Sok a légiós az NB I-ben, de nem vagyunk az európai élmezőnyben

I. M.I. M.
Vágólapra másolva!
2019.05.15. 18:24
null
Isael és Stopira harca a labdáért: az NB I-ben átlagosan tíz légiós van klubonként (Fotó: Dömötör Csaba)
Csapatonként átlagosan tíz légiós található a labdarúgó NB I-ben szereplő 12 klub keretében, ami azt jelenti, hogy a bajnokságunkban szereplő futballisták 39 százaléka külföldi – derült ki a svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) legújabb kutatásából. Az is kiderült, hogy növekszik a légiósok száma világszerte: legszívesebben brazilokat igazolnak a klubok, a legnagyobb felvevőpiac pedig Anglia.

 

A CIES öt kontinens 98 nemzeti szövetségének 147 ligáját – amelynek több mint fele európai – tanulmányozta. A külföldi futballista alatt pedig olyan játékosokat értenek, akik más országban nevelkedtek, mint ahol játszanak, így azokat nem számították bele, akik abban az országban nevelkedtek, ahol jelenleg is futballoznak. A megvizsgált 147 bajnokságban átlagosan 21.4 százalék a légiósok aránya, mindössze Dél-Amerikában és Afrikában alacsonyabb 15 százaléknál.

A legnagyobb futballexportőr továbbra is Brazília: a 2018–2019-es idényben a CIES vizsgálta bajnokságokban 1330 brazil labdarúgó játszott, 98 országból 85-ben vannak brazil futballisták. A dobogóra jócskán lemaradva a világbajnok Franciaország (867 játékos) és Argentína (820) fért fel. A szomszédos országok közül Szerbia és Horvátország is ott van a top tízben, Magyarország a top 50-ben sincs – Costa Rica és Finnország osztozik a 49. helyen 66 külföldön játszóval.

Érdekesség: ha a teljes lakossághoz viszonyítva számítjuk az egy főre jutó külföldön játszó futballistákat, Izland az első: 5458 emberenként egy légióssal.

A 2018-as adatokhoz képest Brazília (64), Spanyolország (61) és Argentína (57) futballistái lettek kelendőbbek, de 51-gyel több játékos szerződött külföldre Kolumbiából, 44-gyel több Németországból, 38-cal több Oroszországból, 37-tel több Franciaországból, 27-tel több a vb-ezüstérmes Horvátországból. Ha megfordítjuk, Szlovéniát találjuk az élen, amelyből 17-tel kevesebb labdarúgó szerződött külföldre, Írország és Románia 13-mal osztozik a második helyen.

A legnagyobb importőr Anglia: 728 külföldi futballista érkezett a négy profi ligába, közülük 139 a Brit-szigetekről. Olaszország a második legnagyobb felvevőpiac (636), megelőzve az Egyesült Államokat (575). Spanyolország (516) és Portugália (508) szinte fej-fej mellett még az élmezőnyben. Magyarország a 23. a listán 168 légióssal, ezzel megelőzzük többek között Luxemburgot, Svájcot, Horvátországot és Szerbiát is.


Az élvonalbeli bajnokságokat vizsgálva a legtöbb légiós a ciprusi ligában van, klubonként átlagosan 17.5, ami annyit tesz, hogy a játékosok 63 százaléka külföldi – Balogh Norbert is itt futballozik, méghozzá a bajnoki címet nyerő APOEL-ben. A második az olasz Serie A, a harmadik a portugál Primeira Liga. Az angol Premier League a hatodik, a német Bundesliga a kilencedik, a magyar NB I a 20. A legkevesebb légiós átlagosan Brazíliában, Uruguayban és Argentínában van.

A játékosmozgásokat vizsgálva a legnépszerűbb útvonal a Brazíliából Portugáliába vezető, 261 futballista járta ezt az utat a vizsgált időszakban. Argentínából Chilébe 116-an igazoltak, Angliából Skóciába 113-an. Angliába a legtöbb futballista Franciaországból érkezik (87). A spanyol klubok az argentin játékosokat preferálják (66) leginkább, ha légióst keresnek, az olasz csapatok a brazilokat (65), míg a német egyesületek az osztrák labdarúgókat (50). Az ötödik topliga, a francia Ligue 1 Szenegálban keres legszívesebben légiósokat.

Összességében tehát elmondható, hogy egyre több futballista áll légiósnak, a 2018-as méréshez képest öt százalékkal több játékos keresi a kenyerét külföldön. Az európai bajnokságokban átlagban a labdarúgók egynegyede külföldi, a legkeresettebbek a brazil, a francia és az argentin játékosok. A legtöbb légióst Angliában és Olaszországban szerződtetik.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik