Labdarúgás: emlékszik még valaki az Európa-konferencialigára?

A Ferencváros sikerével 11 év után jutott NB I-es csapat a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Az Európa-ligában eddig négyszer (2010 – DVSC, 2012, 2018 – Videoton/Vidi, 2019 – Ferencváros) szerepelt magyar klub. Utóbbiak közül mindössze egy, a fehérváriak 2018. őszi El-csoportköre jött volna össze, ha az UEFA már korábban bevezeti új átalakításait.

Radikális változásokat hoz a magyar labdarúgás életében is az a döntés, hogy 2021 nyarától az UEFA a jelenlegi kettő helyett három mezőnyre osztja az európai klubfutballt. A Bajnokok Ligája és az Európa-liga mellett elindul az Európa-konferencialiga is, amely a harmadik számú kupasorozat lesz a kontinensen.

Az új széria indításával párhuzamosan átalakul az Európa-liga is: a főtáblára jutó gárdák számát a jelenlegi 48-ról 32-re csökkentik, és ami magyar szempontból kiemelten fontos: selejtezős helyeket ide csupán az UEFA klubegyütthatói alapján a 15 legerősebb ország kaphat.

Mivel Magyarország az idei rangsorban ettől a választóvonaltól igen messze, a 33. helyen áll, ha csak a honi klubfutball nem kezd rohamtempóban, váratlanul nagy fejlődésbe, magyar együttest mindössze akkor láthatunk az Európa-ligában, ha az a Bajnokok Ligájából, vagy annak selejtezőjéből esik ki a második legerősebb sorozatba (ahogy ez például a fehérváriaknál történt, akik 2018-ban a BL playoffköréből hullottak ki az El-csoportkörbe).

Az eddig az El-selejtezőben induló magyar alakulatok ezentúl az Ekl kvalifikációjában kapnak helyet, így az idén még a csoportkör előtt kieső Budapest Honvéd, Fehérvár és Puskás Akadémia egy vélhetően jó ideig vissza nem térő lehetőséget szalasztott el.

Az NB I második és harmadik helyezettje, valamint a Magyar Kupa győztese már a jelenlegi évad után is csak az Európa-konferencialiga selejtezőjének első körében kap helyet.

Az Ekl főtáblájára 32 csapat juthat fel, így a következő idénytől a jelenlegi 80 helyett 96 csoportkörös csapat lesz földrészünkön. A Bajnokok Ligája lebonyolítása nem változik, az Európa-ligáé pedig az említett módon átalakul.

Ennek következtében a magyar kluboknak ezentúl könnyebb lesz csoportkörbe jutni, az Európa-liga elérése viszont sokkal nehezebbé válik, ezért kisebb eséllyel kerülhetnek össze a kontinens élgárdáival: annak ellenére, hogy az új sorozatban minden UEFA-tagállam kapott indulási helyeket, a top nemzetekből az eddig ott El-kvótát érő (elsősorban bajnoki) pozíciók közül a „gyengébbek” gazdái kerülnek ide, azaz a mi együtteseink „látókörébe”.

Az Európa-konferencialiga további szabályairól ebben a cikkben olvashat.