NB I: álom, meccs – Dibusz és Bamgboye az FTC–Fehérvár előtt

DIBUSZ DÉNES: EGYETLEN VILLANÁS ELDÖNTHETI A HÁROM PONT SORSÁT

– Tizenhárom pont az előnyük a fehérváriakkal szemben: mit gondol, vasárnap estére lesz belőle tizenhat?
– A magunk részéről úgy készülünk, hogy igen. Különösen fontos kilencven perc következik, nyugodtan mondhatjuk, hatpontos találkozó, hiszen közvetlen riválisunkkal szemben tudnánk növelni az előnyünket.

– Ha győznek és tizenhat pontra hízik a két együttes közötti különbség, eldőlt a bajnokság?
– Inkább fogalmazzunk úgy, nagy lépést tennénk efelé. Azt még véletlenül sem lehetne kijelenteni, hogy eldőlt a bajnokság, hiszen tizenhárom mérkőzés lesz még utána, ezeken harminckilenc pontot lehet szerezni, ami jóval több mint tizenhat pont. Még véletlenül sem szabad hátradőlni, mi ezért aztán nem is számolgatunk.

– Az Újpest négy nullás kiütése jót tett az öltözői hangulatnak?
– Győztes derbi másnapján mindig jó érzés felébredni. A szerda esti győzelem önbizalmat adott, olyan eredményt értünk el, ami az utóbbi évek derbijeinek gólkülönbségét illetően kiugró eredmény. Ettől függetlenül éreztük, hogy játékban lehet még előrelépni, különösen az első félidő hagyott kívánnivalót maga után. Pénteken a Népligetben alaposan elemeztük a Megyeri úti összecsapást, láttuk, miben kell javulnunk.

– Miben?
– A tavaszi találkozókon eddig a legnagyobb probléma az volt, hogy nem tudtunk gólokat szerezni. Hiába voltak meg a lehetőségeink, a gól nem mindig jött össze, emiatt akadozott a gépezet.

– Egymást követik a mérkőzések, három nap pihenő után vasárnap itt az újabb feladat. Bírják a tempót?
– Tudtuk, hogy sűrű lesz a program, erre készültünk, így ez nem okozhat problémát. Abban a két hétben, amit a téli felkészülés alatt Spanyolországban töltöttünk, mentálisan és fizikailag is erre hangolódtunk. Tisztában voltunk vele, a március végi válogatott szünetig hány találkozót kell lejátszanunk, sűrű a tavasz, de nekünk az ősz még inkább az volt. Bő a keretünk, ha Szerhij Rebrov úgy látja, valamelyik poszton rotálni kell, valakire ráfér a pihenés, minden hezitálás nélkül megteszi.

– A fehérvári támadókat nem kell önnek külön bemutatni, Budu Ziv­zivadze, Nikolics Nemanja, Funso Bamgboye vagy éppen Ivan Petrjak egytől egyig gólérzékeny futballisták. Kapusként lehet rájuk külön készülni?
– Lehet, de nem könnyű... Az említettek mind remek labdarúgók, egyetlen pillanatra sem szabad őket egyedül hagyni. Az elmúlt mérkőzések megmutatták, két arcuk van: hol gólerősen futballoznak, hol kisebb hullámvölgybe kerülnek, és ahogy a tavaszi első néhány mérkőzésen nekünk sem jöttek a gólok, úgy ők sem találnak a kapuba.

– A kapu előtti hatékonyság dönthet ezúttal?
– Talán igen. Mindkét csapatban vannak olyan minőségi játékosok, akik egy-egy megmozdulással eldönthetik az ilyen találkozókat. A kérdés az, ezúttal melyik oldalon lesz több belőle. Na és nagy szerepe lesz a szögleteknek és szabadrúgásoknak is. Igaz, ez a mai labdarúgásban már alap, de az elmúlt néhány hét megmutatta, mindkét csapat tudja a szebb és csúnyább arcát is mutatni.

– Nevezhetjük csúcsrangadónak a vasárnapit?
– Igen, hiszen ez a párosítás évek óta kiemelkedik a többi közül, a két legnagyobb költségvetésű, legértékesebb játékoskeretű klub találkozik, s a bajnoki címért szállnak harcba.

– A Ferencvárosnak a döntetlen is elfogadható eredmény lehet?
– Mi nem gondolunk a döntetlenre. Biztos vagyok benne, a fehérváriak is úgy készülnek, hogy mindenképpen nyernek a Groupama Arénában, hiszen így életben tarthatnák a bajnoki címről szőtt álmaikat. Mi viszont szeretnénk szertefoszlatni! Mind a két csapat győzelemre játszik, nem hinném, hogy unalomba fullad a találkozó. Ne feledjük, idén még nem nyertünk idehaza, így az első hazai győzelmünkre is hajtunk.

FUNSHO BAMBGOYE: NAGY CSATA, NAGY ESÉLY

– 2017 februárjában érkezett Magyarországra, a Haladáshoz, majd 2019 júliusában igazolt Fehérvárra: hogy érzi magát?
– Magyarországon és Székesfehérváron is remekül, nem nagy város, tele pozitív energiával és nagyszerű emberekkel. Közel lakom a stadionhoz, könnyen eljutok az edzésekre. Budapest sincs messze, a járványügyi korlátozások előtt gyakran jártam a fővárosba, ha szükségem volt valamire, illetve ha kaptam néhány szabadnapot, azt a barátaimmal ott töltöttem. Nagy és gyönyörű város, szeretem.

