NS-klub: Váczi Zoltán a stressz levezetése végett horgászott

„Békéscsabán és később a Vasasban sem tudtak betörni – idézte fel lapunknak Váczi Zoltán.   – A Fáy utcában mindössze annyi történt, hogy Illovszky Rudi bácsi megtalálta velem a közös hangot, rávezetett, mit hogyan kellene csinálnom... De akkor is a saját fejem után mentem. Sokszor edzés helyett a horgászatot választottam, aztán vele megegyeztem, a csütörtök lesz az én horgásznapom. Ahhoz, hogy szombaton tiszta fejjel tudjak pályára lépni, csütörtökön le kellett vezetnem a feszültséget. Dunakeszire jártam ki, korábban csabai játékosként bejártam a környező bányatavakat, a Fekete- és Kettős-Köröst.”

Váczi Zoltán nem tagadta, egész pályafutása alatt kíváncsi volt rá, mit írnak róla az újságok. Annak idején Békéscsabán vasárnap reggelente a kis hídnál lévő újságárusnál kezdett, izgatottan nyitotta ki a Nemzeti Sportot, hányas osztályzatot kapott.

„Nem mindig értettem egyet vele. Magammal szemben mindig is kritikus voltam, előfordult, hogy túl jó osztályzatot kaptam, máskor alacsonyat. Érdekeltek a többiek osztályzatai is, megnéztem, hogyan játszottak a következő ellenfelünknél a hátvédek, ki milyen formában van. A Nemzeti Sportból lestem el sok mindent.”

A korábbi csatár örömmel emlékszik a békéscsabai évekre, ahogy fogalmazott, 1993–1994-ben, a bronzérem megszerzésekor minden sikerült. Jó volt a csapat, a társaság, és jöttek az eredmények is.

„Hatszor rúgtunk legalább öt gólt. Bárhová mentünk, tartottak tőlünk, ami nem volt véletlen, idegenben sokkal veszélyesebbek voltunk, a Kórház utcában kevésbé jöttek az eredmények. Ezt is egy közvetítésből tudtam meg, idősebb Knézy Jenő mondta be a mérkőzésünk alatt. Legszívesebben a Ferencváros elleni öt kettőre megnyert hazai mérkőzésünkre emlékszem a következő idényből, a Fradi a Bajnokok Ligájára készült, mi mégis lemostuk a pályáról.”

A Vasas játékosaként mégis többször volt címlapon, a Vácnak lőtt mesterhármasára a mai napig szívesen gondol vissza.

„Negyven fok volt, mindenki a váciakat tartotta esélyesnek. Erre győztünk hat kettőre, én tizenkilenc perc alatt lőttem mesterhármast.”