MLSZ: a fizetési sapka lehet a mai közgyűlés legforróbb témája

Az előző évhez hasonlóan idén is elektronikus formában tartja évi közgyűlését az MLSZ pénteken tíz órától. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a szövetség a YouTube-csatornáján élő közvetítést ad a tanácskozásról. S még egy „szolgálati közlemény”: a link elérhető lesz az MLSZ honlapján.

Csányi Sándor hagyományosan érdekfeszítő elnöki értékelésben bizonyosan elhangzik majd, hogy 2020-ban milyen sikereket könyvelhetett el a magyar labdarúgás. A nemzeti együttes nem csupán az Európa-bajnoki részvétel jogát vívta ki, a Nemzetek Ligájában is felküzdötte magát az elit mezőnybe, miközben a Ferencváros rátett egy lapáttal előző évi teljesítményére, és már nem az Európa-liga, hanem a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott be.

Lapunk értesülése szerint ezúttal is felvetődhet némelyekben a létszámbővítés lehetősége, de miután az MLSZ már korábban elfogadta a 2021–2022-es idény versenykiírását, borítékolható, hogy marad a 12 csapat az élvonalban. Ha ezen a téren lesz is változás, leghamarabb a 2022–2023-as bajnokságban mehet végbe, ám úgy tudjuk, a többség ragaszkodik a mostani létszámhoz.

Szintén szóba kerülhet a bérek maximalizálásának kérdése, Csányi Sándor a RangAdó gála után azt mondta, nem bánná, ha a 21 éven aluli futballisták szerződtetése során ezt valamilyen formában bevezetnék. A döntés természetesen a csapatok kezében van, hiszen önálló gazdasági társaságokról van szó, az MLSZ nem akar közvetlen beavatkozást, de a feltételrendszereket úgy alakítja, hogy támogassa a célok elérését: a fenntartható, versenyképes és attraktív nemzeti bajnokságot, egyidejűleg a fiatal tehetségek beépítését. Ennek kapcsán lapunk megkeresett több klubot, hogy ők mit gondolnak a kérdésről.

Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója például nem köntörfalazott, a Ferencvárosnak karakán véleménye van az elképzelésről:

„A »bérsapka« kérdése időről időre előjön Magyarországon, de mi a Ferencvárosnál mindig is azt mondtuk, nem támogatjuk. Tudjuk, az Egyesült Államokban jól működik ez a rendszer, csakhogy az ottani egyesületek egyfajta franchise-rendszerben működnek, nem kell elindulniuk a Bajnokok Ligájában vagy éppen az Európa-ligában, nem kell más országok képviselőivel versenyezniük. Ha bevezetnénk úgy, hogy az csak ránk, magyar csapatokra lenne érvényes, és nem általánosan nemzetközi szinten, azzal nagy lépéshátrányba kerülnénk a vetélytársainkkal szemben, hiszen a magyar tehetségek külföldre igazolnának. Más kérdés lenne, ha az Európai Labdarúgó-szövetség elérné, hogy tagszövetségeire egyöntetűen vonatkozzon egy bérplafon, de ezt finoman fogalmazva is roppant nehéz lenne elérni. Arról nem is beszélve, hogy nem lenne reális Magyarországon ugyanolyan fizetéseket beállítani, mint tegyük fel Svédországban.”

A Bp. Honvédnál szűkszavúbban nyilatkoztak, a klub a következőképp vélekedik az ügyről: „A Honvéd a 21 év alattiaknál támogatna egy ilyen döntést! A klub tudja kezelni a fiatal játékosok igényeit, de segítene egy ilyen intézkedés.”

Kisvárdán is hasonlóan vélekednek – Révész Attila sportigazgató szerint remek ötlet Csányi Sándor kezdeményezése. Új szelek fújnak a klubnál, nem hosszabbítottak szerződést Supka Attila vezetőedzővel, mondván, a fiatalokat szeretnék előtérbe helyezni, s ezen el alapján szeretnének szakvezetőt választani.