– Már ismeri Szombathelyt, Fehérvárt, Budapestet, de a futballon kívüli világunkból mit tudott még felfedezni?
– Sok helyre eljutottam már, a Balaton kifejezetten tetszik. Mindenhol kedves embereket ismerhettem meg, szeretem a magyarokat, az ételeiket és az itteni életstílust. A magyar nyelvből – habár nagyon nehéz – megtanultam néhány kifejezést: „szia”, „jó reggelt”, „jó napot”, „minden rendben”, és igyekszem még többet tanulni, noha alapvetően angolul kommunikálok a klubnál és a mindennapi életben. Hosszabb távon is tudnék itt élni, de ez a pályafutásom alakulásától is függ.

– Ha már a karrier... Az idényben tizennyolc meccsen hat gólt és hét gólpasszt jegyzett, ezzel már most túlteljesítette az előző évad mutatóit. Ezzel elégedett?
– Minden nap keményen dolgozom a céljaimért, mindig az adott edzésre vagy meccsre koncentrálok. Jelenleg nagyon jó helyen vagyok a Fehérvárnál, kiváló emberek vesznek körül a klubnál, a szakmai stáb tagjai és a csapattársak is segítik a fejlődésemet. Lépésről lépésre haladok az álmaim felé, szeretném majd kipróbálni magam a spanyol vagy az angol élvonalban.

– Akkor tehát kimondható: elégedett.
– Igen, nagyon jól érzem itt magam. A klubváltás sosem könnyű, ám sikerült hamar beilleszkednem. Remek futballisták alkotják a csapatot, akik barátként, családtagként kezelnek engem, sokat segítenek, hogy elérjük közös céljainkat.

– Fehérváron jelentősek a célok, bajnoki cím, kupagyőzelem – hogyan látja az ezzel kapcsolatos esélyeket?
– Mi, futballisták gyakran mondjuk, hogy számunkra mindig az aktuális mérkőzés a fontos, arra koncentrálunk, azaz minden egyes meccs rengeteget számít, bárki is legyen az ellenfél. Minél több pontot szeretnénk gyűjteni a bajnokság végéig, és keményen dolgozunk ezért, de a pályán bármi megtörténhet.

– A következő bajnokijuk rangadó lesz, az éllovas Ferencváros ellen a Groupamában.
– Nagy meccs lesz, és erre az összecsapásra is úgy készülünk, mint bármelyik másik mérkőzésre. Most a bajnoki címvédő elleni meccs van a középpontban, remélem, sikerrel járunk a Ferencváros ellen.

– Tavaly nyáron volt edzőváltás a Fehérvárnál: milyen a munka Márton Gáborral?
– Kiváló edző és nagyszerű ember.

– Mi a véleménye a magyar futballról és az NB I-ről?
– Szerintem fordulóról fordulóra, hétről hétre, hónapról hónapra lesz jobb és jobb. Sok külföldi játékos szerepel az NB I-ben, ez mutatja, hogy a labdarúgóknak is kihívást, fejlődési lehetőséget jelent a magyar élvonal – jó bajnokságnak tartom, szeretek itt játszani.

– Korosztályos, U17-es világbajnok volt kétezertizenötben Nigéria színeiben, Emmanuel Amunike szövetségi edző irányítása alatt: mit gondol, bekerülhet hazája felnőttválogatottjába is?
– Él a kapcsolatom a nemzeti csapat szakmai stábjával, tudom, figyelik, hogyan produkálok Magyarországon, Emmanuel Amunike is érdeklődik, beszél velem, igaz, nem gyakran, hiszen nagyon elfoglalt, mert klubedzőként is van feladata. Nagy a verseny a kerettagságért, kitűnő játékosokból áll a nemzeti csapat, és rengeteg jó nigériai labdarúgó játszik Európában.

– Normál élethelyzetben jelenleg zajlana az Afrika-kupa, ám a tornát kétezerhuszonkettő elejére halasztották a koronavírus-járvány miatt. Az Afrika-kupa-részvétel is a céljai között szerepel?
– Természetesen szeretnék játszani a kupán, és ezért mindent megteszek: minél jobb játékkal szeretném felhívni magamra a figyelmet.

– Afrika-kupa-győztesek, sztárjátékosok mögött nőtt fel – kit tart minden idők legjobb nigériai labdarúgójának?
– Nehéz kérdés, mert a világ futballjának valóban rengeteg kiváló labdarúgót adott Nigéria, főleg a kilencvenes években. Ha választani kellene, akkor Jay-Jay Okochát emelem ki elsőként és rögtön utána Nwankwo Kanut. Igaz, őket élőben nem, csak felvételről láthattam játszani, de a kilencvenes évek sztárjai nekem is meghatározó labdarúgó-példaképek lettek.

LABDARÚGÓ NB I
20. FORDULÓ
Vasárnap, 18.30: Ferencvárosi TC–Mol Fehérvár FC (Tv: M4 Sport+) – élőben az NSO-n!