A katalán edző olyat mutatott a magyaroknak, ami itthon elképzelhetetlen volt

Sokszor gondolhatjuk azt, a labdarúgásban már nincs új a nap alatt, mert annyi előadáson, annyi különböző képzésen vehetnek már részt a szakemberek és annyi különböző szalmai fórum van az interneten, hogy sok újdonságot már nem lehet elmondani, kitalálni. Az MTK-val és a Dunamenti Iskolával (erről lásd keretes írásunkat) együttműködő Smartfootball labdarúgás- és edzésfelfogása mégis gyökeresen eltér az itthon megszokottól. Alapvetően a kognitív idegrendszeri kutatásokat kapcsolják össze a labdarúgó tanulási folyamatokkal, azt vallják, a labdarúgás tanításának az agyra és annak formálhatóságára kell épülnie. Miután a labdarúgás középpontjában a döntéshozatal áll, ezért az agyat kell stimulálni, a gondolkodást fejleszteni.

A SMARTFOOTBALL ALAPJA – A DÖNTÉSI MECHANIZMUS FEJLESZTÉSE

A Smartfootball magyarországi képviselője, Bodnár Gábor Spanyolországban, a Real Madrid egyetemének is nevezett Európa Egyetemen ismerkedett meg a módszertannal, amelyet húsz éve a valenciai Juan Luis Martínez García alkotott meg, aki dolgozott az Espanyolnál, a Dinamo Moszkvánál és a Real Madridnál is. A katalán Salouban működő „futballiskola” szintén az ő módszerét alkalmazza. Ennek a központnak három fő tevékenységi köre van: működtetnek egy akadémiát, amely a gyakorlatba is átülteti a Smartfootball elméletét, edzőképzéseket szerveznek, továbbá együttműködéseket keresnek és alakítanak ki a világ minden táján helyi szövetségekkel, klubokkal, Európán kívül jelen vannak az Egyesült Államokban, Kínában és Ausztráliában is. Ennek a folyamatnak a részeként jutott el Magyarországra is a Smartfootball, tavasszal Gödöllőn már tartottak egy előadást, a pozitív visszajelzések hatására pedig a héten egy kétnapos tanfolyammal folytatódott a magyarországi együttműködés.

„A célunk az, hogy bemutassunk egy oktatásmódszertant, ami segíthet az edzőknek saját módszerek alakításában, újításában, persze azt mindenki maga dönti el, hogy mennyit épít be a mindennapi munkába mindabból, ami az előadásokon és a gyakorlati bemutatókon elhangzik, megtapasztalható. Az edzők nyitottak az új módszerre, mert Gödöllőn negyvennégyen, most, az MTK stadionjában tartott kurzuson pedig hetvennégyen vettek részt, vagyis a kettőn összesen száztizennyolcan, és a nagy klubok is képviseltették magukat. Például az MTK mellett az FTC, a Puskás Akadémia, az UTE és a Vidi is, de például a Kárpát-medencei akadémiai program szakmai vezetője is tiszteletét tette a képzésen. Nekem személy szerint ez azért fontos, mert számomra ez a módszer nagy segítséget jelentett a napi munka során, és szeretném minél több edzőnek bemutatni, hogy a spanyol és a katalán futballban hogyan építenek fel egy metodológiát” – fogalmazott a Nemzeti Sport Online-nak Bodnár, aki Spanyolországban végzi az UEFA-licences edzőképzést és az élvonalbeli Leganesnél tölti a szakmai gyakorlatát.

A Smartfootball egyik legnagyobb újítása, hogy a labdarúgás oktatásából, illetve az edzésekből teljesen kiveszi a labda nélküli gyakorlatokat. A pályán kizárólag labdás feladatokat végeznek, tehát a bemelegítésnél is, egyáltalán nincsenek labda nélküli futások és minden egyes feladatnál van ellenfél, mert úgy tartják, hogy a döntési mechanizmus csak ellenféllel szemben fejleszthető, minden olyan gyakorlat fölösleges, amikor az agy „vakációzik”, amikor nem kell gondolkodni.