„Egyetértek Csányi Sándorral, nyomon követtem az adást, amelyben erről beszélt az elnök úr – mondta lapunknak Révész Attila, a Kisvárda Master Good sportigazgatója. – Valóban elkélne egy ilyen megoldás! Az a baj, hogy a fiatalok árát nem saját maguk, hanem az őket körülvevő közeg árazza be, és ebből mindenki kivenné a részét. Az MLSZ támogatja a fiatalok szerepeltetését, sok klub pedig megvásárol ilyen labdarúgókat, hogy aztán kölcsönadja őket. Tudják ugyanis, hogy a többi csapatnál is szükség van rájuk – ez pedig megnehezíti mások dolgát. Így csak hangsúlyozni tudom, hogy egyetértek és támogatom a szövetség kezdeményezését, annak tükrében pedig kiváltképp, hogy most indulna el Kisvárdán a fiatalítási hullám. Persze rutinosabb játékosok esetében ez nem működne, hiszen nemzetközi szinten versenyképesnek kell maradni.”

A következetesen csak magyar labdarúgókat foglalkoztató Paksi FC ügyvezetője, Haraszti Zsolt is támogatná az MLSZ elnökének törekvését.

„Azt én ugyan nem igazán érzékelem, hogy nagyon felhajtották volna a huszonegy évnél fiatalabb magyar játékosok értékét vagy bérét, mert mi ebben a korosztályban elsősorban saját nevelésű fiatalokat szerepeltetünk, de ha így van, támogatom a fizetési plafon bevezetését” – fogalmazott a paksi sportvezető.

Sallói István, a ZTE FC sportigazgatója is kiállt az ötlet mellett.

„Az európai futball legnagyobb kihívása a fizetések és átigazolási díjak elszabadulásának megállítása és szabályozása, hiába emelkednek folyamatosan a bevételek, ha nagy részét az óriási verseny miatt bérekre költik a klubok, egyszer ez a lufi ki fog pukkadni. Tulajdonosunkkal, Végh Gáborral az NB I-es bizottságban mi vagyunk a legnagyobb szószólói a »fizetési sapkának«, mert szerintünk Magyarország alkalmas hely arra, hogy olyan rendszert vezessünk be, amely Amerikában kiválóan működik. A fő ellenérv általában kupacsapataink versenyképességének biztosítása a nemzetközi porondon, amire ugyanúgy lenne megoldás, mint ahogy Amerikában a szupersztárok átigazolására is van. Nem tudom, mi okból vetődött fel a fizetési plafon kizárólag a huszonegy éven aluliak esetében, de ha azért, hogy a fiatalokat ne kényeztessük el túl korán és motiváltak maradjanak a fejlődésre, a magasabb célok elérésére, akár külföldön is, azzal is egyetértünk, mert ha egy fiatal túl korán túl sok pénzt keres, könnyen belekényelmesedhet pillanatnyi helyzetébe. Nem sajnálom a fiataloktól sem a pénzt, de hagyni kell egy bizonyos mozgásteret nekik, hogy olyan fizetést kapjanak, ami elegendő egy élsportolótól elvárt életmód biztosításához, de olyan sokat mégse keressenek, hogy elveszítsék éhségüket.”

Polyák Balázs, az MTK Budapest sportigazgatója ellenben azt mondta lapunknak, majd csak a részletek tudatában mondana véleményt a tervről.

„Izgalmas téma, szívesen elmondanám róla a véleményemet, de csak akkor, ha már látjuk a konkrétumokat és azt, hogyan is működne pontosan a rendszer. Dőreség lenne kifejteni az álláspontomat olyan javaslatról, amely lehet, hogy sohasem valósul meg, vagy teljesen másként, mint amilyennek elképzelem. Várjuk a fejleményeket.”

Mint mindenki más.

Az összeállítást készítette: Bodnár Zalán, Borbola Bence, Cserháti András, Pietsch Tibor