Az MLSZ 2013-ban együttműködési szerződést kötött az akadémiák auditálásával foglalkozó belga Double Pass céggel (DP), amely számos nemzetközi referenciával – többek között angol, német és belga – rendelkezik a különböző utánpótlás struktúrák átvilágításával kapcsolatban. A tanácsadó cég a hazai utánpótlás-nevelési akadémiák auditálásával és a fejlesztési javaslatok felállításával segítette és segíti jelenleg is a magyar utánpótlásrendszer fejlődését. Mindehhez egy önálló módszertant alkalmaz, és az eredmények értékelését tapasztalt hazai és nemzetközi sportszakemberek bevonásával teszi „személyre” szabottá.
A Double Pass 2013-ban érkezett Magyarországra és az elmúlt hat évben három auditot végzett (2013, 2016, 2019) a hazai akadémiákon. Ezen ellenőrzéseken az általuk felállított PASS-modell alapján elemzik és értékelik a különböző szegmenseket, köztük a sporttudományi, egészségügyi és teljesítmény-menedzsment területet is. E modellben a különböző területek eltérő súlyozással kerülnek az értékelési folyamatba.
HASZNÁLNAK ADATBÁZISOKAT, DE EZEK NEM ÖSSZEVETHETŐK, NINCSENEK REFERENCIAÉRTÉKEK
A DP által közzétett globális jelentések megemlítik, hogy a magyar struktúra és utánpótlás-rendszer tekintetében a klubok ma már sok esetben és több területen használnak különböző informatikai felületen működő adatbázisokat, ami egyértelműen az elmúlt évek pozitív változása. Azonban ezen lokálisan működő adatbázisok nem teszik lehetővé a szövetségi szintű ellenőrzés lehetőségét és a klubok számára az országos méretű összevetés lehetőségét (korosztály és pozíció-specifikus „benchmark” avagy referencia értékekfelállítását).
| SZEMLÉLETVÁLTÁS |
| A Nemzeti Sport Online-on a Szemléletváltás sorozatunkban immár évek óta foglalkozunk a magyar labdarúgást, a hazai utánpótlás-nevelést érintő átfogó kérdésekkel. Alábbi gyűjtésünkben néhány példát olvashatnak, melyek érintik a cikkben is feszegetett témaköröket, illetve ajánljunk sorozatunk további részeit is! |
| A Double Pass újra az akadémiáinkat vizsgálta |
| Horvátországban a jó futballista közös, nemzeti érték – így fejlesztenek |
| A Man. Citynél, a Poolnál és az Arsenalnál is tudják – az ellenőrzésnek tétje van... |
| „Bábuk vagyunk egy rendszerben, gyerekeket tehetünk tönkre” |
| SZEMLÉLETVÁLTÁS – sorozatunk további részei |
Az angol EPPP (amit korábban részletesen bemutattunk a Nemzeti Sport Online-on) 2011-es bevezetése óta az angol akadémiák egy központilag működtetett országos szinten bevezetett rendszeren (Performance Management Application – PMA) keresztül rögzítik az adatokat, így a Premier League szervezet ezen keresztül ellenőrzi az akadémiák különböző tevékenységeit egy objektív kritérium- és minőségellenőrző rendszeren keresztül. Az informatikai platformon rögzített objektív adatok által biztosított a teljes rendszer fejlesztésének a lehetősége és a folyamatok hatékonyságának összevetése a korábbi évek értékeivel (nyomonkövetés).
Az előző auditokhoz képest továbbra is kihívás az akadémiák számára a relatív korhatás és a biológiai érettség problematikájának kezelése. Nincs hatékony stratégia a későn érő játékosok fejlesztésére. A növekedési és érési folyamatok mérése és az adatokból történő előrejelzés, becslés azonban kulcsfontosságú a játékos biológiai életkorának vonatkozásában, és segíti az edzőt, valamint a sporttudományi és az orvostudományi személyzetet az egyéni fejlesztési-programok kialakításában. E ponton érdemes említeni, hogy az angol EPPP utánpótlásképzési program mellé számos specifikus, de az EPPP-hez szorosan kapcsolodó program került kidolgozásra és bevezetésre. Így összhangban a globális stratégiával az angol akadémiák külön az erre a szempontrendszerre kialakított Premier League Growth Study iránymutatásával végzik a biológia érettséggel kapcsolatos felméréseket, míg a fitnesztesztelések a Premier League Benchmark Fitness Testing program alapján folynak. Ezen információk, adatok bekerülnek a PMAközponti informatikai adatbázisba.
