– A ZTE FC a hetedik helyen áll a bajnokság felénél, ilyenkor kikerülhetetlen a kérdés: most félig teli vagy félig üres a pohár?
– Félig teli, mert hatalmas változások történtek nálunk a rövid nyári szünetben – kezdte Sallói István, a ZTE FC sportigazgatója. – Boér Gábor személyében új vezetőedző érkezett, aki merőben más kerettel kezdhetett el dolgozni, mint elődje, Márton Gábor a tavasszal. Ha úgy vesszük, ott tartunk, mint amikor elkezdtük a közös munkát, mert az előző bajnokság végén is a hetedik helyen állt a csapat a tabellán. Ha a naptári évet nézzük, a Ferencváros, a Fehérvár és a Puskás Akadémia mögött a legtöbb pontot gyűjtöttük, ami méltó a klub centenáriumi évéhez.
– Lehetnének a negyedik helyen is, ha néhány nappal korábban legyőzik az Újpestet.
– Egyelőre nem a helyezés, hanem a kieső helyektől lévő távolság a legfontosabb. Úton-útfélen hallom, mennyire izgalmas a tizenkét csapatos bajnokság, de valójában csupán két komponense létezik. Az egyik, hogy a Ferencváros vagy a Fehérvár végez-e az első helyen, míg a másik, hogy melyik két csapat esik ki. Senkitől sem hallottam, hogy mennyire szeretne a harmadik helyen végezni, mert valóban elég két-három rosszul sikerült forduló, s máris a kiesőzóna közelébe kerülhet egy-egy csapat.
– Október közepétől november végéig a ZTE sem remekelt, s csak egy ponttal előzte meg az utolsó Diósgyőrt.
– Jól kezdtük a bajnokságot, aztán megtorpantunk. A szakmai stáb is úgy volt ezzel, hogy hullámvölgybe kerültünk, de ez nem volt igaz, mert a statisztikai és mérési adatok alapján a teljesítmény nem romlott. A labdabirtoklásunk, a kialakított helyzetek száma, a kapura lövések és futásteljesítmények azonosak voltak, csak nem szereztünk vezetést, rendre futottunk az eredmény után, és kimaradtak a helyzetek. Tényleg ennyi történt, mert semmivel sem futballoztunk rosszabbul, mint korábban. Az egész őszi szezont tekintve csak a Fehérvár elleni idegenbeli mérkőzésen nem volt esélyünk a pontszerzésre – ki is kaptunk kettő nullára. Augusztus végén hazai pályán a Ferencvárost is legyőzhettük volna, ha gól nélküli állásnál, emberelőnyben nem hagyjuk ki a tizenegyest. Meggyőződésem, ha akkor vezetést szerzünk, a Fradi nem nyer kettő egyre.
– Mi változott az őszi hajrára?
– Nyilvánvaló volt, hogy az eredménytelenség miatt azért muszáj lesz változtatni. Edzőnk a keret képességeihez mérten folyamatosan próbált újítani, s a háromvédős rendszerben találta meg az ideális felállást. Az őszi szezon végén Zoran Lesjak, Szépe János és Bobál Dávid megfelelő összhangban játszott belső védőként, s ne feledjük, míg a bajnokság elején Babati Benjámin és Könyves Norbert húzta a csapatot, az új felállásban Szánthó Regő és Zimonyi Dávid lépett előre.
– Boér Gábor vezetőedzővel elégedett?
– Korábban is hangsúlyoztam, hogy a nézők a támadófutballra vevők, nincs ez másként Zalaegerszegen sem, annak ellenére, hogy a mérkőzések zömét – kényszerűségből – szurkolók nélkül játszottuk le. A tavasszal Márton Gábor irányítása mellett is közönségszórakoztatóan futballoztunk, pedig a bennmaradásért küzdöttünk. Az új edző érkezésével a filozófiánk nem változott, viszont a modern labdarúgáshoz közelítő, feltolt védekezéssel, agresszív letámadással az elvártnál többet kaptunk. Sok a fiatal, nagy becsvággyal küzdő játékos a keretben, terhelhetők is, élnek is a lehetőséggel, szóval, minden tekintetben elégedettek lehetünk. Az NB I-es mezőnyben miénk a harmadik legtöbb U21-es játékperc, Demjén Patrik, Gergényi Bence és Szánthó Regő végig alapember volt.
– A télen várhatók új igazolások?
– Sosem árt, hogy megmozgassuk a játékosok komfortzónáját, azaz a keretnek is változnia kell. Feszes lesz a program a tavaszi szezonban, fontos, hogy az edzőnek legyen variációs lehetősége, ugyanakkor nem szeretnénk elbizonytalanítani azokat a játékosokat, akik az ősszel jól teljesítettek. Annak azonban nem látjuk értelmét, hogy a kispadot erősítsük, vagyis megfontoltan kell döntenünk.
– Az idény végén az újabb hetedik hellyel elégedett lenne?
– A bennmaradás a célunk, de előnyünk az előző idényhez képest, hogy már hosszú távú szerződéseket is kötöttünk a játékosokkal, a klub is fejlődik a marketing és infrastruktúra szempontjából egyaránt, s ez mind-mind erősebbé tesz, ugyanis hosszabb távra tervezünk az élvonalban, s mivel a Magyar Kupa kiugrási lehetőséget nyújt, szeretnénk hamarosan ebben a sorozatban maradandót alkotni.
1. Ferencvárosi TC | 14 | 12 | 2 | – | 31– 7 | +24 | 38 |
2. Mol Fehérvár | 15 | 8 | 5 | 2 | 35–17 | +18 | 29 |
3. MTK Budapest | 16 | 7 | 4 | 5 | 24–21 | +3 | 25 |
4. Puskás Akadémia | 16 | 7 | 2 | 7 | 20–24 | –4 | 23 |
5. Kisvárda | 15 | 6 | 5 | 4 | 17–18 | –1 | 23 |
6. Paksi FC | 16 | 6 | 3 | 7 | 29–30 | –1 | 21 |
7. Zalaegerszegi TE | 16 | 6 | 2 | 8 | 28–28 | 0 | 20 |
8. Mezőkövesd | 16 | 6 | 2 | 8 | 16–22 | –6 | 20 |
9. Újpest FC | 16 | 5 | 4 | 7 | 20–32 | –12 | 19 |
10. Budapest Honvéd | 16 | 4 | 5 | 7 | 24–23 | +1 | 17 |
11. Budafoki MTE | 15 | 4 | 3 | 8 | 17–26 | –9 | 15 |
12. Diósgyőri VTK | 15 | 3 | 1 | 11 | 18–31 | –13 | 10 |