FTC: Néha olvasom, amit írnak rólam, és azon tűnődöm, ez tényleg én volnék? – Csercseszov

Sztanyiszlav Csercseszov arra a kérdésre, hogy ideális csapata van-e a Ferencvárosnál, így válaszolt:

„Nem. Nem, mert ha az ember eljut oda, hogy ideális csapata van, akkor akár vissza is vonulhatna. Amikor a játékosok már mindent tudnak, akkor már nincs is edzőre szükségük – jelentette ki, hozzátéve, az FTC-nél még sok munkájuk van. – Az a fontos, hogy a játékosok higgyenek abban, amit mondunk nekik. Mivel mi folyamatosan beszélünk velük, mondjuk, hogy mit kellene csinálniuk, ezért nagyon fontos, hogy amit mondunk, azt meg is értsék és el is sajátítsák, mert ebből születik a siker.”

„Csapatkapitányként velem szeretett volna először beszélni. Pozitív volt az első benyomásom róla – emlékszik vissza Csercseszovval való első beszélgetésére Dibusz Dénes. Megjegyezte, az orosz edző nem olyan szigorú, mint várta, hanem akivel együtt lehet nevetni, és aki oldani tudja a hangulatot, ugyanakkor tekintélyt parancsoló a kisugárzása. – Ha felemeli a hangját, akkor azért megakad a levegő, de egyébként nem a szélsőségek embere. A győzelmek és a vereségek után is nagyon higgadtan és objektíven értékel, nem az érzelmei alapján alkot véleményt.”

Csercseszov elismerte, hogy amikor először bement Kubatov Gábor elnök irodájába, akkor ott meglátott a falon egy posztert az Európa-liga-trófeáról, és megkérdezte, hogy a poszter helyett miért nem magát a kupát látja.

„Nem véletlenül mondtam ezt, mert minden lehetséges. Amikor az orosz válogatotthoz kerültem, hasonló történt. Azt mondtam, nyernünk kell, méghozzá világbajnoki címet. Mindenki bolondnak nézett, pedig csupán egyetlen lépésen múlott, akár nyerhettünk is volna, csak a büntetőpárbajban buktunk el a horvátok ellen. A következő lépés már a döntő lehetett volna – szögezte le az FTC 59 éves trénere. – Nincsenek illúzióink, de valójában minden lehetséges, hiszen tavaly a Frankfurt ott volt az Európa-liga döntőjében, és nyert. Akkor mi miért ne nyerhetnénk?”

„Persze, lépésről lépésre haladunk, de ki merne nekünk olyat mondani, hogy nem lehetnek álmaink? Egy álomhoz meg kell, hogy legyen a megfelelő potenciál. Nekünk ez megvan: vannak játékosaink, mi vagyunk a Ferencváros, Magyarország híres csapata és az egyik legjobb egész Kelet-Európában. Miért is ne nyerhetnénk, amikor tényleg minden lehetséges? Az a fontos, hogy hogyan járunk a kijelölt utunkon, milyen karakterrel és mentalitással, és hiszünk-e magunkban vagy sem.”

„Nem az a kérdés, te milyen lennél a Fradiban, hanem, hogy valójában mennyi benned a Fradi” – állapította meg.

„A legnagyobb tehetség a munkabírás. A tehetség munka nélkül semmit sem ér. Rengeteg tehetséges játékost láttam már, és nem mindenki képes arra, hogy kihozza magából a legtöbbet, mert jónak, tehetségesnek vagy bajnoknak lenni az nagyon különböző dolog. Vannak, akik, ha bajnokok lesznek, az kinyit és felemel, mások viszont utána bezárkóznak.” Hozzátette, ha ma lát egy tehetséget, akinek nem jó a hozzáállása, már nem fecséreli rá az idejét.

A csapatkapitánnyal, Dibusz Dénessel való első találkozása kapcsán felidézte, hogy mondta a kapusnak, a játékosoknak üzeni, hogy mostantól úgy lesznek a dolgok, ahogy ő mondja. Az egyébként, hogy mennyire szigorúnak tartják őt az emberek, meglepi.

„Néha olvasom, amit írnak rólam, és azon tűnődöm, hogy ez tényleg én volnék? – mosolyodott el Csercseszov. – De az a fontos, hogy milyen is vagy legbelül.”

Hangsúlyozta, hogy a pálya az ő munkahelye, ezért nem mosolygós ott, de otthon ugyanolyan ember, mint bárki más: apuka, férj, de semmiképpen sem edző.

A TELJES BESZÉLGETÉS