A gödöllői képzésről készült felvételek

NEM AKARTÁK ELHINNI, HOGY ILYEN LÉTEZIK, DE MA MÁR AZ MTK-NÁL IS ALKALMAZZÁK A MÓDSZERT

Két éve fogtam magam, és belevágtam az ismeretlenbe. Kiutaztam a spanyolországi Salouba, hogy részt vegyek a Smartfootball képzésén – mesélte az NSO-nak Székely Zsolt, a Sándor Károly Akadémia vezetője, aki az akadémián már a gyakorlatban is alkalmazza az új módszert. – A csaknem kéthetes kurzus alatt sok mindent tapasztaltam, de talán a leginkább két dolog fogott meg akkoriban. Az egyik, hogy nincs labda nélküli bemelegítés vagy labdás koordináció bemelegítés gyanánt. A tanfolyam résztvevői elsősorban spanyolok voltak, de jöttek edzők az USA-ból, Kazahsztánból, Svédországból vagy Chiléből is. Nemcsak én hitetlenkedtem, hogy ez sérülésveszélyes, hanem a többiek is. Azt gondoltuk, hogy ez nyilván az ország klímája miatt működik így. Mi mindannyian abban nőttünk fel, hogy kellenek a gimnasztikai feladatok, sőt egy időben a nyújtást is az edzés előfeltételének tekintették. Ebből már előrelépés volt a labdás koordináció, de azt, hogy lehet egyből egy kis területű labdatartással kezdeni az edzést, nem hittük el. Még akkor sem, amikor elmondták, hogy Juan Luis Martínez García a Dinamo Moszkvánál is ezen elvek mentén dolgozott, és ott, az extrém időjárási körülmények között, az orosz télben sem voltak sérülések.

Így mi csoporttársaimmal létrehoztunk egy WhatsApp csoportot, hogy meg tudjuk osztani egymással tapasztalatainkat. Én voltam ez első, aki be tudta írni a csoportba, hogy lement egy teljes bajnoki idény sérülés nélkül. Majd jöttek sorban a megerősítő üzenetek.

A másik fontos elem, hogy nincs gyakorlat gondolkodás, gondolkodtatás, illetve ellenfél nélkül, mert az az elv, hogy folyamatosan döntési helyzetekbe kell hozni a játékosokat.

Az már hab a tortán, hogy a hagyományos értelemben vett erőnléti edző sem létezik. A terhelés is labdás gyakorlatokba, játékokba van beépítve. A labdás és a labda nélküli edzéseket már korábban teljesen szétválasztottuk. A labda nélküli edzéseket a konditeremben végezzük, elsősorban sérülés megelőzési vagy erőfejlesztő céllal, specialista szakemberekkel.”

Azt persze Székely is hangsúlyozta, hogy nem csak egy út vezet a sikerhez, mert például míg Németországban néhol regeneráció gyanánt elküldik erdei futásra a csapatot, Spanyolországban négy négy elleni játékkal regenerálnak.

Amit viszont még érdemes kiemelni, hogy az MTK szakemberei nem ültek rá a tudásra, hanem egyfajta tudásmegosztó szerepet kívánnak betölteni, ezért is segítették a Smartfootball magyarországi megjelenését, ahová a közvetlen riválisok képviselőit is meghívták.

Bemutatóedzés az MTK stadionjában

A LABDA NÉLKÜLI EDZÉS ELVESZTEGETETT IDŐ; ÚJ SZEREPBEN AZ EDZŐ

Az alapelvek után pedig lássuk a részleteket mindazok nyomán, amiket a budapesti előadásán, illetve a Nemzeti Sport Online kérdéseire válaszolva elmondott Gerard Font Hernández, a Smartfootball módszertani igazgatója, a Katalán Labdarúgó-szövetség edzőképzésének instruktora, illetve amit be is mutatott a kétnapos képzés részét képező gyakorlati foglalkozások, tréningek során.

A fentiekkel összefüggésben az előadása egyik hangsúlyos része volt, amikor kiszámolta, hogy a hagyományos edzésmódszertan szerint, mire egy ötéves gyerek, mondjuk, egy 15 évig tartó képzés során, 20 évesen eljut a felnőttfutballig, nagyjából hatszáz órányi karkörzést, nyújtást, egyéb labda nélküli bemelegítést végez. A Smartfootbal felfogása szerint ez mind elvesztegetett idő, és az a probléma a hagyományos módszertannal, hogy nem optimalizálja a képzésre fordítható időt.

A másik nagyon hangsúlyos mondanivalója a Smartfootballnak az edzői szerep átalakulására vonatkozik.

Úgy tartják, hogy az edzőnek egy megfigyelői szerepet kell betöltenie, majd egy adott pillanatban (de nem állandóan) az edzést megállítva proaktivitást kiváltó kérdéseket kell feltennie, annak érdekében, hogy elgondolkodtassa a játékosokat. Nem eldöntendő kérdéseket, hanem kiegészítendő kérdéseket érdemes feltenni – például: miért oda rúgod a labdát, miért veszítettük el a labdát, miért passzolsz vagy miért nem passzolsz, hogyan kell helyezkedni adott játékhelyzetekben, mekkora erővel kell megrúgni a labdát? –, amelyek gondolkodásra késztetnek. Ha valaki rá akarja erőltetni a tudást a másikra, az ellenállást válthat ki, de ha célzott kérdésekkel megfelelő irányba tudja terelni az edző a játékosokat, akkor elérheti, hogy maguk találják meg a válaszokat a kérdésekre – így fejlesztve őket –, és a válasz, akár még jobb is, kreatívabb is lehet annál, amit az edző gondol. Cél, hogy a játékosok jól érezzék magukat a tréningeken, mert ha valaki jól érzi magát egy adott helyzetben, akkor minél több időt szeretne úgy eltölteni, ezért sem szabad túl gyakran megállítani a játékot.

