A Groupama Aréna működése magyar-német sikertörténet

– Az anyacég Európa egyik legnagyobb stadionüzemeltetőjeként olyan partnerekkel dolgozik, mint a Borussia Dortmund, az Eintracht Frankfurt, a Hamburger SV vagy a Juventus. Mi hozta a Lagardere-t Magyarországra, milyen üzleti lehetőséget láttak a Ferencváros új stadionjában?
– Egy új létesítmény mindig érdekes lehetőséget tartogat magában – válaszolta a Nemzeti Sport Online kérdésére Siklósi Csaba, a Groupama Arénát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója. – A Lagardere részéről már a stadion építésekor elkezdődtek a beszélgetések, hogyan lehetne a legjobban kihasználni, mire kell odafigyelni, hogyan érdemes az arénát kialakítani. A kapcsolat aztán szép lassan addig fejlődött, hogy a Lagardere is látott fantáziát abban, hogy megpályázza az üzemeltetést, majd végül el is nyerte azt. Ennek a bizonyos „mandátumnak” járunk most a felénél. Azt látjuk, hogy fokozatos fejlődéssel kezdünk közelíteni ahhoz, ami a felek terve volt a kezdetektől: egy sikeresen működtetett – globális viszonylatban – közepes méretű helyszín, ami tartós hozzáadott értéket biztosít a klub és az üzemeltető számára egyaránt.

AZ ÜZLETI PROFILRÓL: „ÉVTIZEDES LEMARADÁST SIKERÜLT PÓTOLNI”

– Milyen különbségeket látnak a magyar és a nyugat-európai piacok között? Milyen helyi, lokális adottságokat kellett Önöknek is figyelembe venni, amikor kijelölték a célokat? Mi volt a legnagyobb kihívás az indulásnál?
– Komoly lehetőség volt minden fél számára azzal a piaci adottsággal élni, hogy Magyarországon gyakorlatilag előzmény nélkül létrejött egy új helyszín, rengeteg jó megoldással és adottsággal – ezt az „elsőséget” ki lehetett használni. Ez persze elsülhetett volna úgy is, hogy a piac nem fogadja jól, de a reakció pozitív volt, és a szolgáltatásokat csak minimálisan kellett csiszolgatni a magyar piaci viszonyokra. A kezdetektől az lebegett a német kollégák és a klub elöljárói szeme előtt, hogy egy kereskedelmileg sikeres modellt hozzanak létre. Az igazi lehetőség az volt ebben, hogy a magyar futball aktuális színvonalától függetlenül olyan körülményeket teremtsünk, ami magasabban jegyzett bajnokságok (olasz, spanyol, vagy akár osztrák) egyes csapatainál sem alapvetés. Évtizedes lemaradást sikerült pótolni. Ugyanakkor természetesen nehézség volt, hogy a piacot jó értelemben véve meg kellett tanítanunk arra, hogyan használhatják ki a Groupama Aréna előnyeit. Fokozatos növekedés után jutottunk el a mostani szintig, amikor például már azt is elmondhatjuk, hogy mind a harmincnégy exkluzív skybox bérbe van adva a magyar bajnokság mérkőzésein is. Ez tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.

– A külföldről behozott szakértelem alapján itt is hasonló üzleti lábakból áll a stadion üzemeltetése, jól láthatóan építenek az üzleti rendezvényhelyszínként (például konferenciák) való értékesítésre, a VIP-vendéglátásra és persze a kiemelt sportrendezvényekre. Elégedettek az eddigi eredményekkel? Tudna néhány mérőszámot mondani, ami alapján értékelik a teljesítményüket?
– A fő eseményünk természetesen a labdarúgó-mérkőzés, de egy évben maximum húsz-huszonöt hazai meccset játszik az FTC, nekünk viszont háromszázhatvanöt napra kell terveznünk. Közös érdek, hogy a helyszínből a lehető legjobbat hozzuk ki: szolgáljuk ki a lehető legtökéletesebben a szurkolókat, a játékosokat és a szakmai stábot, de emellett a fennmaradó időszakban is hasznosítsuk a létesítményt. Számunkra szerencsés helyzet volt az, hogy a nyitás óta évente négy-hat válogatott meccs is a paletta része volt, nagy sikerekkel, itt vívta ki például a nemzeti csapat az Eb-részvételt, történelmi pillanat volt.

