Mol Fehérvár: Szerénynek kell lennünk – Michael Boris

– Ha holnap rendeznék a Qabala elleni Európa-konferencialiga-mérkőzést, milyen kezdő tizenegyet küldene pályára?
– Erre még nem tudok válaszolni – felelte lapunknak Michael Boris, a Mol Fehérvár FC 47 éves vezetőedzője. – Azért lenne problémás összeállítani a csapatot, mert a Nemzetek Ligájában pályára lépő futballisták csütörtökön edzettek először velünk, a játékosok erőnléti állapota ezért széles skálán mozog, ráadásul a hosszúra nyúló előző idény mentálisan is kimerítő volt. A többi labdarúgó a felkészülés első napjától igyekszik bizonyítani nekünk, úgyhogy három hét múlva térjünk vissza a Qabala elleni kezdőcsapatra.

– Mekkora mozgás várható a keretben?
– Meglátjuk. Az biztos, hogy augusztus utolsó napjáig nem lehet kijelenteni, hogy kialakult a végleges keret. Egyfelől addigra elkezdődik a bajnokság, és megeshet, lesz olyan játékos, aki az első fordulókban kevesebb lehetőséget kap, ezért az átigazolási időszak végén közli, hogy szeretne távozni.

– Számol a tavasszal kölcsönben az Újpestnél futballozó Budu Zivzivadzéval?
– A lila-fehérek egyik legjobbja volt, nincs okom rá, hogy ne számoljak ilyen jó képességű támadóval.

– Fiola Attila és Stopira szerződése egyaránt lejárt június harmincadikán, hivatalos bejelentés még nem történt a jövőjükkel kapcsolatban. Rájuk is számít?
– Mindketten rendszeres játéklehetőséget kaptak a tavasszal, ráadásul évek óta válogatott játékosok. Márpedig a nemzeti csapatba senki sem kap ok nélkül meghívót. Ugyanakkor a jövőjük nem kizárólag az én elképzeléseimen múlik, arra nincs ráhatásom, sikerül-e megegyezniük a klubbal a folytatásról.

– Vasárnap indulnak a csaknem kéthetes ausztriai edzőtáborba, ahol három felkészülési meccs vár a csapatra. Mit remél az összetartástól?
– Eddig többnyire az erőnléti felkészítés állt a középpontban, kevesebb szerep jutott a taktikának, de ebbe az is belejátszott, hogy csonka kerettel dolgoztunk. Mostanra szinte az összes válogatott játékos visszatért, úgyhogy Ausztriában nagyobb hangsúlyt kap a taktika és az automatizmusok begyakorlása. Ez lesz az első tétmeccsünkig hátralévő három hét legfontosabb feladata, Ausztriában ráadásul három erős ellenféllel szemben mérhetjük le, hol tartunk a felkészülésben. Szeretném, ha ugyanaz jellemezne minket, mint az előző bajnokság utolsó kilenc fordulójában: bármelyik játékos is szerepel a kezdőcsapatban, mindenki pontosan tudja, hogy az adott poszton mi a feladata.

– Mi lehet a reális cél a nemzetközi porondon?
– Az első, hogy jussunk túl azeri ellenfelünkön, egyelőre nem érdemes ennél távolabbra tekinteni. Amíg nem győztük le a Qabalát, kár arról beszélni, hogy egyébként milyen minőséget képviselő csapatok szerepelnek a sorozatban.

– Kijelenthetjük, hogy kötelező a győzelem?
– A kötelező szó egyre inkább kiüresedik a futballban. Angliának nem lett volna kötelező hazai pályán legyőznie Magyarországot? Maradjunk annyiban, hogy keményen készülünk, a júliusi meccsig az egyik stábtag Azerbajdzsánban is megnézi az ellenfelet, hogy minél jobban felkészüljünk belőle. Ha csapatként futballozunk és meg tudjuk mutatni a keretben rejlő minőséget, nyerünk.

– A bajnokságban az utóbbi években rendre elhangzott az idény előtt, hogy a Mol Fehérvárnak versenyben kell lennie a bajnoki címért. Az utóbbi idények eredményei alapján kijelenthető, hogy ez most nem reális?
– Az MTK vezetőedzőjeként sem beszéltem helyezésről, kizárólag pontokról. Az előző bajnokság utolsó kilenc fordulójában veretlenek maradtunk, tizenkilenc pontot szereztünk. Egyelőre az a cél, hogy a következő idényben minden körben összeszedjünk ennyit. Ha ez sikerül háromszor, ötvenhét pontnál járnánk, amivel garantáltan harcban lennénk a nemzetközi kupaindulást érő helyekért és talán az ezüstéremért is. Beszélhetünk arról is, hogy szeretnénk döntőbe jutni a Magyar Kupában, de ez a bajnokság többi tizenegy csapatára ugyanúgy érvényes. Most annak van itt az ideje, hogy szerények legyünk és reális célokat határozzunk meg.