Csaknem négy hónap leforgása alatt nagyot fordult a világ Mezőkövesden. Az előző bajnokságban még a dobogó harmadik helyéért, valamint a Magyar Kupa elhódításáért küzdött az együttes, amely november elején a tabella utolsó helyén szerénykedett – és elkerülhetetlenné vált az edzőváltás. Pedig Kuttor Attila vezetőedző irányításával történelmi tettet hajtott végre a csapat azzal, hogy a negyedik helyen fejezte be az idényt. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy tavasszal a vírus nemcsak a mezőkövesdi játékosok szervezetét támadta meg, hanem romboló hatással lehetett a hangulatra is. Leginkább ennek tudható be, hogy a Mezőkövesd végül lemaradt a dobogóról, és alulmaradt a Magyar Kupa-döntőben a Bp. Honvéddal szemben, miután 2–1-re kikapott.
Sokan hitték, hogy a rövid nyári pihenő elegendő lehet a talpra álláshoz, de tévedtek. Tíz forduló alatt csak kétszer nyert a Mezőkövesd, emellett kétszer játszott döntetlent, így nyolc pontot gyűjtve az utolsó helyről várta a folytatást. Bábeli zűrzavar volt az öltözőben, a magyaron kívül nyolc nemzet játékosa (három ukrán, egy grúz, egy horvát, egy osztrák, egy bolgár, két bosnyák, egy fehérorosz, valamint egy orosz) igyekezett szót érteni az edzőkkel és egymással – láthatóan kevés sikerrel.
Nem csoda tehát, hogy a Kuttor Attila vezette szakmai stábnak beletört a bicskája a feladatba, hogy egységes együttest formáljon a társaságból. A vezetőség sokáig bízott a szakvezetőben, ám a tizedik forduló után, hogy megelőzze a nagyobb bajt, döntő lépésre szánta el magát, de semmit sem bízott a véletlenre, amikor a csapat élén korábban már sikeres Pintér Attilára bízta az irányítást. A korábbi szövetségi kapitány az első szóra elvállalta a megbízatást, mondván, ennyivel tartozik Tállai Andrásnak, a klub elnökének. Csodát természetesen nem ígért, ugyanakkor kemény munkába kezdett, s első lépésként megszüntette a bábeli zűrzavart, ennek eredményeként, ha nem is szépen, de egyre eredményesebben futballozott a csapat. Hat mérkőzésből négyet nyert meg Pintér Attila irányításával a Mezőkövesd, s csupán két találkozón – az MTK Budapest és a ZTE FC ellen – vonult le vesztesen a pályáról.
A kiesés réme ettől még fenyegeti a csapatot, ezért úgy hírlik, a játékoskeretre némi átalakítás vár, leginkább befejező csatárra lenne szüksége a vezetőedzőnek, olyanra, mint amilyen korábban Sztefan Drazsics volt, aki egy idényben tizenegyszer volt eredményes a bajnokságban, vagy a Mol Fehérvárra szerződő Budu Zivzivadze, aki nyolc gólig jutott mezőkövesdi színekben az előző bajnokságban. A csapategység megteremtése után kezdődhet tehát az építkezés.
A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN: A fiatal edzővel, Boér Gáborral rajthoz álló ZTE FC szezonbeli hullámzó szereplését vesszük górcső alá.
1. Ferencvárosi TC | 14 | 12 | 2 | – | 31– 7 | +24 | 38 |
2. Mol Fehérvár | 15 | 8 | 5 | 2 | 35–17 | +18 | 29 |
3. MTK Budapest | 16 | 7 | 4 | 5 | 24–21 | +3 | 25 |
4. Puskás Akadémia | 16 | 7 | 2 | 7 | 20–24 | –4 | 23 |
5. Kisvárda | 15 | 6 | 5 | 4 | 17–18 | –1 | 23 |
6. Paksi FC | 16 | 6 | 3 | 7 | 29–30 | –1 | 21 |
7. Zalaegerszegi TE | 16 | 6 | 2 | 8 | 28–28 | 0 | 20 |
8. Mezőkövesd | 16 | 6 | 2 | 8 | 16–22 | –6 | 20 |
9. Újpest FC | 16 | 5 | 4 | 7 | 20–32 | –12 | 19 |
10. Budapest Honvéd | 16 | 4 | 5 | 7 | 24–23 | +1 | 17 |
11. Budafoki MTE | 15 | 4 | 3 | 8 | 17–26 | –9 | 15 |
12. Diósgyőri VTK | 15 | 3 | 1 | 11 | 18–31 | –13 | 10 |