MTK: a Fradinak is mondták, Schäfer 1 millió eurós játékos

„Ami fontos, hogy nekünk a játékos eladásából származó bevétel a működésünkhöz is kell, a klubunk stratégiája ugyanis arra épül, hogy a nemzetközi piacon értékesítsünk általunk felépített labdarúgót – kezdte a beszélgetést Polyák Balázs sportigazgató. – A kapott összeget így nem arra költjük, hogy a helyére felnőtt futballistát igazoljunk, inkább további tehetségeket keresünk. Azaz megpróbáljuk megtalálni azokat a potenciális játékosokat, akiket Schäfer Andráshoz hasonlóan felnevelünk, beépítünk az első csapatba, és adott esetben értékesítünk. Mindegy tehát, tizenkettő vagy tizenhat éves játékos kerül-e szóba, a lényeg, hogy olyan legyen, akiben látjuk, hogy a nemzetközi piacon is értékesíthető.” „Ami fontos, hogy nekünk a játékos eladásából származó bevétel a működésünkhöz is kell, a klubunk stratégiája ugyanis arra épül, hogy a nemzetközi piacon értékesítsünk általunk felépített labdarúgót – kezdte a beszélgetést Polyák Balázs sportigazgató. – A kapott összeget így nem arra költjük, hogy a helyére felnőtt futballistát igazoljunk, inkább további tehetségeket keresünk. Azaz megpróbáljuk megtalálni azokat a potenciális játékosokat, akiket Schäfer Andráshoz hasonlóan felnevelünk, beépítünk az első csapatba, és adott esetben értékesítünk. Mindegy tehát, tizenkettő vagy tizenhat éves játékos kerül-e szóba, a lényeg, hogy olyan legyen, akiben látjuk, hogy a nemzetközi piacon is értékesíthető.”

A szombathelyi labdarúgóra a vasi városhoz kötődő MTK-edző, Fedor Sándor hívta fel a kékek figyelmét. Ám Schäfer András nemcsak kisebb, vékonyabb volt a kortársainál, hanem asztmával is küszködött, így kérdéses volt a terhelhetősége. A betegség elmúlt, a középpályás az egyik legtöbbet futó labdarúgóvá nőtte ki magát.

„A klub dolgozói mind azon vannak, hogy a tehetségek minél jobban fejlődjenek – mondta még Polyák Balázs. – Az edzőknek kulcsszerepük van, de a vezetőségnek is megvan a felelőssége. Vogyicska Bálint ugyancsak a mi nevelésünk, de egy fontos pillanatban úgy éreztük, kölcsönadjuk őt azért, hogy Schäfer András több játéklehetőséghez jusson.”

A fejlődés nem automatikus, nem lesz mindenkié sikertörténet – az NB II-be kiesett csapat vezetését Feczkó Tamásra bízták, aki érthetően a tapasztalt, rutinos futballistákban bízott. Furcsa módon nem minden pillanatban azonos a csapat és a klub érdeke…

„Az edző azonnal eredményt akar, mi is ezt várjuk el tőle – tette hozzá Polyák Balázs. – Nekem kicsit messzebbre is látnom kell, és úgy éreztük, Schäfer Andrásban megvan a potenciál, hogy jelentős összegért értékesítsük. Ám ehhez a játékosnak is ki kell harcolnia a helyét, és ha az edzője másban jobban bízik, akkor nincs mit tenni. Arról szó sem lehet, hogy beleszóljon bárki az összeállításba, de ha erről beszéltünk, mindig elmondtam, neki játszania kellene, minél gyorsabban megszoknia a felnőttek futballját, mert benne több van, továbbléphet, és ez nemcsak a játékos, hanem a klub érdeke is.”

Sokszor vitatéma: mikor kell egy játékost eladni? Félig vicces csak a válasz, hogy akkor, amikor meg akarják venni, de a helyzet aligha ilyen egyszerű. Polyák Balázs négy évre szóló szerződést akart aláíratni a középpályással, de végül 2020 nyarában állapodtak meg. Emiatt fél év múlva sürgőssé vált volna az értékesítése, másfél év múlva ingyen távozhatott volna…

„Sokan keresték, itthonról is, a Fradival is beszélgettünk róla – mondta Polyák Balázs. – Nekik is azt mondtuk, hogy Andris egymillió eurós játékos, mert mi ennyire bíztunk benne. Meglehet, hogy valakiben ugyanígy hiszünk, mégsem viszi semmire, ilyen megesik mindenhol, ahogy mondani szokás, benézzük. Andris esetében korábban megfogalmaztuk, hogy ha ilyen volumenű ajánlat érkezik, arra igent mondunk. Olvastam, jobb lett volna a karrierjében előbb egy holland középcsapat, de egyrészt tudom, hogy azon a szinten nem tudnak ennyit fizetni egy játékosért, másrészt az is tévhit, hogy egy magyar játékos kedvére válogathat a külföldi lehetőségek között. Bese Barnabás például egy sikeres Eb után 650 ezer euróért kelt el, és bár a különböző átigazolásokat nehéz összevetni, ennek fényében az egymilliós vételár egy NB I-ben szereplő, tizenkilenc éves játékosért mindenképpen remeknek tekinthető. Hosszabb távon is haszna lehet ennek az üzletnek: látható, hogy az MTK-ból, sőt, az NB I-ből is lehet értékesíteni ennyiért futballistát. A mi stratégiánk például a jövőben is erre épül majd, ezzel is szeretnénk még inkább erősíteni az NB I megítélését a nemzetközi piacon.”

Az egyezség gyors volt, de az MTK mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy a középpályás továbbértékesítéséből is részesedjen – ez az olasz futballban kevésbé divat, és egy idő után azt javasolták: emelik a vételárat, csak a továbbadási százalék csökkenjen, végül létrejött a megállapodás, a kék-fehérek „benne maradtak a játékosban”.

„Az Andrist képviselő CMG ügynökség régi ismerősünk, és nekem jó tapasztalataim vannak a velük való korábbi együttműködéseink alapján – mondta Polyák Balázs. – A menedzser a játékos és a saját érdekében jár el, én azt nézem, a klubnak mi a legjobb megoldás. Úgy gondolom, ha mindhárom fél odafigyel arra, hogy a másik két részvevő is sikeresnek érezze az üzletet, akkor lehet normálisan együtt dolgozni.”

A kérdés most már az: ki lesz a következő fiatal, akit felépít és értékesít a klub?

„Vannak kiszemeltek, maradjunk ennyiben” – zárta a beszélgetést Polyák Balázs.