Peter Stögerrel vágott neki az idénynek a Ferencváros, és Sztanyiszlav Csercseszovval fejezte be. A nyitó fordulóban a Kisvárda ellen 2–1-re elveszített meccs, illetve az utolsó körben a Gyirmóton aratott 2–1-es győzelem között történt ez-az a Ferencváros háza táján, ám összességében kijelenthetjük, hogy az őszi Európa-liga-szerepléssel (negyedik hely a Leverkusen, a Betis és a Celtic mögött), valamint a 2016 óta az első duplázással szinte tökéletes idényt zárt az együttes. A bajnoki cím mellé a Magyar Kupa-elsőséget is besöpörte, és hogy valóban nem volt zökkenőmentes az idény, azt Dibusz Dénes szavai is alátámasztották: „Visszagondolva az az ember érzése, nyögvenyelősen szereztük meg az idei aranyérmet.”
A téli szünet előtt becsúszott néhány rossz eredmény, Peter Stögernek a debreceni, 2–0-s vereséggel véget érő volt az utolsó mérkőzése. A vezetőség – némileg váratlanul – még a téli szünet előtt menesztette az osztrák vezetőedzőt, helyére a Honvéd elleni utolsó őszi fordulóra Máté Csaba másodedző ugrott be.
A zöld-fehérek nem sokáig húzták az időt az új vezetőedző kinevezésével, a klub december 20-án hivatalos honlapján jelentette be: „Ricardo Moniz, Thomas Doll, Szerhij Rebrov és Peter Stöger után újabb sztáredző ül le az FTC férfi labdarúgócsapatának kispadjára, az együttes a januári felkészülést az orosz labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitányával, Sztanyiszlav Csercseszovval kezdi.”
Utólag kijelenthetjük: sikerült megtalálni a megfelelő edzőt a csapat élére.
Az orosz tréner a koronavírus sújtotta időszakban spanyolországi edzőtáborba vitte az együttest, a sok beteg, valamint az Afrika-kupán szereplő három alapember – Aissa Laidouni, Ryan Mmaee és Samy Mmaee – nélküli felkészülés felemásra sikerült, ami meg is mutatkozott az első néhány tavaszi fordulóban. A Fradi aztán szép lassan formába lendült, a játékosok elsajátították Sztanyiszlav Csercseszov taktikáját, a bajnokságot a március eleje és május eleje közötti időszakban nyerték meg. A csapat egymást követő kilenc bajnokiból nyolcon három pontot szerzett, egyedül a Puskás Akadémia vendégeként játszott döntetlent (2–2), ami azt eredményezte, hogy a zöld-fehérek négy körrel a vége előtt biztossá tették sorozatban negyedik bajnoki címüket. Sztanyiszlav Csercseszov megtalálta a megfelelő játékosokat (a Soroksárról érkező Pászka Lóránd berobbant az élvonalba), több alapfelállást (négy-, illetve ötvédős) is kipróbált, ezek rendre jó döntésnek bizonyultak. A gárda könnyedén nyerte meg a bajnoki aranyat, a Magyar Kupa-fináléban pedig negyvenezer szurkoló előtt 3–0-ra megverte a paksiakat.
1. Ferencvárosi TC | 33 | 22 | 5 | 6 | 60–31 | +29 | 71 |
2. Kisvárda | 33 | 16 | 11 | 6 | 50–34 | +16 | 59 |
3. Puskás Akadémia | 33 | 14 | 12 | 7 | 43–34 | +9 | 54 |
4. Mol Fehérvár | 33 | 13 | 9 | 11 | 48–43 | +5 | 48 |
5. Újpest FC | 33 | 12 | 8 | 13 | 50–48 | +2 | 44 |
6. Paksi FC | 33 | 12 | 7 | 14 | 75–63 | +12 | 43 |
7. Debreceni VSC | 33 | 10 | 9 | 14 | 45–52 | –7 | 39 |
8. Zalaegerszegi TE | 33 | 10 | 9 | 14 | 44–58 | –14 | 39 |
9. Budapest Honvéd | 33 | 10 | 8 | 15 | 48–51 | –3 | 38 |
10. Mezőkövesd | 33 | 10 | 8 | 15 | 37–49 | –12 | 38 |
11. MTK Budapest | 33 | 9 | 9 | 15 | 28–50 | –22 | 36 |
12. Gyirmót FC Győr | 33 | 7 | 11 | 15 | 34–49 | –15 | 32 |