Paks: A múlt évet kidobhatom a kukába – Windecker

Vágólapra másolva!

2019.02.07. 09:35

Címkék

Egyetlen bajnokin sem lépett pályára a görög Levadiakoszban a középpályás, aki abban bízik, hogy Pakson, ahol korábban már futballozott, újra fel tudja építeni magát.

– Tegyük fel, hogy tavaly nyáron, amikor Görögországba került, valaki azt mondja, februárban újra egy magyar csapat játékosa lesz. Mi lett volna a reakciója?
– Hogy ez elképzelhetetlen – felelte Windecker József, aki kétéves szerződést kötött a Pakssal, miután távozott a Levadiakosztól. – Azonban ilyen a futball, sokszor nem az történik, amit az ember eltervez. Sajnos a múlt esztendőt úgy, ahogy van, kidobhatom a kukába, nem valósultak meg az elképzeléseim, ezért úgy döntöttem, haza kell jönnöm, hogy újra felépítsem magam. Pakson korábban már játszottam egy évet, jól éreztem magam, szerettek, tudják, mire számíthatnak tőlem, így egyértelmű, hogy a megfelelő helyre kerültem.

HIÁBA A JÓ AJÁNLAT
Emlékezetes és sok vitát kiváltó történet Windecker Józsefé, aki tavaly ilyenkor nem tudott megegyezni az Újpesttel lejáró szerződése meghosszabbításáról, ezért partvonalon kívülre került. A klub közleményben ismertette, milyen ajánlatra mondott nemet az addig alapembernek számító középpályás: „Hatos számú játékosunknak a további együttműködés reményében havi nettó 2 millió forint feletti alapfizetést, lakást, kocsihasználatot és étkezést ajánlva szerettük volna meghosszabbítani a június végén lejáró szerződését, ezt Windecker József nem fogadta el.”

– Azt mondja, a múlt éve mehet a kukába. A tavasszal Újpesten azért nem játszott, mert nem volt hajlandó a nyáron lejáró szerződését meghosszabbítani; de miért nem jutott játéklehetőséghez a Levadiakosznál?
– Amikor a klubhoz kerültem, pályára léptem két felkészülési meccsen, minden rendben volt, majd a bajnoki főpróbán, a Panathinaikosz ellen megsérült a térdem, pontosabban a hajlítóinam majdnem elszakadt. A vezetők aggódtak, mi lesz velem, aztán három hónapon keresztül esélyem sem volt a játékra. Pedig amikor a Levadiakoszhoz kerültem, mindent alaposan megterveztem: az edzéseket, az étkezést, hogy mikor végzek plusztréninget. Minden teszten a top háromban voltam, egyvalamivel azonban nem számolhattam: a sérüléssel. December másodikán volt a születésnapom, azután kezdtem el a csapattal edzeni, két bajnoki és egy kupameccs volt még hátra az évből, és az utóbbin, december huszadikán kezdőként pályára is léptem.

– A csapat edzője, az olasz Giuseppe Sannino biztatta valamivel?
– Természetesen beszéltünk. Elmondta, legalább egy hónapra van szükségem ahhoz, hogy minden szempontból utolérjem magam, erre a következő találkozó után kirúgták. Görög edzőt neveztek ki a helyére, aki még mielőtt az első edzését megtartotta volna, közölte: nyerési kényszerben van az utolsó előtti helyen álló csapatunk, engem nem ismer, és mert elsősorban a görög játékosokra szeretne támaszkodni, jobban járok, ha távozom.

VARRATSZEDÉS UTÁN JÖHET A MUNKA
Még január 19-én történt, a paksiak törökországi edzőtáborában. A Paks az orosz Arszenal Tulával játszott felkészülési mérkőzést (0–0), és rögtön a találkozó elején térdsérülés miatt elveszítette egyik legjobbját, Haraszti Zsoltot. A 27 esztendős futballista nem kerülhette el a műtétet, ugyanakkor reméli, a következő idény elejére tökéletesen felépül a sérüléséből. „Éppen most indulok varratszedésre – szólt a telefonba szerda délután Haraszti Zsolt. – Két héttel ezelőtt operálták meg az elszakadt keresztszalagomat és a leszakadt porcot. A műtét jól sikerült, négy nap után elhagyhattam a kórházat, azóta térdhajlítógéppel dolgoztatom a lábam, és ha kiszedik a varratokat, még intenzívebb munka következhet. Nem egyszerű időszak ez, de azon leszek, hogy teljesen felépüljek a következő bajnokság kezdetére.”

– Adta magát, hogy az NB I-be tér vissza?
– Az állandó játéklehetőség nagyon fontos, márpedig erre olyan helyen van a legnagyobb esélyem, ahol már ismernek. A menedzserem felvette a kapcsolatot a paksiak ügyvezetőjével, Haraszti Zsolttal, aki korábban is rendszeresen érdeklődött irántam, amikor átigazolási időszakhoz érkeztünk. Ahogy szokták mondani, néha jobb egyet hátralépni, hogy aztán kettőt lehessen előre.

– Az nem kérdés, hogy mérkőzéshiánya van, de árulja el, milyen állapotban érzi magát?
– Görögországban decemberben is folyt a bajnokság, mégis olyan edzéseink voltak, mint ha alapoztunk volna. Való igaz, tavaly nagyon kevés mérkőzést játszottam, ennek ellenére úgy érzem, jó erőnléti állapotban vagyok, várom a paksi bemutatkozást.

– Minden vágya az volt, hogy külföldre szerződjön, ám a görög kaland nagyon nem jött be. Tegyük fel, hogy nyáron ismét Görögországból keresik: érdekelné a lehetőség?
– Valóban nagyon szerettem volna légiósként folytatni, és annak ellenére örültem a Levadiakosz megkeresésének, hogy hallottam, a görög klubok többségénél problémák vannak. Ezért ha nem a négy topcsapat egyike keresne, biztosan nemet mondanék.