A futball mellett az évek alatt számos egyéb programnak adtunk helyet: motor-show, koncertek, családi nap, sportnap, évi százhatvan-kétszáz egyéb rendezvény a vállalati célcsoportból, ami kiemelkedően jó szám egy stadion esetében. Ha a különbséget akarom kiemelni a Lagardere által üzemeltetett létesítmények és a Groupama Aréna között, akkor ez a vállalati rendezvényszervezés egy olyan elem, amivel mi kifejezetten az élmezőnyben vagyunk, hiszen ilyen sok típusú esemény nincs más helyszínen, mert mások az adottságok. A bérleti díjjal pénzt termelünk, mi erre hosszú távon is számítunk, egyre nagyobb mértékben. Emellett a VIP-területek kihasználtsága is folyamatosan nő. A skyboxokról már esett szó, de a második legexkluzívabb kategória, az 1899 lounge kiszolgáló tér is teljes telt házzal üzemel.

PORTFÓLIÓBŐVÍTÉS MAGYARORSZÁGON: NYITOTT SZEMMEL JÁRNAK

– Tervezik, hogy más magyar stadion üzemeltetését is megpályázzák?
– Természetesen a normál piaci működés része lehet, hogy adott esetben a Groupama Arénán kívül más létesítmény üzemeltetésében is partnerek legyünk, de nem minden áron szeretnénk ezt. Megvizsgáljuk, nyitott szemmel járunk, valahol tárgyalunk is. Most nagyon sok létesítmény épül Budapesten, rengeteg szinergia van, amit érdemes kihasználni. A következő két-három évben kirajzolódik, hogyan tudjuk bővíteni a portfóliót. Egy biztos: a Groupama Aréna csúcsprojekt, a Ferencvárossal dolgozni megtiszteltetés, és ennek megfelelő komolysággal kezeljük ezt a projektet a Lagardere csoporton belül is.

– A Budapesten épülő vagy már megvalósult projekteket is érdemes különválasztani. Az MTK, a Vasas vagy a Honvéd stadionja a kisebb létesítmények táborát erősíti majd, míg az új Puskás Ferenc Stadion az ország legnagyobb ilyen jellegű, új, ikonikus épülete lesz. Melyik kategóriában valószínűbb a részvétel a Lagardere részéről?
– Az üzleti modellen múlik. Kereskedelmi szempontok motiválnak minket a döntés során, melynek lényege, hogy hosszú távon minden fél profitálni tudjon az együttműködésből. Ha egy bizonyos méret alatt épül meg egy helyszín, akkor el kell gondolkodni, hogy rendelkezik-e elég egyéb funkcióval, amiben benne van a potenciális nyereség. Ezért nehéz egy kisebb méretű stadion üzemeltetését megszervezni. A nemzetközi piacokon azt látjuk, hogy a multifunkciós létesítményeké a jövő. Habár elsősorban a stadion szó kötődik össze a Lagardere-rel, de külföldön több olyan futó projektünk van, ahol nem stadiont működtetünk, hanem komplex, multifunkciós fedett arénánál vállalunk szerepet. Az is látszódik, hogy a tartalom lényeges elem – azaz, hogy mi valósul meg ezeken a helyeken, és hogyan tudja azt az üzemeltető befolyásolni vagy akár irányítani. Ez is egy kulcskérdés hosszú távon. Sokkal könnyebb úgy a kereskedelmi előnyt kihasználni, ha tudom, hogy mi lesz biztosan a házban. Akkor lehet előre nézőszámokkal, jegyárakkal vagy éppen reklámbevételekkel számolni.

– A Magyarországon megrendezendő nagy sportesemények, mint például az atlétika világbajnokság, vagy a beharangozott teniszstadion projektjét is szorosan nyomon követik?
– Az olimpiai pályázati anyag előkészítésében a Lagardere is részt vett szakmai partnerként, tehát egy elég világos képpel rendelkezik a cég a tervezett városfejlesztési elképzelésekről. Ez egy segítség, előny tud lenni akkor, amikor egy új létesítmény végül felépül, annak ellenére, hogy az olimpiai pályázatot visszavonta Magyarország. Konkrétumot azonban most még nem tudok mondani a terveinkkel kapcsolatban.

