Csányi Sándor a magyar és a nemzetközi szövetségben is fontos kezdeményezések élére áll

Kedden megtartotta a már csak a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt is rendkívülinek nevezhető küldöttközgyűlését a Magyar Labdarúgó-szövetség. A videokonferencia keretében rendezett tanácskozás legfontosabb döntését akkor hozták meg a résztvevők, amikor az elnök személyéről kellett szavazni – ahogy az várható volt, Csányi Sándor folytathatja egy évtizede elkezdett munkáját az MLSZ élén. Noha a következő hónapokra és évekre szóló stratégia még nem hivatalos, az OTP Bank 67 éves vezérigazgatója elárult egyet és mást a tervekről. Az alábbiakban ezekből szemezgetünk.

Az idényzárás

A futballhoz bármilyen formában kötődő embereket alighanem a leginkább foglalkoztató kérdés: vajon be lehet fejezni a 2019–2020-as idényt a pályán? Ami a legfrissebb választ illeti, az MLSZ több forgatókönyvön dolgozik, az UEFA iránymutatásával teljes összhangban arra törekszik, hogy a különböző sorozatok végeredménye a játéktéren dőljön el. Amit viszont lapunk korábban megírt, Csányi Sándor megerősítette:ha legkésőbb június 13-áig nem sikerül újraindítani a bajnokságot,le kell zárni.

Erre az esetre is felkészültek a szövetségben – két lehetőség jöhet szóba. Az egyik: nem lesz kieső és feljutó sem, így a következő idényre marad a mostani tizenkét csapat. A másik: nem lesz kieső, de két klub felkerül az NB II-ből, jelen állás szerint az első, illetve a második helyen álló MTK és Budafok. A nemzetközi kupaindulásról pedig vélhetően a tabellán elfoglalt helyezések alapján határozna a szövetség.

Szakemberképzés

„Amiben nem állunk jól, az a megfelelő szakemberképzés – a profi klubokra és az utánpótlásra ez egyaránt vonatkozik. Nem minden csapatnál dolgozik olyan edző, aki szakmailag és nevelőként is alkalmas feladata ellátására. Sokszor látunk üvöltő derviseket a pálya szélén, akik adott esetben kiölhetik a gyerekekből a futball szeretetét egy életre is” – panaszkodott Csányi Sándor, nem csoda, hogy az általa vezetett elnökség jelentős váltásra készül az edzőképzés terén.

Vági Márton főtitkár elmondta, a honi edzőképzés struktúrája alapvetően jó, az európai normáknak megfelel, csakhogy az eredményekben ez nem nagyon mutatkozik meg. Ezért az MLSZ felülvizsgálja az edzőképzés módszertanát, s két nagyobb változást tervez. Az egyik az, hogy alaposan megerősíti az ellenőrzést és a kapcsolattartást két képzés között, vagyis a gyakorlatban is nyomon követi az edzők munkáját – folyamatosan kontrollálva, számon kérve őket.

A másik az, hogy még inkább támaszkodik a Double Passra. A belga cég eddig majdnem húsz akadémiának nyújtott szakmai segítséget, a jövőben az alattuk lévő harminc-negyven tehetségközpontra is jelentős figyelmet fordít, sőt inkább már azokra fókuszál.

Az MLSZ-nél úgy tartják, ha az akadémiák és a tehetségközpontok együtt és folyamatosan fejlődnek, annak a gyerekekkel foglalkozó szakemberek kilencven százalékánál kell(ene) pozitív változást előidéznie. Ezektől a kluboktól az MLSZ megköveteli, hogy az alájuk tartozó kisebb egyesületeknél folyó szakmai munkát felügyeljék, az ott felbukkanó tehetségek fejlődését kövessék, alkalomadtán „feljebb léptessék” őket. A szakember- és utánpótlásképzésre eddig sem sajnálta a pénzt a szövetség, úgy tudjuk, ez a jövőben sem lesz másként.

Sportdiplomácia

A FIFA-ban és az UEFA-ban is képviselteti magát a magyar futball: az MLSZ elnöke mindkét szervezetnek alelnöke, Vági Márton a FIFA pénzügyi bizottságának tagja, de rajtuk kívül több magyar szakember is szerepet kap különböző bizottságokban. Csányi Sándor nevéhez több kezdeményezés is fűződik, így például az UEFA fegyelmi szabályzatának módosítása, de az ő javaslata volt az is, hogy a fegyelmi okokból „bezárt” meccsekre engedjék be a tizennégy éven aluliakat.

S a közeljövőben – szintén a kezdeményezése nyomán – várható egy nagy horderejű döntés! Változhat tudniillik az a szabály is, amely eddig kimondta, hogy az a játékos, aki hivatalos mérkőzésen pályára lépett szülőhazája korosztályos válogatottjában, felnőttként már nem szerepelhet más nemzet csapatában. Ez a javaslat már több rostán is átment, mi több, a FIFA-vezérkar is támogatja, így minden bizonnyal hamarosan elfogadják. Noha a részletekben korai elmerülni, a döntés a magyar válogatott jövőjét is nagyban befolyásolhatja, hiszen így több, az anyaországon kívül született, de magyar felmenőkkel bíró vagy honosított labdarúgó is címeres mezt ölthet.

Csányi Sándor sem tagadta, hogy „…ez különösen olyan országoknak érdekes, mint a miénk, ahol jelentős diaszpóra él a határainkon túl”.

Versenyrendszer

Nemrég ugyan döntés született a hosszú távra, legalább öt esztendőre szóló szisztémáról, ám a járvány ezt keresztülhúzhatja, egyelőre senki sem tudja pontosan, mit hoz a közeljövő.

Bár az elnök szerint az NB I-es klubok – talán egy kivételtől eltekintve – stabil lábakon állnak, az NB II-ben, továbbá az alacsonyabb osztályokban már nem egy egyesület léte forog veszélyben, így ma még azt sem tudni, hogy a különböző bajnokságokban hány csapat tudja vállalni az indulást. Mivel be látható időn belül dönteni kell, az MLSZ már elkezdte feltérképezni, mely NB II-es és NB III-as klubok részvétele tekinthető biztosnak a következő idényben is.

Az élvonalbeli gárdáknak lehetőségük van arra, hogy tartalékcsapatot indítsanak a harmadosztályban, információnk szerint a legtöbben élnének vele. A 2020–2021-es évadra szóló versenykiírás természetesen már elkészült, de a körülmények ismerétben még nem lehet megmondani, hogy azt mikor tudja elfogadni és véglegesíteni az MLSZ.

Fizetési plafon

A bértömeget befolyásolja a keret nagysága. Az MLSZ feltett szándéka, hogy huszonötben maximalizálja az NB I-es klubok keretének létszámát, és tervezi azt is, hogy a bevételek arányában határozza meg a bértömeget.

Csányi Sándor nem titkolta, tőle nem idegen a fizetési plafon, ám ezt csak a klubokkal együttműködve lehet bevezetni, ugyanakkor leszögezte, hogy teljes mértékben az UEFA pénzügyi fair play normáinak megfelelően járnak el. Az MLSZ elemezte a különböző klubokkeretét, bértömegét, átlagfizetését, és arra jutott, akad olyan egyesület, amelynél a pályán mutatott teljesítmény nem áll arányban a fizetéssel.

Az elnök ezzel kapcsolatban ennyit jegyzett meg: „Itt az idő, hogy ezen változtassunk!”

Nos, öt éve biztosan lesz rá.