FTC: A válogatott kerettagság motivációt ad – Bogdán Ádám

– Ki véd a Mezőkövesd ellen?
– Jó kérdés – mondta a Nemzeti Sportnak Bogdán Ádám, a Ferencváros 33 esztendős kapusa. – Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, ki véd majd szombaton, de tudja, hogy van ez: mindenkinek kötelessége úgy készülni, hogy ha bekerül a csapatba, készen álljon a feladatra.

– Azért lehet jogos a kérdés, mert legutóbb, két Bajnokok Ligája-selejtező között ön állt a kapuban a Kisvárda elleni mérkőzésen az első fordulóban. Milyen érzései vannak arról az összecsapásról?
– Vegyesek. Először is fantasztikusan megtisztelő volt a Ferencváros csapatkapitányaként bajnoki mérkőzésen pályára lépni a Groupama Arénában. Másrészt megvan a motivációm, megvannak a céljaim, védeni szeretnék, e tekintetben nagyszerű nap lehetett volna. A csapat sikere az első, vereséget szenvedtünk, így a személyes boldogságom messze nem lehetett teljes. Ráadásul vagyok annyira tapasztalt, hogy arra gondoljak, az ilyen vereségnek, sajnos, lehet olyan hatása, hogy a következő lehetőségnél, amikor a vezetőedző esetleg rotálhatna, sokkal jobban meggondolja, mennyire változtat az alapcsapatán.

– Nyilván tisztában volt a helyzettel, amikor elfogadta a Ferencváros ajánlatát. Milyen a kapcsolata Dibusz Dénessel?
– Jó! Kiválóan tudunk együtt dolgozni, Dénessel lehet is, talán mondhatom, hogy két értelmes emberről van szó. – Ki véd a Mezőkövesd ellen?
– Jó kérdés – mondta a Nemzeti Sportnak Bogdán Ádám, a Ferencváros 33 esztendős kapusa. – Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, ki véd majd szombaton, de tudja, hogy van ez: mindenkinek kötelessége úgy készülni, hogy ha bekerül a csapatba, készen álljon a feladatra.

– Azért lehet jogos a kérdés, mert legutóbb, két Bajnokok Ligája-selejtező között ön állt a kapuban a Kisvárda elleni mérkőzésen az első fordulóban. Milyen érzései vannak arról az összecsapásról?
– Vegyesek. Először is fantasztikusan megtisztelő volt a Ferencváros csapatkapitányaként bajnoki mérkőzésen pályára lépni a Groupama Arénában. Másrészt megvan a motivációm, megvannak a céljaim, védeni szeretnék, e tekintetben nagyszerű nap lehetett volna. A csapat sikere az első, vereséget szenvedtünk, így a személyes boldogságom messze nem lehetett teljes. Ráadásul vagyok annyira tapasztalt, hogy arra gondoljak, az ilyen vereségnek, sajnos, lehet olyan hatása, hogy a következő lehetőségnél, amikor a vezetőedző esetleg rotálhatna, sokkal jobban meggondolja, mennyire változtat az alapcsapatán.

– Nyilván tisztában volt a helyzettel, amikor elfogadta a Ferencváros ajánlatát. Milyen a kapcsolata Dibusz Dénessel?
– Jó! Kiválóan tudunk együtt dolgozni, Dénessel lehet is, talán mondhatom, hogy két értelmes emberről van szó.

– Volt olyan kollégája, akivel nem szeretett egy csapatban lenni?
– Nem, nincs ilyen, szerintem velem mindenki megtalálhatja a hangot.

– Ami érdekel, mennyire könnyű ennyi idősen fenntartani a motivációt, ha a klub fontos mérkőzésein Dibusz Dénes véd?
– Könnyebb úgy, ha az ember érzi a bizalmat, és amikor csak lehet, pályára léphet. Tudtam, mit vállalok, nagyon élvezem az edzéseket, szeretek dolgozni, de természetesen mindenki azért küzd a hétköznapokban, hogy a tétmérkőzésen ott legyen a pályán. És ha nincs ott, akkor az mindig egy kis csalódás.

– Említette, hogy megvannak a saját céljai, közeledve a harmincnegyedik születésnapjához, amely szeptemberben lesz. Beszélne ezekről?
– Nekem hatalmas erőt adott az Európa-bajnokság! Tudtam én is, hogy a kispadról, lehet az a Ferencváros kispadja is, nem lehet bekerülni a magyar válogatott keretébe, de az utolsó öt bajnokin mutatott teljesítményem elegendő volt ahhoz, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány meghívjon. Az írek ellen öt év szünet után újra a válogatott kapuját védhettem, az hatalmas élmény volt. Aztán jött az Eb, az az öt hét valósággal megfiatalított. Egyrészt ugye a kerettagok jelentős részénél idősebb vagyok, másrészt nagyon jó volt a közösség, olyan energiát kaptunk a szurkolóktól, hogy a hatása sokáig elkísér. Annak ellenére életre szóló élmény volt, hogy nem léptem pályára, az együtt töltött hetekre mindig jó lesz visszaemlékezni. Ebből következik, hogy szeretnék is a keretben megragadni.

– Most hogyan értékeli: jó döntés volt hazajönni?
– Igen! Az Eb miatt mindenképpen, a Fradiban megélt mindennapokat is nagyon szeretem, de a futballon túli, hétköznapinak tűnő dolgok miatt is. Talán másnak természetes Budapesten élni, bizonyos tekintetben nekem is, de olyan sokat voltam külföldön, hogy nagyon tudom élvezni az itthon töltött időt. Ha akad egy szabadnap, mint ahogy nemrég volt rá példa, a barátokkal leugrottunk a Balatonra, vagy egy kerti sütögetésre összejöttünk, beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Annak idején Boltonban is volt szabadnap, de ott egyfelől jó eséllyel esett az eső, másrészt a Balaton, a baráti társaság nincs annyira közel, emiatt nagyon jó itthon lenni. Jól érzem itt magam. A Fradi pedig ismét a BL-ért játszhat, már nem lep meg senkit, hogy erős csapatok ellen is helyt tudunk állni, a válogatottban ugyanezt éreztem a franciák vagy a németek ellen. Lehet, hogy jobbak, erősebbek, gyorsabbak az ellenfél játékosai, de mi sem vagyunk gyengék – képesek vagyunk nemzetközi szinten is sikeresen szerepelni. A Ferencváros kerete nagyon erős, ezért vagyunk ismét közel a BL-hez, itt minden edzésen kihívás megfelelni az elvárásoknak, nagy a verseny, az előttünk álló célokért pedig érdemes keményen dolgozni.