– A taotámogatásokat immár a létesítmények fenntartására is fel lehet használni. Hogyan értékeli ezt a döntést, milyen hatással van ez a Lagardere működésére?
– A múlt év végén kijött törvény közvetlenül ránk nézve több szempontból sem releváns, hiszen az a klubokra érvényes – mi pedig magáncég vagyunk, ezért nem is pályázhatunk rá. Hogy a piacot mennyire befolyásolja, még korai megítélni. A szándékot persze értjük: a megépült létesítmények működtetése pénzbe kerül, emellett szép lassan majd idősödnek, óhatatlanul szükség lesz állagjavító beruházásokra is. Ez nemcsak a stadionokra, hanem minden épületre érvényes. A tulajdonosnak „jó gazda” módjára kell eljárni, akár magánszemélyről, akár az államról beszélünk, a megépült létesítményeket gondozni kell. Az építőipar sajátossága, hogy egyes elemeit tekintve olyan rohamos fejlődést produkál, hogy amit átadnak idén, lehet, hogy öt év múlva már elavultnak számít. Ezt látjuk mi is például a digitális kijelzők, a szórakoztatás területén, ahol három-négy év gyökeres változásokat tud hozni. Érdemes tehát abban gondolkodni, hogy időről-időre erre szánjon pénzt a tulajdonos, hogy az eredeti funkciót a lehető legjobban be tudja tölteni, és a szurkolói vagy látogatói igényeket legjobban kiszolgáló, modern helyszín álljon rendelkezésre. Ha ezt nem teszi meg, akkor gyakorlatilag idő kérdése, és erodálódik az érték, ami ott teremtődött. Mi is látjuk öt év távlatából, hogy nálunk is vannak olyan elemek, amiket fejleszteni kell, ebben teljes az összhang a klubbal.

A VÁLOGATOTT UTÁN IS LESZ „ÉLET”: ÚJ SPORTÁGAK BEMUTATKOZÁSA ÉS TÖBB KONCERT VÁRHATÓ

– 2019 novemberéig állapodtak meg a Magyar Labdarúgó-szövetséggel, addig biztosan a Groupama Arénában játssza a férfiválogatottunk a hazai meccseit. Ha megépül az új Puskás-stadion, minden bizonnyal az lesz a nemzeti csapat elsődleges otthona. Mivel tervezik az így keletkezett „űr” betöltését?
– Készülünk erre. Számítunk rá, hogy ebből az ágból kevesebbet, vagy talán egyáltalán nem kapunk a következő időszakban. 2020-tól több nemzetközi sporteseményben tervezünk részt venni, várható akár más sportágak bemutatkozása vagy rendszeres visszatérése, valamint továbbra is érkeznek lekérések koncertszervezők részéről, és egyes esetekben elég közel vagyunk a megegyezéshez. A pozitívum, hogy több szabadidő áll majd rendelkezésre a válogatott mérkőzések távozásával, ezért erre a területre több figyelmet kell fordítani.

– Az Európa Labdarúgó-szövetség (UEFA) döntésének értelmében a 2019-es női Bajnokok Ligája döntőjét a Groupama Arénában rendezik meg. Magyarország még soha sem adott otthont a legrangosabb kupasorozat fináléjának sem a hölgyeknél, sem a férfiaknál. Milyen extra feladatokkal jár az esemény megszervezése?
– Először is azt emelném ki, hogy a szervezés elnyerése egy folyamat eredménye, közös siker. Mivel az UEFA égisze alatt zajló eseményről beszélünk, a folyamatosan magas rendezési színvonal és az eddigi referenciák eredményezték azt, hogy a pályázat sikeres lehetett erre az eseményre. Az UEFA nagyon odafigyel arra, hogy az egyes eseményeinek a megrendezése lehetőleg tökéletes legyen. Ebben a tekintetben különbségek vannak egy Bajnokok Ligája-mérkőzés, egy Európa-liga-csoportmérkőzés vagy egy Nemzetek Ligája és Európa-bajnoki selejtező között is.

A férfi után a női Bajnokok Ligája döntő az egyik olyan csúcsesemény, amire a legnagyobb figyelem összpontosul a nemzetközi szövetségen belül. Nagyon precíz, pontos előírásoknak kell megfelelni – ebben a tekintetben is igazi csemege lesz, az idelátogatók betekinthetnek abba, hogy milyen egy ilyen szintű esemény körítése, gyakorlatilag lemásolva a férfi BL döntőjének a főbb elemeit. Ez természetesen a stáb, az itteni dolgozók részére is komoly kihívás, és a komplett magyar sport számára is, hiszen ismét felkerülhetünk a nemzetközi térképre, egy remélhetőleg sikeres eseménnyel. Egyik hozza a másikat: egy évre rá már a Puskás Ferenc Stadion ad otthont az Európa-bajnokságnak és reményeink szerint a Groupama Aréna is egyre többször szerepel majd a nemzetközi vérkeringésben.