Fontos, hogy minden cselekvésnek legyen célja, és a játékos mindig tisztában legyen azzal, hogy mit miért csinál, ehhez pedig a tanulási folyamatot is le kell egyszerűsíteni. Az edzőnek ehhez a saját tapasztalatai a legfontosabb eszközei. Erre jó példa az a videó, amin Josep Guardiola pontosan, a legapróbb részletekig elmagyarázza Lionel Messiéknek még a 2007–2008-as idényben, hogyan érdemes állni labdaátvételnél, mit figyeljenek meg először, amikor hozzájuk kerül a labda. Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogyan magyaráz, mert nemcsak elmondja, mi a célszerű megoldás, hanem példákon, a saját tapasztalatain, konkrét játékosok, játékhelyzetek említésén keresztül megindokolja, hogy mi az előnye ennek vagy annak a megoldásnak a másikkal szemben. (A Barcelona és a Smartfootball között konkrét összefonódás nincs, de a futballfelfogásuk egy tőről fakad, azonosak az alapvetéseik.)

Viszont azt is le kell szögezni, a Smartfootball az edzéseken mindig igyekszik olyan váratlan helyzeteket előállítani, amiket a tanult ismeretek felhasználásával, de kreatívan kell megoldaniuk a játékosoknak, meg kell találniuk a saját válaszaikat adott kihívásokra. Ha pedig a játékos hibázik, akkor a hiba gyökerét kell megtalálni, hogy mi idézte elő a rossz döntést, mert sokszor nem is az a játékos a hibás, aki elveszíti a labdát, hanem az aki olyan helyzetbe hozta a társát, amit már nem tudott jól megoldani. A hibára, mint a tanulási folyamat nélkülözhetetlen elemére tekintenek, mert a fejlődés kulcsa a hibákra adandó megfelelő válasz megtalálása. A végcél ugyanis a játékosok fejlődése. Bodnár Gábor ehhez hozzátette, hogy mérik a tanulási tehetséget is, a kiválasztásnál egy szempontrendszer mentén vizsgálják, hogy mennyit tud visszaadni a játékos a tanultakból, mert arra természetesen ez a módszer sem képes, hogy bárkiből profi labdarúgót „varázsoljon”.

MIT TUD GARANTÁLNI A SMARTFOOTBALL? – KONKLÚZIÓ

„Az, hogy valakiből profi labdarúgó lesz-e vagy sem nagyon sok elemből tevődik össze, erre egyetlen edzésmódszer sem tud garanciát nyújtani. A Smartfootball azt tudja garantálni, hogy fejleszti a labdarúgók személyiségét, intelligens, kreatív labdarúgókat képeznek, akik megértik a játék lényegét és a maguk szintjén, a maguk adottságai mentén képesek fejlődni” – mondta még ezzel kapcsolatban Hernández.

Ha a futball tudományos megközelítési módjait fenntartásokkal kezeljük és rögzült szemlélettel közelítünk a fent elhangzottak felé, akkor azt a kérdést is feltehetjük, hogyan lehet az, hogy az 1950-es években senki sem helyezett hangsúlyt arra, hogy gyarapítsa Puskás Ferencék agyában a mielinhüvelyt – tudományos szempontból a gondolkodást gyorsító mielinhüvely gyarapítása a Smartfootball célja –, mégis világklasszis labdarúgóink voltak?

„Azokban az időkben az ellenfelek sem helyeztek hangsúlyt az idegrendszer fejlesztésére. Az 1950-es években, Puskás Ferencék idejében a magyar labdarúgás nem volt lemaradva az ellenfelekhez képest. Ma viszont a futball folyamatosan fejlődik, a tudományos vizsgálatokból kinyerhető információ pedig erőt, hatalmat jelent a jó döntések meghozásához. A magyar labdarúgás fejlődéséhez a jelent nem a múlttal kellene összehasonlítani, mert mindent a maga korában, a maga környezetében, a maga ellenfeleihez mérten érdemes vizsgálni. Így most arra a kérdésre kell keresni a választ, miben tartanak előrébb a versenytársak” – reagált Hernández, amivel nehéz vitatkozni…