Sokakban megfordulhat a gondolat: jókora kockázatot vállalt Szabics Imre, amikor igent mondott a Mol Fehérvár FC felkérésére. Az Eb-re készülő osztrák válogatott szakmai stábjának tagja volt, Franco Foda szövetségi kapitány munkáját segíthette, és az érthető, ha vezetőedzőként is ki akarja próbálni magát a 40 éves egykori csatár – de jókor, jó irányba lépett?
Van ugyanis egyfajta romantikus misztikum a külföldön dolgozó, hosszú éveken át ott futballozó magyarok körül, és talán csak Dárdai Pál volt az egyetlen kivétel, aki félig-meddig hazatérve nem sározódott be a magyar futballban vállalt pozíciójában – mert, sajnos ez a szomorú tapasztalat, ez szinte elkerülhetetlen. Elég csak arra gondolni, Király Gáborról is inkább azt emlegetik, hogy része volt az NB I-re tőle függetlenül alkalmatlanná váló Haladás kiesésében, az ugyancsak 108-szoros válogatott Dzsudzsák Balázzsal kapcsolatban is inkább a hiányérzet erősebb, mint annak elismerése, amit elért – vajon miért?
Ahogy Dárdai Pált a Hertha, Lőw Zsoltot a PSG és a Chelsea, úgy Szabics Imrét Ausztria kispadján látni is büszkeséget jelenthetett a magyar szurkolóknak, és ezt a pozitív képet itthon nagyon könnyű lerombolni. Hiába volt külföldön ragyogó játékos Détári Lajos, Sallói István, ha már a Vidi kispadja a téma, akár Márton Gábor is, a megítélésük – számomra lehangoló módon – nagyon nem egyértelmű. A legolcsóbb szempont az eredmény, de egyszer mondja már el valaki: mi számít annak? Mikor, mitől jó egy edző? Melyik a nagyobb edzői produktum: bajnoki címet nyerni a Ferencvárossal, vagy hirtelen egészen élvezhető futballal kirukkolni Pakson, netán élvonalban tartani a Budafokot?
Ugye, hogy nem könnyű a válasz...
Talán az lehet a megoldás, hogy érezni-e a csapaton az edző jelentétét, látni-e tisztán a szakmai elképzelést, és az adott keretből kihozta-e a stáb a legtöbbet. S mennyire az edző hibája, ha nem? A nagy riválisnak tekintett Ferencváros egyelőre messze a fehérváriak előtt jár, de kérdés, hogy ez kizárólag a szakmai irányítókon múlt-e eddig. Szabics Imre játékosként és trénerként is elfogadtatta magát külföldön, nagy lehetőséget kapott azzal, hogy vezetőedzőként bizonyíthat – talán még ő sem sejti, hogy itthon a legnehezebb hitelesnek maradni.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!