– A női futball megítélésének javítására rengeteg energiát és pénzt fektet be az UEFA. A helyszíni érdeklődés ugyanakkor – habár kétségkívül pozitív trend figyelhető meg – Magyarországon egyelőre nem fejlődik rohamosan. Meglátásuk szerint milyen arányban érkezhetnek külföldi szurkolók?
– Nehéz megtippelni valami olyat, ami még sosem volt Magyarországon, de azt látjuk, hogy egyre nagyobb figyelem övezi a női Bajnokok Ligája döntőjét. Lesznek természetesen külföldi látogatók a lelátókon, illetve a VIP-szektorban. Ehhez a kiemelt eseményhez, a húsz-huszonkétezres befogadóképesség pont ideális. Az UEFA csúcseseményhez méltóan képviselteti majd magát.

– Ahogy arról korábban a Nemzeti Sport Online-on már írtunk, a jegyárak alacsonyan – ezer forint körül – tartása is segíthet a telt ház elérésében.
– Ezek az UEFA és a helyi szövetség által meghozott döntések, mi mint stadionüzemeltető szolgáltatunk, együttműködő partnerként. A célok messzebbre mutatnak, az UEFA a saját eseményeiért maga felel, saját döntési hatáskörrel határoz meg sok tényezőt. A rövid távú cél persze egyértelmű: legyen tele a létesítmény, legyen jó a hangulat, és a lehetőségekhez mérten pénzt is termeljen. Ingyenjegyekre nem kell számítani, de a női finálé presztízsben még nem közelíti meg a férfi BL-döntőt, azzal összehasonlítva nyilvánvalóan jóval alacsonyabb áron lehet majd jegyet váltani a mérkőzésre.

VÉNASZKENNER: A FUNKCIÓJÁT HIBAMENTESEN ELLÁTJA, A SZURKOLÓK MÁRA ELFOGADTÁK

– A Ferencváros mérkőzései során a beléptetéshez használt biometrikus azonosítás, azaz a vénaszkenner bevezetése nagy ellenállásba ütközött a szurkolók körében. Az induláskor szó volt arról, hogy ezt az egyedi gyakorlatot esetleg más európai stadionokba is átültetik – használják már azóta más arénákban is ezt a rendszert?
– Nem az a fő profilunk, hogy a stadionüzemeltetés egyes elemeit népszerűsítsük vagy akár külföldre vigyük. Ez egy adottság, ami remekül működik a kezdetektől fogva. Hibamentesen, funkcióját ellátva azt kapjuk tőle, ami az eredeti szándék volt. Valóban speciális, de a szurkolók mára elfogadták, és a klubbal közösen nem látjuk relevanciáját, hogy változtassunk a rendszeren.

– Ha erről közvetlenül nem is tudnak, van esetleg más egyedi tudás vagy tapasztalat, amit más klubok már ellestek önöktől? Jellemzően mely piacokról kíváncsiak a magyarországi tapasztalatokra?
– Sok esetben azt látjuk, hogy általában a saját kis lehetőségeikhez mért jó példákat keresik szerte a világban. Nyilván jó látni egy sztárklubnak a csodálatos létesítményét, gigantikus számsorait, de üzemeltetőként egy bizonyos szint fölött értelmezhetetlen, maximum egy érdekes információ hogy például hogyan működik a Bayern München stadionja, az Allianz Arena. Rengeteg megoldás van persze, amit elemeiben át lehet ültetni egy kisebb helyre is, de sokkal praktikusabban, gyorsabban adaptálható információhoz lehet jutni akkor, ha az ember a saját léptékének megfelelő létesítményt nézi meg tüzetesebben.

A Groupama Aréna a klasszikus középméretű stadionok kategóriájában tud példaként szolgálni. Többször látjuk azt, hogy egy nemzetközi ellenfél elöljárói szeretnék alaposabban megnézni a létesítményt, hiszen nem szégyen egymástól tanulni, vagy jó dolgokat ellesni. Régiós szinten többek között szerb és szlovák stadion képviselői számára voltunk már érdekesek, de Macedóniából, Ciprusról, Görögországból is jártak már nálunk. Az egyik legérdekesebb az olasz Cagliari projektje: ott is új stadion fog épülni, a tervpályázat már ki van írva, és hasonló koncepcionális megoldásokban gondolnak, habár természetesen teljesen más adottságokkal rendelkeznek. A tengerpartra néző VIP-terasz például egy izgalmas jellemző lesz, ami nálunk nyilván nem lehetséges. A léptékét és a kapacitását valamint a VIP-vendéglátást tekintve viszont abszolút mintának vesznek minket.