Egy 2014-es sporttudományi kutatás a Premier League-ben végbemenő fizikai teljesítmény fejlődését vizsgálta a 2006–2007 és a 2012–2013-as idények között eltelt időszakban. E tanulmány azt igazolta, hogy 6 év alatt 30 százalékkal nőt a magas intenzitású futások távolsága, 80 százalékkal a sprintek száma és 35 százalékkal azok hossza. Ezen elemzések lehetősége az adatrögzítéssel kezdődött, a nyomonkövetéssel és elemzéssel folytatodótt, majd a végső haszna az utánpótlás-akadémiák számára a képzési folyamatba való beépítése és a célok meghatározása révén érvényesült. Magyarországon a hiányzó központi adatbázis miatt ilyen jellegű felmérés nem készíthető.
A DP által továbbra is problémaként azonosított bilógiai életkor, növekedési és érési folyamatok mérése világszinten kihívás elé állítja és foglalkoztatja a sporttudományi szereplőket. A kérdéskör igen jelentős, mivel egy korosztályban szerepelhet két olyan játékos is, aki között csaknem egy év korkülönbség van, illetve az egyik a fejlődésben előrehaladott, míg a másik későn érő típus. Ez szemmel láthatóan is hátrányosan érintheti a fiatalabb és adott esetben még későn is érő játékost utánpótlás-karrierjének jelentős részében.
Rendkívül fontos megemlíteni, hogy az objektív adatokban rejlő potenciál nem a rögzítésükben, hanem sokkal inkább a felhasználásukban rejlik, amely így hosszútávú tanulási folyamat is, a folyamatos összehasonlítások, elemzések és visszacsatolás egyfajta tudás-transzferként is működik. A labdarúgásban jelenleg zajló adatrögzítési eljárásoknak köszönhetően lehetőségünk van a (1) visszamenőleges (retrospektív) analízisekre, (2) valós idejű (real-time) mérésekre, illetve (3) prediktív analitikára, amely az előrejelzésről szól, a valószínűségekre is tudunk következtetni. Ezen módszerek és technológiák készség szintű alkalmazása ma már nem versenyelőnyt, hanem csupán versenyben maradást jelent.
FEJLŐDÉS ÉS VISSZAESÉS – AZ ELMÚLT HÁROM ÉV VÁLTOZÁSAIRÓL
Ha a legutóbbi két mérés eredményeit szeretnénk összevetni, akkor először is azt kell látni, hogy nem teljesen egyeznek meg az értékelt aldimenziók (2019-ben 11, 2016-ban csak 5 nagy aldimenziót különítettek el), így egy az egyben nem lehet megfeleltetni egymásnak a két felmérést, de azért az összetevők hasonlóak.
A 2016-os DP-audit során az aldimenziók tekintetében a sporttudományi aldimenzió 58 százalékával a legjobb eredményt érte el. 2019-ben az új kategóriaként megjelenő létesítmények-aldimenzió szerepelt a legjobban 72.5 százalékkal, míg a sporttudományi dimenziónak megfeleltethető teljesítménymenedzsment-dimenzió vagy -részleg elérte a 60 százalékot (60.4), de ez az új rendszerben csak a 4. helyre volt elég.
A sporttudományi aldimenzió 2016-os témakörönkénti értékelésében az egyéni értékelés, felmérés (56%), illetve az egyéni nyomonkövetés (21.4) szerepelt a legalacsonyabb értékkel. Az arányok 2019-re sem változtak,csak az értékek: az egyéni értékelés és felmérés szintje javult (40-ről 56 százalékra), az egyéni nyomonkövetés viszont azon kevés kategória közé tartozik, amiben még visszaesés is tapasztalható a számszerű értékelésben (37 százalékról 21.4-re).
| adatkezelés és technológiai elemzése | egyéni értékelések, felmérések | egyéni nyomonkövetés | ||
| 2016 | 65% | 40% | 37% | |
| 2019 | 85% | 56% | 21.4 % |
Ahogy azt a 2019-es jelentés készítői megfogalmazták: abban további előrelépés szükséges, hogy a játékosok adatait, mintegy naplószerűen az akadémiára való bekerülésük legelső pillanatától következetesen tárolják és felhasználják az akadémiák. Szinte valamennyi akadémiára igaz, hogy nem biztosít hozzáférést játékosai, vagy szüleik részére a központi adatbázishoz, a fiatal futballistáktól nem kérik, hogy értelmezzék, elemezzék saját tárolt adataikat. Ezek azok a gyakorlati elemek, melyek révén javítható lenne az egyéni értékelés, a fejlődés nyomonkövetése.
