Az edzők többsége nem az építkezés híve – interjú Szima Gáborral |
Az edzők többsége nem az építkezés híve – interjú Szima Gáborral |
Szima Gábort, a Debreceni VSC klubelnökét és többségi tulajdonosát nem könnyű megszólaltatni. Nem keresi a nyilvánosságot, a sajtóban a legritkább esetben szólal meg, a megkereséseket rendre udvariasan visszautasítja, minden módon igyekszik a háttérben maradni. Ezt most nem azért mondjuk, hogy eldicsekedjünk vele, ezúttal kivételt tett, és terjedelmes interjút adott lapunk munkatársának, Babják Bencének. Hanem azért, mert a széles futballvilágban a legtöbben azért vásárolnak futballklubot, hogy a világ legnépszerűbb játékához simulva, népszerűségét meglovagolva éljenek a magamutogatás és az önreklámozás adta lehetőségekkel, netán szélesítsék üzleti és politikai kapcsolati hálójukat. Szima Gábort, a létavértesi pincérből lett milliárdost ez teljesen hidegen hagyja, a Bajnokok Ligája-szereplés idején például még az UEFA hivatalos programfüzetébe sem adott fotót önmagáról, és a neve jelenleg sincs ott a DVSC hivatalos honlapján a klubvezetők között.
Pedig nincs mit szégyellnie: 18 éve irányítja a debreceni futballcsapatot, amely az ő színre lépése előtt még dobogós helyen sem végzett soha a magyar élvonalban, most pedig már hétszeres bajnokcsapat, a négy fővárosi óriás mögött – és már a Vasas előtt – az ötödik legeredményesebb honi együttes. Klubelnökként csak a hőskor két ikonjának, az MTK-t 35 éven át irányító Brüll Alfrédnak, illetve a Ferencvárost 21 éven át alapító-elnökként vezető dr. Springer Ferencnek jött össze több bajnoki aranyérem (tizennégy, illetve nyolc), de mindketten még a II. világháború előtt munkálkodtak.
A Debrecen – noha a költségvetése nem hasonlítható a Ferencvároséhoz és a Mol Vidiéhez – az elmúlt két idényben a bajnokságban és a Magyar Kupában is a legjobb négy között volt, mind a kétszer kiharcolta az európai kupaszereplés jogát.
Mi a titka Szima Gábornak?
Nincs jogunk kételkedni annak a szemléletnek a sikerében, amelyet ő is kifejt az interjúban: saját nevelésű, sikerre vágyó magyar fiatalok szerepeltetése a drága, motiválatlan és hiteltelen külföldiek helyett. No igen, ők a saját kárukon tanulták meg a leckét két évvel ezelőtt, amikor a portugál Leonel Pontesszel a kispadon és az általa (is) hozott tucatnyi tucatlégióssal a csapat hajszál híján kiesett, ráadásul a klubnak egy kisebb vagyonba került, hogy az ibériai kókler eltolja a biciklit.
Szima Gábor okult az esetből, és a kísérlet kudarca után visszatért korábbi filozófiájához.
A többieknek itt a példa, okuljanak belőle – amíg nem késő.