A STADIONÜZEMELTETÉS TRENDJEI: „MINDEN ÜGYFÉL ÉLMÉNYT VÁR”; KÖZEL DUPLÁJÁRA NŐTT A GYERMEKEK ÉS A NŐK ARÁNYA A SZURKOLÓK KÖZÖTT

– Az iparági vérkeringésben aktívan részt vesznek. Hogyan látja a stadionüzemeltetés trendjeit?
– A terület legfontosabb trendje, hogy minden ügyfél – legyen az szurkoló, szponzor vagy céges rendezvényszervező – élményt vár el tőlünk. Ehhez számos elem hozzátartozik: a normál komforthoz tartozó elemek, a tisztaság, a büfé állapota, a kínálata és még sorolhatnám. Folyamatosan új ötletekre van szükség, mert az újdonságokat a közönség általában jól fogadja. Tavaly például foodtruckokkal (büfékocsikkal – a szerk.) színesítettük a nézőtéri büfék kínálatát, nagy sikerrel, láthatóan volt rá igény. A büfé alapkínálatát is kiegészítettük grilltermékekkel és a gyerekeknek szóló speciális ajánlatokat is szeretik. Az idei év egyik célja a zöld-projekt bevezetése, melynek keretében például további, egészségbarát ételekkel bővül a büfékínálatunk, és próbáljuk minél inkább környezetkímélővé tenni a stadion működését. A másik nagy trend a digitális fejlesztések előretörése. A szűken vett meccsélmény helyett egy sokkal tágabb spektrumon kell gondolkodni. Nem ott kezdődik a szurkolói élmény, hogy a néző belépett a stadionba, hanem ott, hogy az otthon játszó klub megszólítja az érdeklődőt, hogy milyen jó lenne, ha személyesen is kilátogatna a mérkőzésre.

– Itt tulajdonképpen a vállalati szférában már jól működő „customer journey”, azaz a „vásárlói út” menedzseléséről is beszélhetünk.
– Igen ez egy customer journey. Ha a szurkoló eldöntötte, hogy eljön, onnantól kezdve is sok digitális megoldás épülhet be a jegyvásárlástól kezdve egészen addig, amíg megköszönjük neki, hogy a helyszínen buzdította a csapatot. A meccs a középső egyötöd, de előtte-utána sok digitális megoldás van, rengeteg tartalékkal és fejlesztési lehetőséggel. Ezzel nekünk is lépést kell tartanunk, hiszen a normál piaci kínálattal versenyzünk, nemcsak a sporteseményekkel. Az átlagos, családi programot kereső célcsoportnál az állatkertre, a színházra, a kiránduló helyekre, a mozira is versenytársként tekinthetünk. Ezért kell nekünk, mint üzemeltetőnek arra gondolni, hogy mi mindennel lehet ezt az élményt növelni. Akár digitális megoldásokkal, akár helyi offline – amikor már itt van a stadionban – élménnyel. Programokkal, kis színes kiegészítőkkel, személyre szabott ötletekkel és megoldásokkal lehet versenyezni. Amiért mi, stadionüzemeltetők a legkevesebbet tudjuk tenni, az a pályán zajló esemény, de az persze nagy öröm, ha a hazai csapat nyer.

– Az anyavállalat ügyfelei között több Bundesliga-klubot is találunk. Ebben jó példát, segítséget nyújtanak ők is?
– Sok Bundesliga-mérkőzésen jártunk, és bizony nem mindig láttunk jó meccset – de mindig jelen volt az a negyven-ötvenezer ember, elsősorban a társasági esemény miatt. A szurkoló ott is rosszul éli meg, ha kikap a csapata, de két hét múlva ismét ott akar lenni. Ezt kellene nekünk is elérni, hogy a Fradi-meccs helyszíni megtekintése az élet szerves része legyen minél több ember számára. Habár a Ferencváros számai messze a legjobbak az NB I-ben, még van néhány szabad helyünk a stadionban nekünk is. A legnagyobb cél ez, hogy a stadion mindig tele legyen. A szurkolókkal teljesen más a hangulat, nagyobb az élményfaktor, ha sok ember gyűlik össze. Ez az emberi természetből is fakad. Teljesen mindegy, milyen eseményről beszélgetünk – akár más sport, akár színház esetében ugyanez érvényes, több emberrel jobb a hangulat.

– Ebből a szempontból a szurkoló a „termék”, vagyis az „élmény” része is.
– Teljes mértékben. A szurkolói aktivációt néhány évvel ezelőtt mindenki egyfajta varázsszónak, nagyon amerikainak gondolta. Pedig egyáltalán nem csak Amerikában működik jól, mert a közösségi élmény része Európában is, hogy együvé tartozunk, énekeljük együtt a csapattal a himnuszt, indulókat, zászlókat lengetünk. Telefonnal szavazhatunk, részt vehetünk játékban és temérdek élményt lehet kapni a bevonás által. A szándékunk az, hogy ezt a szélesedő élménykínálatot a vendégeink elé tegyük, és mindenki úgy éljen vele, ahogyan kedve tartja.

– Mi az a szurkolói aktivitás vagy élményfaktor, ami az elmúlt években nagyon működött, a legtöbb pozitív visszajelzést hozta?
– A nagy változás az átlag nézőtéri vendégeket nézve az alapokban kezdődött. Itt valóban komfort van, a néző minőségi kiszolgálást tud kapni a beléptetéstől kezdve a büféken át a lelátói tisztaságig. Ez a minimum, amit meg kell tudnunk ugrani, és erre nagyon figyelünk. Az is látszik, hogy a Ferencváros-szurkolók az évek során hozzászoktak ahhoz, hogy a futballesemény számos kísérő programmal egészül ki. A Fradi mérkőzéseire jóval hamarabb érkeznek az emberek, mint más csapat meccseire. A beléptetés szempontjából ez nagyon hasznos, hiszen nem egyszerre jön mindenki. A szurkoló számára azért jó, mert az élményt kerekebbé tudja tenni – gondoljunk akár a gyerek játszósarokra. Ezen a téren jó úton járunk, amit visszaigazol, hogy majdnem duplájára nőtt a gyermekek és a nők aránya a szurkolók között.

VÍZILABDÁSOK, TEKÉSEK, KÉZISEK – AZ ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE IS CÉL

– Mi adhat itt jó mintát?
– Látjuk, hogy merre halad a világ élvonala, ami egyértelműen Amerika. Az összes franchise sport esetén arra törekednek, hogy egész napos esemény legyen a mérkőzés. Játékokkal, a stadion környékén grillezve, szurkolói aktivitásokkal, programokkal, komoly merchandisinggal. Nagy tanulság például, hogy senki sem akar lemaradni az élményről – a Groupama Arénában is nagyon figyelünk arra, hogy a büfében sorban állva is lássa a szurkoló az eseményeket, például a kijelzőn, a TV képernyőjén. Ilyen apróságokon csúszhat el, vagy éppen nyerhet az üzemeltető. Amerikában ez az új építésű helyeknél már alapelvárás, hogy mindenhonnan látni lehessen a játékteret és árasszon el millió, akár „bennfentes” tartalom. Mi is készítünk olyan stadion programot, amit a tévénéző nem él át. Például olyan kiegészítő háttérinformációt adunk egy mérkőzés kapcsán, amiben saját szakértőt (pl. Lisztes Krisztiánt) szólaltatunk meg, hogy mit gondol a mérkőzésről. Vagy a Fradi családhoz tartozó sztárvendégeket hívunk. A klub vízilabdásaira például a múlt évben nagy büszkeséggel tekinthetett az egész közönség. Nagyon népszerű volt az az elem, amikor ők mutatkoztak be a sportágak közül. De a tekésektől a tornászokon át a különböző szakosztályokig mindenkit igyekszünk bevonni, erősíteni az összetartozást. Ezek mind olyan elemek és extrák, ami miatt majd a következő héten is úgy gondolja majd a szurkoló, hogy érdemes kijönni.