A 2019-es DP-jelentés a főbb erősségek között megemlíti a (sport)egészségügyi protokollokat és eljárásokat, illetve a rendszeres, időközönkénti, de meghatározott protokollt követő (fel)méréseket.Fontos és jelentős fejlődés a javuló digitális és technológiai háttér, a felmérésekben tapasztalt következetesség, továbbá az, hogy az akadémiák egyre jobban felismerik a részlegek fontosságát és a részlegvezetői pozíció jelentőségét.
A további fejlődés érdekében több pontot is megfogalmaztak; mint például (1) a rövid- és hosszútávú teljesítménycélok folyamatos nyomon követése, (2) a holisztikus egyéni fejlesztés elve, melynek szerves része a specialisták teljesítményt támogató felméréseinek edzők felé történő részletes és mély értelmezése, vagy képzési folyamatba való átültetésének hatékony támogatása, (3) a részletes egyéni fejlesztési tervek kialakítása, (4) a specialisták minőségi hozzájárulása az edzések tervezési folyamatába, illetve a teljesítmények értékelésbe, végül (5) stratégia kidolgozása és bevezetése szükséges a relatív korhatás és a biológiai érettség kérdéskör vonatkozásában.
Egy központi adatbázis által biztosítható az elindított programok és feladatok eredményességének nyomonkövetése és minőségellenőrzése. Országos, korosztály és pozíció-specifikus referencia értékek megállapítása, nemzetközi értékekkel való összevetése, központi adatbázis és egységes protkollok nélkül nem valósítható meg.
TOVÁBBI CÉLOK, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TERÜLETEK
| ♦ „Az üzleti kontextus és stratégia megfogalmazása és alkalmazása az akadémiák szintjén magasabb fejlettségi állapotot mutat, mint a klubok szintjén. A klubok szintjén még mindig ritka az alapos üzleti modell. A klubok többsége még mindig nem rendelkezik világosan megfogalmazott, a saját utánpótlására vonatkozó stratégiával” – állapítják meg a jelentés kidolgozói. |
| ♦ „ A játékosok felfelé áramoltatását számos tényező hátráltatja: erős eredménykényszer, az első csapat stábjának gyakori változása, egyéni karriertervezés hiánya. Az akadémiáról, illetve annak működéséről kevés helyen készül rendszeres jelentés a klub vezetői számára. A klubok többsége nem nyújt garantált, »felülről jövő« anyagi támogatást saját akadémiájának. Olyan példa is akad, melynél a folyamat megfordult és az akadémia támogatja anyagilag a klubot.” |
| ♦ A Double Pass anyaga leszögezi: változás az első auditkörhöz képest, hogy a klubok felében már felállt formális igazgatótanács.A stratégiai döntések ugyanakkor ezekben a klubokban is gyakran egyszemélyi döntésekként születnek, a döntéshozók – gyakran maguk a tulajdonosok – jelentős szerepet játszanak az operatív működésben is. A vizsgált klubok közel felében az akadémia nem képviselteti magát a klub vezetőségében. |
| ♦ „Az első csapatok vezetőedzői továbbra is ritkán tartanak fenn rendszeres kapcsolatot az akadémiával,annak szakmai stábjával, az ő bevonásuk az akadémiafutball szakmai kérdéseibe és tevékenységébe egy fontos előrelépés lenne a klub és az akadémia közötti kapcsolat erősítésében. Az esetek többségében a klub és az akadémia játékstílusa között nincs egyértelmű összhang. |
| ♦ Az edzői szerződések időtartama továbbra is kihívás elé állítja a sportszervezeteket: az egyéves szerződések nem szolgálják a fenntarthatóságot. Az edzőknek biztosítják, hogy használhassanak speciális szoftvereket az edzések előkészítéséhez. Ezt a gyakorlatot szinte valamennyi akadémia követi, e területen jelentős az előrelépés a korábbi auditokhoz képest. A mérkőzések előkészítéséhez és elemzéséhez ritkábban és kevésbé következetesen használnak speciális szoftvereket a szakemberek. Jó gyakorlatokat, videoklipeket tartalmazó összeállítások ritkán készülnek.” |
| ♦ Előrelépés mutatható ki a központi adatbázisok használata terén, melyek tartalmazzák az akadémisták egyéni adatait, edzés- és mérkőzésidejüket. A következetes tárolásban és felhasználásban további fejlődés szükséges, mint ahogy abban is, hogy a fiatal játékosok maguk is értelmezzék, elemezzék adataikat. |
Láthatjuk, hogy nagyon sok pozítiv fejlődés ment végbe az említett területen az elmúlt hat évben. Most azt kell megvizsgálni, hogy hogyan fejlődhet tovább a hazai utánpótlásnevelés, hogyan zárkózhat fel jobban a magasabb nemzetközi szinthez, mert fontos, hogy az önmagunkhoz való fejlődés mellett a nemzetközi színtérre is folyamatos figyelmet fordítsunk, s ne csak a magunk fejlődését lássuk, hanem másokhoz is viszonyítsuk, hogy hol vagyunk és merre tartunk.
