ha sapkát nem is, de kesztyűt mindenképp húzni. Így tett a vasárnapi Vidi–Fradi rangadó résztvevőinek többsége, átvitt értelemben viszont a vendégek nem vették fel az eléjük dobott kesztyűt, így „csak” tőlük sérültek meg ketten súlyosan, a hazaiaktól senki.
Gyorsan tisztázzuk, alapvetően nem a Chelsea elleni bravúros döntetlennel hangoló, önbizalomtól duzzadó és hipermotivált fehérváriak ellen beszélek, ők azt tették, amit megengedtek nekik. Ám abban részrehajlás nélkül megegyezhetünk, ha Pátkai korai durvaságát szankcionálja a bírói ötös, akkor talán nincs Kovács kőkemény becsúszása, amely miatt szétment Lovrencsics bokája, az pedig még nehezebben magyarázható, hogy rúghatta fejbe Vinícius Vargát következmény nélkül… Pedig nem kellett volna messze menni a megfelelő ítéletért, a Bajnokok Ligája múlt szerdai Ajax–Bayern München találkozóján Thomas Müller hasonló módon találta el Tagliaficót, s ő maga sem csodálkozott különösképpen, hogy indulhatott zuhanyozni. Ráadásul ezt az ítéletet Turpin, a francia játékvezető „saját hatáskörben” azonnal meghozta, hiszen a pálya közepén történt az eset, Sóstón viszont az alapvonali bíró (Andó-Szabó) orra előtt, ám ő nem szólt kollégájának. Hozzáteszem, Pátkai alattomos rúgásánál sem jelzett senki az alapvonalról vagy partjelzőként, noha a szándék mellett a tetthez sem férhetett kétség ott, a pálya sarkában.
Az ilyen szituációknak – nem először írjuk le – az a rákfenéje, hogy megoszlik a felelősség, és a sok bába közt elvész a gyerek: a játékvezető általában úgy gondolja, ha a kollégák nem láttak semmit, vagy láttak, de nem jeleznek, akkor neki sincs más dolga, mint továbbengedni a játékot. Erdős sporinak persze feltűnhetett volna, hogy több helyen vérzik a láb, vagy eszméletlenül fekszik egy ember, de nem tűnt fel, ezért kapott tőlünk négyest a tízes skálán. Ez ötös skálán kettes, tehát épp nem bukott meg, hozzáteszem, kíváncsi vagyok, a hivatalos értékelésnél mi számít bukásnak. Mert ez (mármint a bírók felelősségre vonása) még mindig fehér folt a sportágban.
Jómagam mindenesetre a kesztyű mellé egy ötös szett szemüveget kiutalnék nekik.