– A személyre szabott digitális megoldások is egyre markánsabban vannak jelen a Ferencváros kommunikációjában.
– A kulcs természetesen az offline, a helyben szerzett egyedi élmény, amiben személyesen kell részt venni, de előtte-utána rengeteg digitális elemmel lehet megtámogatni az élményt. Szeretnénk lefedni a teljes vásárlói utat. A döntést elősegítve különböző csomagokat lehet kitalálni, az előkészületeket olyan kényelmi faktorokkal bővítve, hogy hol parkoljon a szurkoló, mikor érdemes elindulnia, melyik kapucsoporthoz kell neki mennie, hogy az ülőhelyéhez a legegyszerűbben eljuthasson. Ez a fajta személyre szabott szolgáltatás ma már alapvetés, gondoljunk csak arra, hogy amikor egy repülős utazást szervezünk, már gyakorlatilag mindent online intézünk. Pont ugyanilyen átgondolt módon kell a mérkőzésnapi kiszolgálást is megalkotni. A szurkolói kártya miatt nálunk már nincs is szükség kinyomtatott jegyre. Ez összhangban van azzal is, hogy nemcsak küllemben, hanem működésben is zöld stadion szeretnénk lenni: kevesebb nyomtatott és fölösleges kiegészítő elemmel, környezetbarát módon, de a szurkolók igényeit maximálisan kiszolgálva akarunk működni.

A JÁTÉKOSOK A HŐSÖK – A MECCSEN KÍVÜL IS „BEVETIK” ŐKET

– Többek között Salzburgban is lehet találkozni olyan példával, hogy a keretből kimaradt, vagy az éppen sérült játékosok a mérkőzés előtt személyesen is megjelentek a stadionban, és az úgynevezett autogram-óra keretein belül találkozhattak velük a szurkolók. A Fradinál is számíthatunk hasonló lépésre?
– Van ilyen irányú kezdeményezés. Egyébként a VIP-élmény része, hogy a csapat valamennyi tagja a VIP-Gold szektoron keresztül megy át a mérkőzés után, és a számára kialakított helyen fogyasztja el a vacsoráját. Ekkor autogramot osztanak, fényképeket készítenek, közelebb kerül a szurkoló a játékoshoz. Alkalmanként olyan akciókban is benne voltunk, mint egy üzlethelyiség átadása, vagy közönségtalálkozó – aláírásokkal és kiegészítő aktivitásokkal. Azt is látni kell, hogy az európai sztárcsapatoknál van igazán nagy értéke, presztízse a cserepadon ülő vagy éppen kimaradó játékos aktivitásának. Itt mindenki a legismertebb játékosokat szereti „körbeudvarolni” és hozzá közelebb kerülni. Nehéz mindig ilyen szereplőt találni erre a célra, de mint programot jónak tartjuk. Az egyik szponzorunkkal való együttműködés egyik legsikeresebb eleme, hogy húsz gyermek a bemelegítés alatt szervezett keretek között lemehet a játéktérre, közel a futballistákhoz, akik egy-egy pacsival köszönhetik is őket. Mondanom sem kell, ezek a szerencsés gyerekek egy életre Fradi-szurkolóvá válnak. Ilyen apróságok lehetnek olykor a siker zálogai, ezeket kell jól kitalálni és megvalósítani, hogy valóban egy olyan komplex élmény legyen a mérkőzéslátogatás, amiről a gyerekek hetekig mesélnek. A játékosok, mint hősök bevonása a show része.

– A rendezvény és a turizmus iparágából érkezett a futballba, kevesen tudják, hogy ön korábban a Debrecen profi labdarúgója volt, azaz majdnem tizenöt év után visszatért a sportágba. Mennyiben más a korábbi munkáihoz képest egy labdarúgó-stadion üzemeltetését irányítani?
– A Ferencvárosnál dolgozni megtiszteltetés. Hogy előtte profi játékosként belekóstolhattam a futball iparágába, abból a szempontból ad előnyt, hogy láttam a másik oldalt is. Egy életre szóló élményt adott Debrecen, de teljesen más volt az az időszak, amikor én játszottam az első osztályban, a működési elveket viszont ismerem, hiszen láttam és átéltem. A Ferencváros volt akkor is a legnépszerűbb csapat, itt dolgozni ezért is nagy feladat. Ráadásul a Groupama Aréna teljesen új terméket hozott be a piacra, ezért folyamatos éberséget és koncentrációt igényel, speciális feladat. Nem könnyű, de pont ezt szereti mindenki benne, akivel együtt dolgozunk. Ha az érdeklődési kör összepasszol az embernek a mindennapi feladataival, az általában segít. Inspirálóan hat rám és a csapat valamennyi tagjára egy ilyen környezet.