A további innovációk, fejlesztések egyik, ha nem a legfontosabb eleme nem csak és kizárólag szakmai jellegű, hanem a rendszerben szereplők szoros együttműködésének a függvénye. Egy országos szintű fejlesztés kialakításakor fontos, hogy a rendszerben szereplők egysége szisztematikusan egymásra épülő struktúrában jelenjen meg. Egy stratégia, akár egy egységes és országos szinten működő tesztrendszer ott lehet sikeres, ahol az innovatív és a „befektetés szemléletű” gondolatok együttesen érvényesülnek.
A 2019-es DP-jelentés kimondja, hogy az akadémiák működésének tekintetében pozitív változás, hogy a legtöbb akadémia azonosította a működési sikertényezőket, azonban a rövid- és a hosszútávú időszakokhoz rendelt célok és kulcsteljesítmény-indikátorok nyomon követése, monitorozása továbbra is fejlesztésre szorul, ahogy a stratégiákra és a célokhoz rendelt összefüggő cselekvési tervek kidolgozása és rendszerszintű működtetése is.
Az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően az ország számos akadémiájan nemzetközi szintű lehetőségek állnak rendelkezésre. Több helyen előre kidolgozott protokollok alapján zajlanak a felmérések, építik a lokális adatbázisokat, évek óta zajlik a szövetségi erőnlétiedző-képzés, az úgynevezett csapatorvosi licencszerző képzés, a masszőrképzés. De ahogy a DP-jelentés is megfogalmazza, a következő lépés a további fejlődés érdekében a nyomonkövetés, a monitorizálás, az egységesítés, a tudás-transzfer, az együttműködés, a lokális globálisra való átalakítása, ahol egy meghatározott, koherens rendszer mentén mindenki egységesen törekszik az optimumra és egyénileg a maximumra. Legyen szó akár a sporttudományról, sportegészségügyről, teljesítménymenedzsmentről vagy tágabb értelemben véve a teljes magyar utánpótlásképzésről.
Számos külföldi példa bizonyítja, hogy a lokális adatrögzítéssel szemben egy rendszerszinten meghatározott és kritériumokat tartalmazó objektív minőségellenőrzés biztosíthatja az igazi előrelépést (a már említett angol példa mellett számunkra most különösen figyelemreméltó lehet a horvát minta is).
Ahogy nemrégiben a Testnevelési Egyetemen lezajlott III. Nemzetközi Sport és Innováció Konferencia kapcsánSzabó Tünde sportért felelős államtitkár mondta: „az innováció a sport elengedhetetlen része; a sport ma már egy olyan dinamikusan fejlődő terület, ahol az, aki nem tart lépést a változásokkal és az újításokkal, nagyon gyorsan lemarad, és ez az eredményekben is megmutatkozik.”
Ide kapcsolódik Kiss Jenő, a Testnevelési Egyetem korábbi tanárának gondolata: „Értékelés ott van, ahol van érték, de érték ott van, ahol van értékelés.”
ÍRTA: DR. ZALAI DÁVID; SZERKESZTETTE: PÓR KÁROLY
Kivételesen nehéz általános műveltségi kvíz
Weghorst megbánta, hogy örült a mieinknek lőtt góljának
Hírt adott magáról Andrei Mangra: ezt üzente Szabó Zsófinak
Orbán Viktor nagy bejelentést tett + videó
Fenséges desszert az ünnepekre: diós krémmel töltött Viktória-piskóta
Megható, ahogy volt német klubjai felsorakoztak Szalai Ádám mögött + kép
Dibusz messze kiemelkedett a mieink közül – NS-értékelés
Rohantak a mentősök - újabb információk az összevert Andrei Mangráról
Marco Rossi: A játékvezetők megkérdezték, szeretnénk-e folytatni, mondtam a srácoknak, ez az ő döntésük…
Szalai Ádám rosszul lett a Hollandia–Magyarország Nemzetek Ligája-mérkőzésen
Szalai, Weghorst, továbbjutás – holland lapszemle
