– Íme az a három labdarúgó, aki a kecskeméti szurkolók szerint ősszel a legjobb teljesítményt nyújtotta a KTE-ben: harmadiknak Varga Bence futott be, a második Banó-Szabó Bence lett, a legjobbnak pedig Nagy Krisztián bizonyult – jó érzés egy ilyen listával szembesülni?
– Jól néz ki a rangsor, az pedig külön öröm, hogy a szurkolók szavazták meg… – mondta lapunknak a bajnokság folytatását a tabella második helyéről váró KTE nagy munkabírású középpályása, Nagy Krisztián. – Ez a játék mégiscsak értük van, ezért is fontos a véleményük, és egyben megtisztelő, hogy elismerték a teljesítményemet. Az öltözőben egyébként beszéltünk arról, korábban Kecskeméten előfordult az is, hogy hasonló helyzetben egy játékos különböző profilokról sorra adta le magára a szavazatokat, hasonló a mostani csapatnál biztosan nem fordul elő.
– Úgy tűnik, összecseng a szurkolók és a Nemzeti Sport-újságírók véleménye, ugyanis lapunk osztályzatai alapján ott volt az ősz csapatában. Fontos, hogy milyen osztályzatot kap egy-egy mérkőzés után?
– Jó érzés látni, amikor az átlagnál jobb osztályzatot kapunk, de idény közben nyilván nem azzal foglalkozunk, a teljes rangsorban mire lehet majd elég. Annyit azért megjegyeznék, hogy amikor egy-egy fordulót követően a Nemzeti Sport lehozza a forduló válogatottját, mindig kivágjuk az újságból a cikket, és az öltözőben megtapsoljuk azokat, akik tőlünk bekerültek.
– A KTE az ősszel sokak tiszteletét kivívta a futballjával. Az idény kezdete előtt az volt az általános vélemény, hogy a meglepetésszámba menő felkerülés után a csapat úgyis csak egy évet tölt el a legjobbak között, ezzel szemben tizenhat fordulót követően a második helyről várja a folytatást. Bárki is nyilatkozik a KTE-től, mindenki azt hangoztatja, még mindig a bennmaradás kiharcolása a cél: nem jött meg az étvágyuk?
– Valóban az a legfontosabb, hogy legyen biztos a bennmaradás, aztán ha sikerrel járunk, lehet új célt kitűzni. Jól hangzik, hogy a bajnokság felénél második helyen állunk a tabellán, ám rengeteg mérkőzés van még vissza, ha bekerülünk egy negatív spirálba, három-négy bajnoki alatt minden megváltozhat. Hogy mivel lennék elégedett az idény végén? Lehet, hogy a tizedik helynek is örülni kell – bár nyilván nem erről álmodunk –, de az is előfordulhat, hogy, mondjuk, hatodikak leszünk, és nem tudunk őszintén örülni. Nem a Kecskemétnek van a legerősebb játékosállománya, de nagyon jó közösséget alkotunk, remek szakmai stáb irányít bennünket, és olyan edzésmunkát végzünk el, amire lehet alapozni. Szóval tényleg az az első, hogy a KTE NB I-es maradjon, de azért vannak álmaink is. Elképesztő bravúr lenne, ha kiléphetnénk a nemzetközi porondra, ám a realitás talaján kell maradnunk, tudnunk kell, hol a helyünk.
– A téli pihenő alatt eszébe jutott, milyen döntést hozott, amikor kétezerhuszonegy nyarán a DEAC-tól Kecskemétre igazolt?
– A lehető legjobbat! Volt ajánlatom másik klubtól is, utólag már elárulhatom, kevésen múlott, hogy nem azt fogadtam el. Nagyon szeretek Kecskeméten futballozni, rengeteg segítséget kaptam és kapok, jó érzés ide tartozni. A karrierem korábbi szakasza igazi hullámvasutazás volt: az aktuális csapatommal háromszor estem ki, négyszer jutottam fel, tényleg tudom, hol a helyem. Sokadszorra bizonyosodott be, rengeteget kell tenni azért, hogy eredményesek legyünk, egy pillanatig sem szabad azt gondolni, a sikerek mostantól maguktól jönnek.
– Nem megszokott, hogy január másodikán arról beszélünk, másnap edzőmérkőzést játszik a KTE…
– Amikor lejátszottuk az utolsó őszi fordulót, két hét teljes pihenőt kaptunk, majd két héten keresztül egyéni edzésterv alapján készültünk. A megszokottól eltérőt talán csak az jelentette, hogy egy nappal karácsony előtt még edzettünk, egyébként nekem semmi problémám nincs ezzel a felkészüléssel. Kedden játszunk a Békéscsabával, másnap elutazunk Törökországba edzőtáborozni, lesz a lábunkban hat hét kemény munka, mire a Mol Fehérvár elleni találkozóval folytatódik az idény. Erre szükség van, hogy jó erőben legyünk, ez lehet az alapja a sikeres tavaszi folytatásnak.
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
13.00: Kecskemét–Békéscsaba (NB II)
1. Ferencvárosi TC | 14 | 11 | 1 | 2 | 34–12 | +22 | 34 |
2. Kecskeméti TE | 16 | 6 | 8 | 2 | 23–16 | +7 | 26 |
3. Kisvárda | 16 | 7 | 4 | 5 | 27–29 | –2 | 25 |
4. Puskás Akadémia | 16 | 6 | 7 | 3 | 22–18 | +4 | 25 |
5. Zalaegerszegi TE | 15 | 6 | 4 | 5 | 24–17 | +7 | 22 |
6. Paksi FC | 15 | 6 | 3 | 6 | 27–26 | +1 | 21 |
7. Debreceni VSC | 16 | 5 | 5 | 6 | 27–27 | 0 | 20 |
8. Mol Fehérvár | 16 | 5 | 4 | 7 | 20–23 | –3 | 19 |
9. Mezőkövesd | 16 | 4 | 4 | 8 | 18–26 | –8 | 16 |
10. Újpest FC | 16 | 4 | 4 | 8 | 19–29 | –10 | 16 |
11. Budapest Honvéd | 16 | 4 | 4 | 8 | 16–27 | –11 | 16 |
12. Vasas FC | 16 | 3 | 6 | 7 | 13–20 | –7 | 15 |