Átmegy-e Ádám Martin a Sziklán? A Fradi védekezésén múlhat a döntő

A Ferencváros–Paks kupadöntőt futballszakmai szempontból érdemes a két csapat ebben az idényben játszott egymás elleni mérkőzései felől megközelíteni. A három bajnoki meccsből kettőt nyert meg az FTC, mind a kettőt idegenben (3–1-re és 2–1-re – az elsőt még Peter Stögerrel a kispadon), egyszer pedig a tolnai együttes győzött (3–0-ra a fővárosban).

Először is azt érdemes kiemelni az eredménysorból, hogy a ZTE után (hat gól) a Paks szerezte ebben az idényben a legtöbb gólt a bajnoki mérkőzéseken a Ferencváros ellen, ötöt. Ezzel összefüggő másik tanulság az FTC jelenlegi idényével kapcsolatban, hogy az előző három, a mostanihoz hasonlóan szintén bajnoki címmel záruló évadhoz képest több gólt kap a csapat. Most 32 forduló után 30 kapott gólnál tartanak a fővárosiak, míg az előző három idényben 22, 24 és 27 kapott góllal zártak. Ebben az évadban három olyan meccsük is volt, melyen három gólt kaptak: a Paks, a ZTE és legutóbb az MTK ellen. Talán nem véletlen, hogy a 2018–2019-től számolva most szenvedte el a legtöbb vereségét is a csapat a bajnokságban, hatot.

Ha ezekhez a számokhoz hozzátesszük, hogy a szerdai kupadöntőben az NB I leggólerősebb csapata, az FTC-nél 15-tel több gólt (73-at) szerző és a leendő gólkirályt, a 31 gólos Ádám Martint is foglalkoztató a Paksi FC vár az FTC-re, akkor arra máris fogadhatunk, hogy a döntő sem zárul 0–0-s döntetlennel. A paksiaknak például az idényben még egyetlen 0–0-s meccsük sem volt, ellenben három olyan találkozót is játszottak, amelyiken hét gól született (a Puskás Akadémiát 6–1-re, a ZTE-t 5–2-re verték meg a paksiak, az Újpesttől 4–3-ra kikaptak).

Ha arra is kíváncsiak vagyunk, miért sebezhetőbb mostanában a Ferencváros védelme, és mire építhetnek a paksiak a döntőben az alapvetően esélyesebb FTC ellen, érdemes az InStat Sport statisztikáit is segítségül hívni. Ami a támadójátékot illeti, Bognár György vezetőedző játékosai valamivel hatékonyabbak elöl, mint a ferencvárosiak, ugyanis meccsenként átlagosan többször veszik célba a kaput (16–14 a paksiak javára) és többször is találják el (7–5.9, 46–43 százalék).

A kulcskérdés az lehet, mennyire tudja a támadóharmadban felpörgetni, minél kevesebb érintésből befejezni az akcióit a Paks. A Groupama Arénában, februárban csak 48 százalékban sikerültek Botka Endréék szerelési kísérletei (a bajnokságban ez volt az egyik legalacsonyabb ferencvárosi mutató ebben a statisztikában), és a védekező párharcaik felét el is veszítették (ez is ritkán fordult elő a csapattal – bár többször, mint az előző években), mert egyszerűen oda sem értek időben a támadókhoz, túl messze voltak tőlük. Elég csak Ádám Martin bombagóljára gondolnunk, amikor nem támadták meg a védők, a jobbról befelé cselező Szabó Bálintot pedig hiába támadták meg hárman is, képtelenek voltak szerelni a második gól előtt.

FERENCVÁROS–PAKSI FC 0–3

A legutóbbi, paksi meccsen, amikor nyert a Ferencváros, vagy éppen az őszi, szintén győztes bajnokin sokkal jobb számokat ért el az FTC az említett két mutatóban. Legutóbb (Paks–FTC 1–2) a védekező párharcoknak a 62 százalékát nyerte meg, a szerelési kísérleteknek pedig a 74 százaléka volt sikeres fővárosi szempontból, az őszi 3–1 alkalmával pedig 93 és 54 százalék volt ez a két szám. Ezek az eltérések is eredményezték, hogy míg a 3–0-ra megnyert mérkőzésen 12-szer lőhetett a Paks, amiből nyolc el is találta a kaput, addig áprilisban kilenc lövésből csak három. Ősszel pedig sok esetben vaktában lövöldöztek a paksiak, többször valódi helyzet nélkül, rossz szögekből, így a 23 kísérlet csak hat kaput eltaláló kísérlettel párosult.

Amikor pedig jobban védekezett az FTC, akkor a védők munkája meg tudta alapozni a sikeresebb támadójátékot is. Ősszel 44, áprilisban 50 százalékos hatékonysággal lőtt a Ferencváros, a 0–3 során pedig a lövéseinek 29 százaléka ment csak kapura. A teljes bajnoki idényt nézve a ferencvárosi támadósor és az egész csapat egyik leggyengébb meccse volt az, Csercseszov vezetőedzői időszakának elején, harmadik mérkőzésén, amikor még elég esetleges volt a csapat játéka, az orosz mester is kereste még az ideális csapatot. Miha Blazic csak a kispadon ült, nem volt még Anderson Esiti (a Sziklának is becézett szűrő párharcai Ádám Martinnal kimondottan érdekesnek ígérkeznek – eddig még nem találkoztak) és hiányzott Eldar Civic is. Az akkori kezdőcsapatból Marijan Cabraja például már távozott az Üllői útról, Róbert Mak, Marko Marin, Fortune Bassey vagy éppen Stjepan Loncar pedig csak kiegészítő embernek számít jelenleg.

PAKS–FERENCVÁROS 1–2

A kupadöntőben támadásban szinte biztosan eredményesebb játékra lesz képes a Ferencváros, mint februárban, aligha ússza meg még egyszer az FTC elleni meccset kapott gól nélkül a Paks, még ha a sérült Ryan Mmaee nem is léphet pályára. A mérkőzést alapvetően a ferencvárosi védelem teljesítménye dönti majd el, hogy hány lehetőséget „enged” a paksi támadóknak a gólszerzésre, hányszor jut el a labda Ádám Martinig és a fővárosiak meg tudják-e állítani a bombaformában lévő paksi csatárt.

MAGYAR KUPA
DÖNTŐ
Szerda, 19.30
Ferencvárosi TC–Paksi FC
Budapest, Puskás Aréna (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!